Article Top Ad (AdSense)
A hét Cool embere Jaksity Kata, aki a lakossági hulladékégetés ellenes kampány élére állt. Céljuk, hogy tisztábbá tegyük a levegőt.
A Levegő Munkacsoport politikai pártoktól és gazdasági érdekektől mentes független társadalmi szervezet #freeair – „Ne égesd el!” elnevezéssel kampányt indított a súlyos megbetegedéseket okozó, lakossági hulladékégetés visszaszorítására.
A mozgalomban sztárok fogtak össze, hogy felhívják a figyelmet a lakossági hulladékégetés súlyos következményeire. Közel 30 színész, műsorvezető, énekes posztol a témában a közösségi médiafelületein. Béres Alexandra, Tóth Vera, Jaksity Kata, Molnár Áron, Németh Kristóf és Puskás Peti egy kisfilmben, a többiek posztokban kérnek mindenkit, hogy ne égessen hulladékot. Magyarországon évente 13 ezer ember korai halálát és közel egymillió megbetegedést okoz a szennyezett levegő, ami nagyrészt a lakossági égetésből ered. A légszennyezés nem válogat, a gyerekektől az idősekig mindenkire veszélyt jelent.
– A magyar lakosság harmada éget kályhában, kandallóban vagy az udvaron hulladékot. Mi ennek az oka, az ismerethiány, a felelőtlenség, vagy a szegénység?
– Elsősorban az ismerethiány. Van egy közeli szomszédom, aki mellett mindennap elmegyek és néha látom, ahogy nagy nyugalomban hulladékot éget az udvarán. Szeretném figyelmeztetni, hogy amit csinál, az tilos, és szennyezi a környezetében a levegőt is vele. Itt a főváros melletti településen számos idős ember, család él, és azért költöztek ide, mert azt gondolták, itt jobb a levegő, mint a fővárosban.
-Mit tudsz te tenni úgy, hogy ne azt érezze, hogy valaki beleszól az életébe, és megfogadja a tanácsodat, ne pedig indulattal reagáljon?
-Talán bedobok a postaládájába egy szórólapot, amit a Levegő Munkacsoport készített. Ez pont arról szól, hogy hogyan tudsz a szomszédodnak finoman szólni, hogy ez veszélyes és büntetik is.
– Ha erre nem reagál milyen lehetőségeid vannak, hogy abbahagyja a szemétégetéssel járó légszennyezést? Kell egy hatóság, ami tetten éri?
– A jogszabály szerint 300.000 forintig terjedő pénzbírsággal büntethetik, ha bizonyítható, hogy ő égetett. Ez az összeg elrettentő, és ha mindenkinek lenne ismerőse, akit már megbüntettek, akkor jelentősen változna a szemlélet ezzel a témával kapcsolatban. De sajnos ez is kicsit olyan, mint a családon belüli erőszak: nem voltak ott, nem látták, ezért inkább nem mernek beavatkozni. Nem értem, miért nem merik, akarják a hatályban lévő jogszabályokat felhasználva kiállni az egészséghez való jogukért. A Levegő Munkacsoport oldalán pontos útmutatást adnak, ha ilyet észlelünk hogy kell eljárnunk. Ha van egy rendszeres égető, érdemes a szomszédokkal összefogni. Először közösen fellépni és megkérni, hogy hagyjon fel a hulladékégetéssel. Ha ez nem működik, akkor akár rendőrt is lehet hívni, aki jegyzőkönyvet vesz fel, majd a Kormányhivatal bírságolhat.
– Miért vállaltad, hogy ezért az ügyért kampányolsz?
– A környezetvédelem nálam egy jó ideje fontos téma, és megértettem, hogy sok minden múlik az egyénen. Többen legyintenek, hogy a nagy gyárak, erőművek sokkal több káros anyagot bocsátanak ki, mint az emberek, és amíg ők megtehetik, addig fölösleges magánemberként bármit is csinálnunk. Ez nem így van. Európában 150-szer több kormot bocsátanak ki a kisháztartások, mint az összes erőmű egybevéve. Magyarországon a vizsgálatok szerint a légszennyező finom részecskéknek 83 százaléka a lakossági fűtésből, a kisháztartásokból kikerült, szilárd tüzelésből származó légszennyező anyagok. Ezen belül 5% az égetésekből származik, ezek a súlyosan szennyező anyagok. A háztatásokat már rég át kellett volna állítani arra, hogy környezetbarát módon fűtsenek. Ez elsősorban kormányzati feladat lenne, megfelelő pályázatokkal, támogatásokkal. Szemléletformáló kampányt kellene indítani, hogy az égetés milyen súlyos veszélyekkel jár. Ezt a feladatot vállalta át ez a civil szervezet, amely a munkája elismeréseként 2006-ban megkapta Az Év Civil Szervezete Díjat.
-A támogatás még mindig olcsóbb, mint a légszennyezés káros hatása miatti következménye helyrehozása? Ami 13 ezer ember korai halálát okozza, átlagosan 12 évvel korábban halnak meg ezek az emberek.
-Igen, az emberek megbetegszenek, kiesnek a munkából, orvoshoz járnak, tb támogatásra szorulnak, gyógyszereket szednek. Többe kerül a betegség kezelése, mint támogatást adni a megfelelő szilárd tüzelésre, vagy a korszerűbb fűtési rendszer kialakításához. Hatalmas összegbe kerül a gázra, vagy elektromos fűtésre való átállás, érthető, hogy sokan nem tudják megfizetni. Ám még az is kevesebbe kerülne, ha szociális tűzifát kapnának azok, akik csak így tudnak fűteni, és már azzal is jelentősen csökkenne a légszennyezés.
