A rák nem egyetlen betegség, hanem inkább egy olyan gyűjtőfogalom, amely a daganatos betegségek csoportját foglalja össze. Ez a korunk népbetegségének titulált súlyos betegség valójában sokkal régebb óta jelen van, mint gondolnánk.
Bár régóta létező fogalom a daganat, és világszerte hatalmas erőfeszítéseket tesznek a daganatos betegségek korai felismerésére és minél hatékonyabb gyógyítására, február 4-ét csupán 21 éve nyilvánították Rákellenes Világnapnak.
2000. február 4-én rendezték meg Párizsban először a világon azt a világkongresszust, ahol komoly történelmi szintű összefogásként a résztvevők dokumentumot írtak alá a világot sújtó, halálos kór ellen.
A kongresszuson részt vevő orvosok, kutatók, politikai- és civil szervezetek képviselői mind egyazon cél érdekében dolgoztak és dolgoznak a mai napig, amely nem más, mint a rák legyőzése. Eme jeles nap emlékére a kongresszus a február 4-ét Rákellenes Világnapnak nyilvánította.
Alapelvek:
A megbetegedések lojális kezelése:
A Párizsi Charta résztvevői több alapvető fontosságú témában egyeztek meg, és fejtették ki a véleményüket, mely egyértelműsíti azt az irányvonalat, amivel a kór ellen lehet harcolni. Hangsúlyozták a minőségi ellátás elsődlegességét, mivel a rákban szenvedő emberek komoly fizikai és mentális megpróbáltatásoknak vannak kitéve. Fontos célul tűzték ki a betegség EMBERSÉGES kezelését, és a lojális hozzáállást.
Széleskörű tájékoztatás:
Az emberekben lévő félelem, és a betegség által érzett kitaszítottság miatt rendkívüli jelentőséget tulajdonítottak a megfelelő szintű tájékoztatásnak, hiszen amit nem ismerünk, attól még inkább félünk. Ezt a kommunikációt pedig két részre osztották. Egyrészt az általános tájékoztatásra, ami által az emberek alapvető információkat kaphassanak magáról a rákról, annak kialakulásáról, és az ellene tett erőfeszítésekről. Másrészt pedig azoknak az embereknek a korrekt, mindenre kiterjedő tájékoztatása a kórral kapcsolatban, akik sajnálatos módon kénytelenek együtt élni vele. Ennek a széleskörű tájékoztatásnak roppant fontos szerepe van a betegség elleni küzdelemben, hiszen nem mindegy, milyen mértékű a páciensek együttműködése a különféle terápiák kapcsán.
Megelőzés:
A kongresszuson nem csak a kommunikáció és az ellátás legfontosabb elemeit fogalmazták meg, hanem kimagaslóan lényegesnek tartották a megelőzést is. Ennek mindenki által ismert egyszerű oka, hogy minél korábbi stádiumban fedezik fel, veszik észre a betegség kialakulását, minél előbb tudják kideríteni annak fajtáját, annál sikeresebben lehet ellene felvenni a harcot. Ezért kijelentették, hogy mindenek felett rendszeres rákszűrésre van szükség!
Betegellátás:
A Rákellenes Világnapon azt is megfogalmazták: attól függetlenül, milyen stádiumban van a rákos beteg, életminőségének és közérzetének javítása, fájdalmai csökkentése elsődleges cél legyen.
Mi az a rák?
„A „rák” több mint kétszázféle, tulajdonságaiban, kihatásában, következményeiben és gyógyíthatóságában egymástól eltérő daganatos betegség közös neve. Megkülönböztetünk jó, és rosszindulatú daganatokat.”
A jóindulatú (benignus) daganatok is teljesen maguktól, kontrollálhatatlanul növekednek. Fontos viszont, hogy jórészt nem kerülnek be a környező szövetekbe, és ezért nem is roncsolja, pusztítják ezeket. Ennek oka, hogy a jóindulatú daganatokat egy úgynevezett hártya borítja, elkülöníti a környezetétől, ezen felül pedig lassan növekednek. A sejtjeik ezáltal nem szóródnak szét az emberi szervezetben, és jelenlétük nagy általánosságban nem veszélyezteti az életet. A jóindulatú daganatok eltávolíthatók, és többnyire nem újulnak ki.
A rosszindulatú (malignus), vagy rákos daganatok már jóval veszélyesebbek, ezeket ugyanis ritkán borítja határoló hártya. Jellemzően gyors a növekedésük, és be tudnak hatolni a környező szövetekbe. Két meghatározó csoportba sorolják őket annak alapján, hogy milyen szövetből indulnak ki. Az úgynevezett karciómák, amelyek a hámszövetben keletkeznek, a bőrön kívül, illetőleg a szervek belső falát alkotó sejtrétegekben. Másik csoportjuk a szarkómák, amelyek a kötőszövetekből indulnak ki.
A különféle ráktípusokat az általuk megtámadott szervről is szokás elnevezni, mint például emlő-, tüdő-, gyomor-, májrák, stb. Kialakulásuk szerint is két csoportra oszthatók. A környezeti tényezők, és életvitel által kialakult betegségre, és a genetikai okból, örökletesen kapott betegségre.
Magyarországon a rákos megbetegedések száma igen magas.
Hazánkban évente több, mint 30 ezren halnak meg ebben a betegségben. A férfiak esetében minden harmadik halálesetért felelős, a nőknél körülbelül 23-25 %-os arányról lehet beszélni.
A rákos megbetegedések terén Magyarország kimagaslóan teljesít az Európai Unióban is. 2020-ban az Eurostat által közzétett információk alapján, amelyet a Rákellenes Világnapon tettek közzé, hazánkban a legnagyobb a rákbetegségben elhalálozottak aránya. Nagyságrendileg ez úgy néz ki, hogy százezer lakosra nézve 300 körülire tehető a rák miatti halálesetek száma.
Fontos, hogy tegyünk ellene
A betegség elleni védekezés módja alapvetően az, hogy olyan életvitelt folytassunk, amely által minél kevésbé vagyunk veszélyeztetve. Rendkívül fontos a szervezetünk karbantartása, amit elérhetünk rendszeres mozgással, tornával, és az egészséges táplálkozással. Próbáljuk meg minél inkáb kerülni a stresszt, a káros szenvedélyeket, és vegyük komolyan a rendszeres szűrővizsgálatokat: 25 és 65 év között a háromévente ajánlott nőgyógyászati rákszűrést, 45 és 65 életév között kétévente a mammográfiás vizsgálatokat. Vastagbélszűrés 50-70 éves kor között javasolt, és az 50 év feletti férfiaknál a prosztatarák szűrés életmentő lehet.
A Rákellenes Világnap lényege tehát, hogy ráirányítsa a figyelmet a rák elleni harc fontosságára, hogy igenis beszélni kell róla, meg kell ismerni, korán felismerni, és mindent megtenni a legújabb gyógymódok segítségével a legyőzésére.
Forrás: Wikipédia, daganatok.hu, rakgyogyítas.hu
Itt további érdekes olvasnivalót találsz:
Meryl Streep, a sokszínű díva-Érdekességek Hollywood királynőjéről
