Az emberek másképp ítélik meg az emberek és a gépek döntéseit. Mi határozza meg a hozzáállásunkat, és hogyan viszonyulunk az emberhez hasonló robotokhoz?
César A. Hidalgo, a Corvinus professzora az egyetemen megtartott nemzetközi konferencián ismertette kutatásának legújabb eredményeit.
Képzeljük el, hogy szörnyű autóbaleset történt, és emberek sérültek meg. Attól függően, hogy egy mesterséges intelligencia technológiát használó önvezető autó vagy egy emberi sofőr okozta a balesetet, másképp ítéljük meg a helyzetet. César A. Hidalgo, a Corvinus kutatója az egyetemen szeptember végén megtartott 14. IEEE Nemzetközi Kognitív Infokommunikációs Konferencia plenáris előadásában több hasonló helyzetet és az ezekről alkotott képzeteinket vizsgálta. A Toulouse-i Egyetem Mesterséges és Természetes Intelligencia Intézete (ANITI) és a Budapesti Corvinus Egyetem Corvinus Institute for Advanced Studies Intézet Kollektív Tanulás Központjának vezetője a gazdasági komplexitás, az adatvizualizáció és az alkalmazott mesterséges intelligencia területén végzett munkájáról ismert.
“A pszichológiánk nagymértékben meghatározza, hogyan látjuk a mesterséges intelligenciát” – állította rögtön előadása elején. A pszichológia azt sugallja, hogy az embereknek az elméjükben különböző modelljeik lehetnek az emberekre és a gépekre vonatkozó érzékelésre, és ezért másképp is fogják kezelni őket. Azáltal, hogy a résztvevőknek olyan forgatókönyveket mutatott, amelyekben a szándékosság, az ártalom és a bekövetkezett rossz szintje változott, a kutató és szerzőtársai erkölcsi funkciókat tudtak kifejleszteni, és láthatták a különbségeket a gépek és az emberek döntéseinek megítélésében.
Minél hasonlóbb a gép az emberhez, annál inkább hasonlít döntéseik megítélése is
Kiderült, hogy hiba esetén vagy hibáztatjuk, vagy felmentjük az embereket. Más embereket hajlamosak vagyunk a kárt okozó szándékuk észlelt mértéke alapján megítélni. Ezzel szemben a gépeknek nem vagyunk hajlandóak ekkora cselekvőképességet tulajdonítani. „Amikor az emberek a gépek felett ítélkeznek, akkor az eredmény számít a legtöbbet” – magyarázta a professzor. Képzeljünk el például egy katasztrófát, amikor emberek élete forog veszélyben és mentőakciót indítanak a megmentésükre. Kudarc esetén az emberek hajlamosak keményebben megítélni a gépeket, mint a küldetésért felelős embereket.
Így felmerül a kérdés, hogy mi történik, ha egy gépet emberhez hasonlónak és nagyfokú cselekvőképességgel rendelkezőnek érzékelünk. A kutató és kollégái randomizált kísérletekben manipulálták az emberek gépekkel kapcsolatos percepcióját, hogy megvizsgálják, vajon az emberek az emberhez hasonlóbb gépeket hasonlóbban ítélik-e meg, mint az embereket.
A kutatók négyféle géptípusra dolgoztak ki különböző leírásokat, és kiderült, hogy a cselekvőképesség és a tapasztalat érzékelése megváltoztatja az ítéletünket. Más szóval, azt akarták kideríteni, mi történik, ha úgy érzékeljük a gépeket, mint amelyek képesek érzéseket megtapasztalni, problémákon gondolkodni és önállóan cselekedni. „Azokat a gépeket, amelyeket közelebb érzékelünk az emberhez, hajlamosak vagyunk az emberhez hasonlóbbnak megítélni” – mesélt a professzor a fő megállapításukról. Megállapította, hogy számos kérdés merülhet fel a kísérletek alapján, mivel a gépekről alkotott képzetünk könnyen manipulálható.
Hidalgo „How Humans Judge Machines” című könyve, amely 2021-ben jelent meg az MIT Press kiadónál, tovább részletezi a témát. Az eredményeket ingyenes online videóelőadásban feldolgozta, amely itt érhető el.
Az MI terjedésével emberek tömegei veszíthetik el az állásukat
