Mária Terézia, aki húsz évig volt terhes

-

Mária Terézia a történelem egyik legjelentősebb uralkodója. Valóban lenyűgöző nő lehetett: női örökösnőként ádáz harcot folytatott örökségéért, uralkodóként az ország megreformálásáért, legendás anyaként pedig gyermekeiért.

Csak néhány évvel azelőtt, hogy apja 1740-ben bekövetkezett halála után átvette volna az Osztrák Birodalmat, feleségül ment Lotharingiai Ferenchez. Negyven évig volt hatalmon, és tizenhat gyermeket szült! Mindig is azon tűnődtem, hogyan csinálta. Annak ellenére, hogy számos udvarhölgy, nevelőnő, szolga és személyzet állt a rendelkezésére, nem lehetett könnyű ennyi gyereket kihordani, megszülni, felnevelni, és gondoskodni róluk. Főleg úgy, hogy ez volt az az idő, amikor a gyermekek halála gyakori és egészen természetes volt. Biztos, hogy minden egyes gyermekének elvesztése mélyen megérintette, de ahogy az arisztrokrácia minden tagjának ebben az időben, természetesen neki is az első és legfontosabb feladata volt, hogy fiú örököst szüljön.

Veszélyes kor

Élénk és energikus nő volt, uralkodásának első húsz évében szinte folyamatosan terhes volt, de ez nem akadályozta meg abban, hogy számos társasági eseményen, bálokon és partikon vegyen részt. Sőt, azt is állította, hogy ő maga is harcba szállt volna, ha nem lett volna szinte mindig terhes. Mária Terézia minden szülés után körülbelül egy hónapig feküdt; ezt követően szertartást tartottak a templomban, hogy köszöntsék őt és a babát a közösségben.

A XVIII. századi idők nem csak az újszülöttek és gyerekek számára voltak veszélyesek, hanem a nők számára is. Minden szülés kockázatos és veszélyes volt. Mária Teréziának is több rokona volt, akik a szülés során meghaltak. Húga, Mária Anna például 1744-ben várta első gyermekét, amikor Mária Terézia így fejezte ki levélben aggodalmát: „E hónap elsejétől nincs békém, folyton a születésre gondolok. Tudom, mit jelent, és rémülten gondolok rá.”

Aggodalma jogos volt. Mária Annának hosszú és nehéz szülés után halva született a babája; két hónappal később pedig ő maga a szülés utáni szövődmények következtében meghalt. Mária Terézia kedvenc lányának, Mária Krisztinának, az egyetlen lányának 1767-ben szintén röviddel a születés után meghalt a gyermeke, és a házasság gyermektelen maradt.

A legendás anya

Mária Terézia legendás anya volt, mélyen törődött a családjával és gyermekeivel. Nagy gondot fordított a megfelelő gondozók kiválasztására, és aktívan részt vett gyermekei oktatásában is. Felnőtt és házas gyermekeivel rendszesen levelezett, instrukciók és tanácsok egész garmadájával látta el őket. Legnagyobb öröme az volt, hogy unokáival foglalkozhatott, akik halálakor több, mint húsz voltak. Azt a bölcsességet, amelyet saját gyermekei nevelése során szerzett, jól kifejezi egy levél, amelyet Marie Antoinette-nek írt első lánya születése alkalmából:

Még mindig aggaszt az emberek döntése, hogy gondoskodjanak ennek az értékes gyermeknek a gondozásáról. A nem megfelelő ellátás okozhatja a legrosszabbat, és azt kívánom, hogy a nők ne csináljanak semmit önállóan, hanem az orvos minden utasítását be kell tartaniuk. Minden azon múlik, hogy az első életévben a gyermeket hogyan gondozzák  – nem kell pólya, ami korlátozza a mozgást és túlságosan felforrósítja őket, ne terheljük túl a gyomrot zabkásával, és ügyeljünk arra, hogy egészséges és jó ápolónője legyen, ami nem lesz könnyű Párizsban…

Húsz évig terhesen

Három hónappal a házasságkötés után már terhes volt, és a következő húsz éven belül tizenhat gyermeket szült. Az elsőszülött lánya, Mária Erzsébet (1737-1740) még totyogó korában meghalt. 1738-ban megszületett a következő lánya, Maria Anna (1738 -1789), aki egy mellkasi rendellenességben szenvedett, és ezért soha nem ment férjhez. Édesanyjával maradt Mária Terézia 1780-ban bekövetkezett haláláig. Harmadikra ismét lánya született, Maria Karolina (született 1740), aki nem élte túl a csecsemőkort.

