Tíz tény, amit a Cosa Nostráról tudni kell

-

Az elmúlt egy hónapban két, évtizedek óta keresett maffiózót tartóztattak le. Matteo Messina Denaro több, mint harminc, Gioacchino Gammino pedig húsz évig rejtőzködött. Azt, hogy ilyen hosszú ideig láthatatlanok tudtak maradni a hatóságok előtt egy egész bűnszervezet, a Cosa Nostra és annak védőhálója tette lehetővé.

Decemberben a hírhedt és több gyilkosság miatt utoljára 1998-ban elítélt Gioacchino Gammino-t elfogták a Madridtól nem messze fekvő Galapar nevű városban, ahol álnéven élt és dolgozott. Néhány nappal ezelőtt pedig – harminc év keresés után – letartóztatták a Cosa Nostra hírhedt maffiavezérét, Matteo Messina Denarót, akit korábban azért ítéltek el, mert ő tehető felelőssé az ország legborzalmasabb gyilkosságaiért.

Matteo Messina Denarót annak idején távollétében állították bíróság elé, és több tucat gyilkosságért ítélték el. Ő az egyik felelőse (a Cosa Nostra több másik főnökével együtt) azért a robbantásért, amelyben 1992-ben több olasz maffiaellenes ügyész vesztette életét.  A robbantások után bujkálni kezdett, de még szökevényként is a Cosa Nostra egyik vezető főnökének számított. Az évek során több száz rendőr próbálta követni a nyomát, mégis harminc évnek kellett eltelnie, mire kézre került. Jelenleg 60 éves, és egészségi állapota sokat segített a nyomozóknak a nyomára bukkanni miközben éppen egy közeli magánklinikára tartott, ahol hamis személyazonossággal onkológiai kezelésen vett volna részt.

Íme néhány tény, amit tudni kell az olasz maffiáról és a Cosa Nostráról:

Kaotikus viszonyok miatt alakult ki

Szicíliát, ezt az egyébként lélegzetelállító a Földközi-tengeri szigetet, amely Észak-Afrika és az olasz szárazföld között található, évszázadokon át külföldi megszállók hosszú sora uralta, köztük föníciaiak, rómaiak, arabok, franciák és spanyolok. A kis sziget lakói csoportokat alkottak, hogy megvédjék magukat a gyakran ellenséges megszálló erőktől, valamint a szicíliaiak más regionális csoportjaitól. Ezek a csoportok, amelyek később klánok vagy családok néven váltak ismertté, saját igazságszolgáltatási és megtorlási rendszert alakítottak ki, tetteiket mindig titokban végrehajtva. A 19. századra a „maffia” néven ismert kis magánhadseregek kihasználták a gyakran erőszakos, kaotikus szicíliai viszonyokat, és védelmi pénzt csikartak ki a földbirtokosoktól.

A maffia szó egy szleng kifejezésből ered

Bár pontos eredetük nem ismert, a maffia kifejezés egy szicíliai-arab szleng kifejezésből származik, ami azt jelenti, hogy „védőként kell fellépni a hatalmasok arroganciájával szemben”.

A Cosa Nostra az 1800-as években alakult

A szicíliai maffiát Cosa Nostrának is nevezik, ami szó szerint annyit tesz: „a mi dolgunk”. A szicíliai maffia eredete természetes következménye annak az alacsony figyelemnek, amelyet az állami intézmények Olaszország déli régióira fordítottak. A központi kormányzat távol volt, így könnyen létrejöhetett egy helyi uralkodó csoport, amely főleg erőszakkal és megfélemlítéssel érte le, amit szeretett volna.  1861-ben Szicília a közelmúltban egyesült Olaszország tartományává vált. A káosz és a bűnözés azonban az egész szigeten eluralkodott, miközben a megszületett olasz kormány megpróbálta megerősíteni magát.

Tisztviselők és az egyház is szemet huny a maffia tevékenysége felett

Az 1870-es években a római tisztviselők még a szicíliai maffia klánokat is felkérték, hogy segítsenek nekik veszélyes, független bűnözői bandák ellen; cserébe a tisztviselők másfelé néznek, miközben a maffia folytatja a földtulajdonosok védelmét. A kormány úgy gondolta, hogy ez a megállapodás átmeneti lesz, és éppen elég hosszú ideig tart ahhoz, hogy Róma megszerezze az irányítást. Ehelyett azonban a klánok kiterjesztették bűnözői tevékenységüket, és tovább erősítették magukat a szicíliai politikában és gazdaságban. A maffia egyre ügyesebbé vált a politikai korrupcióban, megfélemlítette az embereket, hogy bizonyos jelöltekre szavazzanak, akik viszont a maffiának tartoztak. Még a katolikus egyház is kapcsolatban állt a klánokkal.

