A koraszülés világnapján, november 17-én ismét bemutatásra kerül a koraszülésben érintett édesapák érzelmeit feldolgozó színdarab, A padon. Az előadás és a közelgő nemzetközi férfinap kapcsán az apai érzelmekről beszélgettünk Léder László pszichológussal, az Apa Akadémia alapítójával.
A koraszülésre nem lehet felkészülni. Ez a rendkívül nehéz helyzet tele van érzelmekkel, feszültséggel és félelemmel, minden egyes pillanatot nagyon nehéz megérteni és feldolgozni. Az apákról ilyenkor hajlamosak vagyunk megfeledkezni, miközben ők is ugyanúgy a történet részesei; félnek, szoronganak és szülőként átélik mindazt a bizonytalanságot, amit az édesanyák.
Egy gyermek megszületése mindkét szülő életében hatalmas változás, de ritkán beszélünk az édesapákról. Mi játszódik le bennük, amikor gyermekük születik?
Az apa tulajdonképpen ugyanúgy keresztülmegy egyfajta várandósságon, mint az anya. Sőt, a kutatások azt mutatják, hogy nagyon sokszor az apák kezdeményezik a gyermek megszületését, vagyis nagyon sok olyan hiedelemmel kell leszámolunk, ami arra épül, hogy a születés tulajdonképpen az anya dolga. A szülés egy biológiailag és pszichológiailag determinált, ösztönös genetikus változás az anyában, amelyben az apa egyfajta kísérőként van számontartva. De ez egy alapjában téves elképzelés. Az apák ugyanúgy óriási biológiai, hormonális idegrendszeri változáson mennek keresztül. Ezt nagyon jól mutatja, hogy ha egy újszülött baba pár hetes korában megmérik a gondoskodó apák és gondoskodó anyák vér oxitocin szintjét, és teljesen egyenlő. Tehát ha egy apa gondoskodik a babáról, akkor ugyanolyan mértékeket mutat az oxitocin emelkedés, mint az anyánál. Ez egy nagyon fontos alap dolog, és azt mutatja, hogy az apa nem pusztán szemlélője a történetnek. Ami szomorú, hogy sem az anyák, sem az apák, sem a segítő személyzet nincs ezzel tisztában, és azt gondolják, hogy jó esetben segít, rossz esetben akadályozza a születést. Nagyon sokféleképpen lehet szülővé válni, de az biztos, hogy pszichológiailag és biológiailag is nagyon hasonló dolgok történnek ebben az időszakban az apákban és az anyákban.
Egy komplikációmentes alaphelyzetben is sok a bizonytalanság, de a koraszülés minden érintett számára rendkívül traumatizáló élethelyzet. Min mennek keresztül az édesapák, amikor koraszülés történik?
Amin az apák keresztülmennek az nagyon hasonló ahhoz, mint ami az anyákban végbe mennek. Óriási öröm és várakozás van a gyermekkel kapcsolatosan és ezzel együtt óriási szorongás és félelmek. A férfiaknál ezt még fokozza az is, hogy nehezebben kommunikálnak, nehezebben beszélnek az érzéseikről. Nincs is kinek beszélni róla, sőt néha meg kell játszaniuk a kemény fickót. Nagyon sok olyan apával találkozom, akik teljesen össze vannak zavarodva ilyenkor. Komoly, intelligens férfiak nem tudják mi történik és mi az ő szerepük a születés kapcsán. Sajnos a koraszülés nagyon sokféleképpen végződhet és én is találkoztam olyan édesapával és édesanyával, aki koraszülésekben elveszítette egy gyermekét. Az anya se volt jó állapotban, ő sem kapta meg a támogatást és a feldolgozást. Az apa elnyomta magában az érzést, és még rosszabb állapotba került, mint az anya. Feldolgozatlan maradt a traumája. Az apák a legtöbb esetben magukra vannak hagyva, magányt, kiszolgáltatottság és zavart élnek meg, nem tudják, mi történik. A félelem, ami normál esetben is jelen van sokkal intenzívebben jelentkezik és még bizonytalanabb a helyzet, amikor a kisbaba koraszülöttként jön világra.
