Milyen a jó grafikus? Művész, vagy csupán kiszolgálja az ügyfeleket?

-

Az iskola a minőség iránti vágyat tudja megtanítani, azt, hogy a grafikus felismerje, ha valami még nem elég jó – hangzott el a Budapesti Metropolitan Egyetem grafikai tervezéssel foglalkozó online meetupján. Az egyetem online sorozatának harmadik rendezvényén tervezőgrafikusok, képzőművészek beszélgettek alkalmazott grafikáról, az ügyféligények figyelembe vételével is megőrizhető szakmai autonómiáról.

Hogyan lehet ma megélni művészként és mennyire művészek a grafikusok, ha megrendelésre dolgoznak? Mennyire lehet megtartani az önálló hangot és karaktert az alkalmazott grafikában? Ezt a kérdést járták körbe a nagyrészt függetlenként dolgozó, kis grafikai stúdiót működtető szakemberek. 

Tóth Andrej, az A38 Hajó és a Radnóti Színház tervezőgrafikusa elmondta: „Nehéz megtalálni a saját hangot és arcot ebben mai, a korábbiaknál sokkal gyorsabban változó és sokkal inkább vizualitás által dominált világban. De ha a grafikusnak kezd kialakulni a saját profilja, az ügyfelek már ezt fogják keresni.” Pályakezdőként ezt a legnehezebb elérni: Csordás Zoltán tervezőgrafikus szerint „egy ilyen kis piacon senki nem engedheti meg magának, hogy egyféle legyen, mert nincs annyi ügyfél, aki pont azt a bizonyos stílust igényli.” Érdemes tehát alkalmazkodni, több irányt kipróbálni – vagy megtalálni a stílusunkhoz a nemzetközi piacot.

Mindennek eléréséhez érdemes a lehető legjobban kiaknázni az egyetemi lét lehetőségeit, tanulni a közegtől és másoktól. A jó alkalmazott grafikus képzésben nagy hangsúlyt fektetnek az ügyfélkapcsolat különböző aspektusaira: hogyan érvényesíthetjük szakmai véleményünket ügyes kommunikációval, hogyan beszélhetünk erről az ügyfelekkel? A beszélgetés gyakorló oktató résztvevői is elmondták: a képzésben alapvető, hogy a hallgató tudjon beszélni a leadott munkáiról. Farkas Anna tervezőgrafikus azt tapasztalja, „sokszor a megrendelő nem látja, milyen gondolat van a munka mögött, de ha ezt megismeri, el fogja fogadni a szakmai véleményt. Ki kell alakítani a saját metódusunkat arra, hogyan mutassuk ezt be neki.”

Ehhez az is kell, hogy a grafikus a szavakat, a tapasztalatokat valamilyen asszociációs láncon keresztül „le tudja fordítani” vizualitásra. Az oktatás ott tud segíteni ebben a folyamatban, hogy önazonosságra nevel, átadja a minőség iránti igényt, és megtanítja azt, hogyan legyen az alkotó grafikus párbeszédben a munkával és saját magával.

A résztvevők minden munkához szükségesnek tartják a terepszemlét – nem elég egy steril szobában végiggondolni, mi lesz az arculattervezéskor a feladatunk. El kell menni az ügyfelekhez, „felmérni” őket a saját közegükben és sokat beszélgetni velük ahhoz, hogy később kevesebbet kelljen fölöslegesen dolgozni. Olyan sosem fordul elő, hogy már elég az információ. Nem szabad kapkodni: az ügyfélnek tudnia kell, hogy az a grafikai arculat, ami néhány nap vagy hét alatt elkészül, valószínűleg több évig használatban lesz. Tábori-Simon José, több hazai popkulturális és divatmagazin arculattervezője úgy látja: „Nem csak a grafikus tehetsége dönti el, milyen jó lesz a végeredmény. Nagyon fontos, hogy az ügyfél hogyan áll hozzá és milyen ízlése van.”

A résztvevők tapasztalata szerint a szakma mai trendje a legváltozatosabb területek együttműködése. Különböző szakmákból érkező emberek – például grafikus és építész – állnak össze egy-egy projektre, akik egymást erősítik. Rengeteg startup várja a grafikusokat, hogy vizuális köntöst is adjanak munkáiknak. Ahogy Csordás Zoltán fogalmazott: Nem szabadúszóké, magányos harcosoké a világ, hanem csoportoké, akik jól tudnak együtt dolgozni.”

A Budapesti Metropolitan Egyetem a mozgókép, a grafika és a fotográfia területe iránt érdeklődők számára szervezte meg online meetup-sorozatát. A gondolatébresztő, szórakoztató és inspiráló beszélgetéseken a terület alkotói és a résztvevők fontos szakmai és társadalmi témákat jártak körül. A februári harmadik meetupon a grafikai szakma megváltozott kihívásairól és a grafikus életpályáról beszélgettek a vendégek: Farkas Anna DLA tervezőgrafikus (Red Dot Grand Prix, Magyar Formatervezési Díj és Tervezőgrafikai Biennálé díj), Tóth Andrej tervezőgrafikus, képzőművész, az A38 Hajó és a Radnóti Színház grafikusa és arculati koordinátora, Csordás Zoltán tervezőgrafikus, a MOME doktori iskolájának hallgatója, többek közt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Formatervezési Tanács arculatának tervezője és Tábori-Simon José art director, tervezőgrafikus-művész, több hazai popkulturális és divatmagazin arculattervezője. A beszélgetést Winkler Nóra vezette.

KIADVÁNYAINK

 

FRISS CIKKEINK

Hirdetés

Lájkold Facebook-oldalunkat,
nehogy lemaradj a
legfrissebb bejegyzéseinkről!