Egy évvel később végre megszületett az annyira vágyott trónörökös. II. József (1741-1790) édesanyjával együtt uralkodott, majd Mária Terézia 1780-ban bekövetkezett halála után követte őt a trónon. 1742-ben megszületett Mária Krisztina, a császári házaspár ötödik gyermeke. „Mimit”, ahogy anyja nevezte, Mária Terézia kedvenc lányának tartották. Ez részben annak volt köszönhető, hogy Mária Krisztina pontosan az osztrák főhercegnő 25. születésnapján született, amit Mária Terézia fontos jelként értelmezett. A testvéreivel való kapcsolata ezért nem volt mindig könnyű. Viszont ő volt az egyetlen, akinek megengedték, hogy maga válassza meg férjét. Választása Albert-Kázmér szász-tescheni hercegre esett.

Mária Erzsébet (1743-1808) hatodik gyermekként jött erre a világra, és különösen szép lány volt. Családja politikai indíttatású házassági terveiben ezért már korán különleges szerepet kapott. Sajnos azonban szépségét egy himlőbetegség csúfította el, és soha nem ment férjhez. Mária Terézai egész családja számára nagy veszélyt jelentett a himlő. Ő maga is elkapta a betegséget, két saját gyermeke és két sógora meghalt a himlőben, az egyik lánya bár meggyógyult, mégis egész életére sebhelyes maradt. A himlőoltás számukra már túl későn érkezett, de az uralkodó család 1768-ban négy másik gyermekét beoltatta.

A királynő hetedig gyermekét, Károly Józsefet (1745-1761) tiezenhat éves korában vitte el a himlő, és sajnos az áldozatok száma itt nem ér véget.

Sorban a következő gyermek Mária Amália (1746-1804) volt, aki akarata ellenére volt kénytelelen férjhez menni Ferdinánd pármai herceghez. A kilencedik gyermek és a harmadik fiú Péter Lipót, a (későbbi II. Lipót) Toszkána uralkodó hercege, majd két évig a császári hivatalt is betöltötte. A tizedik helyen Mária Karolina született, aki röviddel születése után meghalt. Őt követte, Johanna (1750-1762), aki tizenkét éves korában szintén a himlő áldozata lett, akárcsak a tizenkettedik, Mária Jozefa is (1751-1767), aki nővére helyett kellett volna hozzámenjen a nápolyi koronaherceghez, de a kitűzött esküvő napján elvitte a himlő. Végül ez a hálátlan szerepet a tizenharmadik gyermek, Mária Karolina örökölte meg (1752-1814), és neki kellett feleségül mennie IV. Ferdinánd nápolyi királyhoz.

A tizennegyedik gyermek Ferdinand Károly Antal (1754-1806) volt, aki után megszületett Mária Terézia legismertebb lánya a szomorú sorsú Mária Antónia (1755-1793). A hercegnő 1770-ben feleségül ment a francia dauphinhez, a későbbi XVI. Lajoshoz.  Ettől kezdve Mária Antóniából Marie-Antoinette lett, Franciaország császárnője. Kezdetben nagyon népszerű volt, de amikor a nép a királyi pár ellen fordult, és kitört a francia forradalom 1793. október 16-án, kilenc hónappal férje után őt is kivégezték. Mária Terézia legkisebb gyermekét Miksa Ferencet vallási pályára szántak, Köln érseke és választófejedelme, münsteri herceg-püspök lett, és Beethoven egyik legnagyobb pártfogója.

Mária Teréziát okos házassági politikájának köszönhetően „Európa anyósaként” emlegették. Soha nem választották meg vagy koronázták császárnővé, mégis mindenki császárnőként ismeri. Egyszerre volt nő, az anya, a feleség és uralkodónő, aki úgy modernizálta birodalmát, ahogyan senki más.

 

FRISS CIKKEINK

Hirdetés

Lájkold Facebook-oldalunkat,
nehogy lemaradj a
legfrissebb bejegyzéseinkről!