Az egyik legfontosabb törvénye az omertá

Hogy tovább erősítsék magukat, a szicíliai klánok beavatási szertartásokat kezdtek tartani, amelyek során az új tagok titkos hűségesküt tettek. A klánok számára kiemelten fontos volt az omertá, vagyis „a hallgatás törvénye”. Ez a rendkívül fontos magatartási kódex azt az ősi szicíliai hitet tükrözi, hogy soha senkinek nem szabad a kormányzati hatóságokhoz fordulnia, hogy igazságot kérjen egy bűncselekmény miatt, és semmilyen körülmények között nem szabad együttműködni a hatóságokkal. Az omertát minden klántagnak gyakorolnia kell, és az állampolgárokra is vonatkozik, akiknek titokban kell tartaniuk a tevékenységeiket. Más szóval, soha senki ne próbáljon az igazság nyomába eredni vagy a hatóságoknak bármilyen ügy kivizsgálásában segíteni.

Mussolini megpróbálta felszámolni

A maffia befolyása Szicíliában egészen az 1920-as évekig nőtt, amikor is Benito Mussolini miniszterelnök hatalomra került, és brutális fellépést indított a maffiózók ellen, akiket a fasiszta rendszerére nézve fenyegetésnek tekintett.

A második világháború után építőipari cégekkel indult újra virágzásnak

A háború után a maffia új erőre kapott. Ismét azt használták ki, hogy az olasz hatóságok nem törődtek Szicíliával, amikor a háború sújtotta területen nagy szükség lett volna új otthonokra. Az 1950-es években a maffia által támogatott építőipari cégek uralni kezdték a háború utáni szicíliai építési piacot. A következő néhány évtizedben a szicíliai maffia egyre jobban kiterjesztette bűnös birodalmát, és az 1970-es évekre a nemzetközi kábítószer-kereskedelem egyik fő szereplőjévé vált.

Akik felléptek ellene mind meghaltak

Az 1980-as évek végén az olasz kormány igyekezett minél nagyobb erőkkel fellépni ellenük, különösen Giovanni Falcone és Paolo Borsellino bíró erőfeszítései révén. Ekkor indult az egyik legjelentősebb per a szicíliai maffia ellen, és több száz maffiózó ellen emeltek vádat több bűncselekmény miatt. Ám Giovanni Falcone-t és Paolo Borsellinót a szervezett bûnözés elleni harcuk miatt meggyilkolták.

Családok vagy másnéven klánok irányítják

Általánosságban elmondható, hogy a maffia illegális tevékenységekkel, például zsarolással (pénzfizetésre kényszerítve és megfenyegetve) és csempészettel keres pénzt. A szervezett bűnözői csoportok klánokra oszlanak, amelyek egy területet (egy falut, egy várost vagy egy nagyobb környéket) irányítanak.  A klán egy hierarchián alapuló rendszer, ahol a főnök a vezető. A klánba való belépéshez az adott személynek át kell mennie egy beavatási szertartáson, hogy megmutassa, méltó és hűséges tagja a klánnak.

Nem csak a Cosa Nostra létezik: Camorra, Ndrangheta, Sacra Corona Unita

A szicíliai Cosa Nostra csak egyike annak a négy nagy bűnözői hálózatnak, amelyek jelenleg Olaszországban létezik. A másik három a nápolyi Camorra, a calabriai Ndrangheta és a pugliai Sacra Corona Unita.

A bűnüldöző szervek a 20. század első felében nem voltak túl hatékonyak a maffia megállításában. Az 1980-as és 1990-es években azonban Amerikában és Olaszországban az ügyészek egyre sikeresebben tudták kihasználni a törvény adta lehetőségeiket. Ezenkívül néhány maffiózó, hogy elkerüljék a hosszú börtönbüntetést, elkezdték megszegni az omertá egykori szent kódexét, és egyre többen kezdtek maffiatársaik ellen tanúskodni. A 21. század elejére, több száz nagy horderejű letartóztatás után több évtizeden keresztül, úgy tűnt, hogy a maffia mindkét országban meggyengült; azonban nem szűntek meg teljesen, és a maffia a mai napig működik.

 

 

FRISS CIKKEINK

Hirdetés

Lájkold Facebook-oldalunkat,
nehogy lemaradj a
legfrissebb bejegyzéseinkről!