Milyen hatással van a család életére, ha a trauma feldolgozatlan marad?
Egy szorongó, szétesett apa kemény teher egy ilyen helyzetben. A traumáját évekig hordozhatja magában és tudományosan alátámasztott tény, hogy ez közvetlenül összefügg a baba fejlődésével. Egy depressziós apa negatív hatással van a magzat fejlődésére, a szülésre és a már megszületett gyermek fejlődésére is. Ráadásul egy szorongó, problémás apa a kórházi vagy segítő személyzet számára is óriási teher.
Fel lehet egyáltalán készülni egy ilyen nehéz helyzetre?
Nem igazán. Kivéve, ha jó előre tudjuk, hogy koraszülésre fog sor kerülni, a váratlan eseteknél azonban ez nagyon nehéz. Éppen ezért a legfontosabb az lenne, hogy a szülésfelkészítő tanfolyamokon felkészítsék a szülőket és így az apákat is az esetleges koraszülésre. Természetesen nem a fölösleges ijesztgetésről beszélek, de ha már jele van annak, hogy a koraszülés megtörténhet, akkor a szülőknek egyéni támogatás kell adni. Egy szakember nagyon sokat tud segíteni az apáknak. Fontos a másik apával való kapcsolat, aki már átment hasonló helyzeten, tudja, mi történik és akivel meg lehet beszélni. Aranyat ér az ilyen támogatás, ahogy egy értő munkahelyi támogatás is. Nekem több vállalati apa programom is van, amelyek során még születés előtt megpróbálom megismertetni és segíteni a helyzetet. Több cégnél jól működő kismama hálózatok vannak, ahol az édesanyák megkapják a szükséges támogatást és gondoskodást. Ezekhez hasonlóan fontos felhívni a figyelmet arra is, hogy bizony az édesapákra is oda kell figyelni. Még akkor is, ha nincs semmiféle probléma, hiszen a gyermekszületés az ő számukra is mindig egy teljesen új és ismeretlen terep – akár első gyermekül születik, akár egy testvér érkezik a családba.
Milyen megküzdési technikák vannak egy apa számára?
A padon című darab egyik színművészével, Zámbori Somával éppen a minap beszélgettünk arról, hogy annak ellenére, hogy ő nem érintett közvetlenül a koraszülésben, színészként és apaként mégis mennyire megérinti az érintett édesapák helyzete, és milyen fontos lenne, ha minél több ehhez hasonló az édesapákkal foglalkozó program lenne.
A legeslegfontosabb azonban az, hogy az apa minél több és minőségi időt töltsön együtt a családjával már a kórházi tartózkodás alatt. Tudjuk jól, hogy milyen pozitív hatással van a babára, ha minél többször kapcsolódhat hozzá az édesapa, ha kiveheti az inkubátorból és a kezébe veheti. Természetesen az orvosi státusz dönti el, mit lehet ilyenkor tenni, de tudjuk, hogy az apával való bőrkontaktus meghatározó ebben a korai időben. Nagyon fontos, hogy az apa ne csak a családját távolról szemlélő valaki legyen, tehát igenis mehessen ő is szabadságra. Jó lenne, ha a munkahelyek ilyenkor megengedőek lennének. Lehetőséget kell adni arra is az apának, hogy valakivel átbeszélje mindazt, ami vele történik. Jó, ha ilyenkor van egy megbízható szakember, akár egy bába, egy dúla, egy pszichológus. Hatalmas jelentősége van a kommunikációnak és mindenfajta információnak. Ebben a kontroll nélküli helyzetben karon kell ragadni az apát, beszélgetni vele is, hogy bekapcsolódhasson a szituációba.
Az előadásra jegyek itt kaphatók
