A szolgáltatási szektor – más néven tercier szektor, vagy harmadlagos szektor – egyike a fejlett gazdaságok három legfontosabb gazdasági pillérének. Szolgáltatások a gyűjtőneve a szükségletek kielégítésére létrejött tevékenységek együttes megnevezésének.
Mit jelent a szolgáltatás
A szolgáltatás olyan kézzel nem fogható eredményű munkavégzés vagy jogosultság, mely annak fogadója, vagy élvezője számára értékkel bír. A szolgáltatás nyújtója általában ellenértéket (pénzt) vár el a szolgáltatásért cserébe, vagy amennyiben a szolgáltatás egy termékhez kapcsolódik (pl. javítás, karbantartás), úgy előfordulhat, hogy az ellenszolgáltatás már a termék árába volt beépítve.
Alapszolgáltatások azok, amelyeket a kormány, a minisztériumok, önkormányzatok, közösségi képviseletek nyújtanak. A közüzemi szolgáltatások csoportjába az elektromos- és gázszolgáltatás, a víz, vezetékes csatorna, az energiaszolgáltatás (mint például a közvilágítás) tartozik. Ide sorolandók a közrendet felügyelő szervezetek, a rendőrség, és a honvédség, illetve az egészségügyi- és szociális szolgáltatások. A alapokhoz tartozik még egy nagy csoport, ezek pedig az úgynevezett kulturális szektor: az oktatás, közművelődés, tudomány, művészet.
A szolgáltatás jellemzői
Fizikai mennyiségben nem mérhető, vagy csak rendkívül kis mértékben. Az alapfetétel pedig nem más, mint a fogyasztók jelenléte. Minden esetben a fogyasztók határozzák meg, hogy az adott szolgáltatásra milyen mértékben merül fel igény, ezt pedig a gazdasági lehetőségek függvényében változik. Tanulmányok megállapítása szerint a szolgáltatások fontossága a fejlett országokban egyre nagyobb jelentőségű. Amíg a termelés végeredménye egy értékesíthető, fizikai tárgy, eszköz, vagy energiamennyiség, addig a szolgáltatás végeredménye az ügyfél elégedettség.
A szolgáltatások folyamatos érték mozgása – drágulás
Gazdasági szempontból gyorsan változó szektor. Az szolgáltatások iránti kereslet változása nagymértékben befolyásolja. A fogyasztók szemszögéből a megbízhatóság és a kiszámíthatóság jelenti a szolgáltatások preferálását. A gazdasági válság, és az ez által generált áremelkedések teljes mértékig rombolják a bizalmat. Ezek az összetett gazdasági folyamatok óriási mértékben visszatükröződnek a társadalmi morálban, melyet ebben az esetben egy negatív görbével lehet jellemezni. A mindenki által áhított, kellemes, biztonságos élet alapfeltételei nem elérhetőek, vagy csak nagyon nehezen, csüggedtség, kiábrándultság, és a jövőkép elvesztése léphet fel.
„Ha a megélhetés költségei emelkednek, amit nem követnek az adott egyén bevételei, egy elszegényedő társadalom jön létre. A populáció tanácstalanná vállhat, melynek követkeménye, hogy jóval kevesebb szolgáltatást vesznek igénybe.”
Az áremelkedés mindent és mindenkit érint
Szinte egyszerre történt meg a szolgáltatások, az energiaárak emelkedése. Ezzel együtt a élelmiszeripari, és kereskedelmi árak is emelkednek. Jelenleg egy globális drágulással kell szembenézni. A masszív és folyamatos áremelkedések napi szinten következnek be, amit képtelenség követni, és a társadalom nagy részének értelmezni. A gazdasági szakemberek által közzétett előrejelzések, elemzések, igencsak szerteágazóak. Prognosztizálni a mostani gazdasági helyzetet számukra is nehéz. Jelenleg a legnagyobb problémát az energiaárak emelkedése jelenti, mivel magával vonzza több szektor működőképességét. A vállalkozások ellehetetlenítődnek, bezárásra kényszerülnek, és sokan elveszthetik ez által az állásukat. Ez leginkább a szolgáltató szektort érinti, a vendéglátást, a turisztikát, mely pedig nagy részét teszi ki a GDP-nek.
Az Eurostat adatai szerint jelenleg az átlagos infláció 25 százalékra tehető – a tavalyi évhez képest. A problémát leginkább az okozza, hogy e mellett a háztartásokban elkölthető jövedelem közel sem követi ezt a mértéket. A KSH decemberben közreadott jelentése alapján az élelmiszerek éves inflációja elérte a 44,8 százalékot. A sajt 83,2 százalék, a tojás 82,7 százalék, a kenyér 81,1 százalék, a vaj és vajkrémek 79,4 százalék, illetve a tejtermékek 79,2 százalékkal drágultak meg.
2023 -ban még korántsem dőlhetünk hátra, mivel az áremelkedéseknek vélhetően még nincs vége. Az sajnos senkit nem vidít fel, hogy ez a környező országokra is igaz, bár jóval kisebb mértékben.