– Nemrég kiderült, hogy a városból való vidékre költözés nem jelent feltétlenül megoldást a jobb levegőre, gyakran még szennyezettebb a levegő. A környezettudatosság inkább városi passziónak tűnik, vidéken mintha kevésbé foglalkoznának vele.
– Az emberek általában azért költöztek vidékre, mert úgy gondolják, hogy egészségesebb életet élhetnek a jobb levegőnek köszönhetően. Közben kiderült, hogy rosszabb, mert ott tényleg mindennel fűtenek. Mindenki azt mondja, hogy a szegénység miatt fordul ez elő, de kiderült egy országos reprezentatív kutatásból, hogy csak a harmadik helyen áll a szegénység miatti kényszer az ismerethiány és a nemtörődömség után. A városban többnyire gázzal fűtenek, ott viszont az autók szennyezése elviselhetetlen. Mindenhol van javítani való. Egyszerűen arra akarjuk felhívni a figyelmet, hogy a hulladékégetés milyen veszéllyel jár.
-Melyik elégetett anyag a legkárosabb?
-Ha mérgezik a kutat, annak azonnal van hatása, ám ha a levegőt, az észrevétlenül betegít meg minket. Lassan veszik észre a bajt. A mérgező anyagok apró méretüknél fogva, a tüdőn, léghólyagocskákon keresztül bejuthatnak a véráramba, és onnan a létfontosságú szervekbe, akár halálos kimenetelű elváltozásokat is okozva. A PET palackok, használt ruhák, a kiselejtezett bútorok és egyéb hulladékok elégetésekor hatalmas mennyiségű mérgező vegyület kerül a levegőbe közvetlenül károsítva az egészségünket: rákot, szívinfarktust, agyvérzést, meddőséget, a magzatban genetikai elváltozást okozhat, mindemellett károsítják az immunrendszert és a hormonháztartást.
– A Harvard egyetem kutatói kimutatták, hogy jelentős az összefüggés a COVID halálozás és a légszennyezés között. Miként befolyásolja a levegő minősége a koronavírus terjedését?
– A szennyezett levegő és a koronavírus elsődlegesen ugyanazokat a szerveket támadja meg: a szívet és a keringési rendszert, valamint a légzőszerveket. Ha ilyen kettős hatás lép fel, az immunrendszer nagyobb eséllyel vall kudarcot. Egy ilyen covidos időszakban, az égetésből, gépjármű-közlekedésből származó, légszennyező apró részecskéken megtapad és órákon keresztül fertőző maradhat a vírus, és mi ezt lélegezzük be. Tiszta levegőben nagyobb valószínűséggel kerülhető el a fertőzés, és kevésbé súlyos tünetekkel jár a betegség, mint szennyezett levegőben. Azoknál, akik tartósan légszennyezett helyen élnek, súlyosabb lefolyású lehet a betegség, a legyengült immunrendszernek köszönhetően. Magyarországnak nagyon rossz a levegője, főleg a fűtési időszakban, a díjmentes parkolással még tetézve, így nagy valószínűséggel ezt látjuk a Covid halálozási számokon is.
– A kandallóba való begyújtás hiába hangulatos és praktikus, nem túl környezetbarát?
– Van egy nagyon fontos szabály, amivel sokan nincsnek tisztában. Legalább egy évig szárított fát lehet csak használni. A nedves fa elégtelen égése során sokkal több szennyezőanyag jut a levegőbe. Akik kandallót használnak, azoknál van hagyományos fűtés is, így csak pár órára gyújtják be. A biókandallók környezet és egészségkímélőbbek, és ha már úri divat kandallóba begyújtani egy hideg téli estén, akkor ezt a fajtát valószínűleg többen is megengedhetik maguknak.
– Mondjunk le a kerti szalonnasütésről, bográcsozásról ?
– Nem kell mindet leállítani, de jobban oda kell figyelni. Sokan a sütögetés vagy grillezés befejeztével odadobják a szemetet, a hús műanyag dobozát is égni, ahelyett hogy elvinnék a kukáig. Ennek a rendkívül mérgező füstjét ott helyben belélegzik. A PVC égéstermékei közé tartozik például a foszgén vagy a dioxinok, ami az első világháborúban harci gázként bevetve katonák ezreinek halálát okozta. Nem gondol bele senki ebbe, mert nem látjuk, ugyanis a pvc égéstermékének nincs színe.
Egy háztartás néhány kisebb dolog elégetésével akár 1 km-es környezetet is képes mérgezni. A kerti avarégetésnek is meg vannak számlálva a napjai, a COVID vészhelyzet végével már minden településünkön tilos lesz.
-Miért kértetek fel sztárokat a kampányhoz?
– Velük szinte mindenkihez eljutunk. Annyian nézik őket, figyelnek rájuk. Talán azokhoz is eljut rajtuk keresztül az info, akik szeretnének már valamit tenni, hogy környezettudatosak legyenek, de nem tudják pontosan, mit csináljanak, nem néznek utána. Ha hallják a kedvenceiktől, akkor jobban felfigyelnek rá, őket szeretnék utánozni, például hogy milyen praktikával gyűjtik a szemetet.
-
Amikor te otthont választottál az is számított, hogy jó legyen a levegő?
