Nem könnyű téma, és sok családban még a mai napig tabunak számít a szexualitás. De ahhoz, hogy gyermekeinkből egészséges felnőttek cseperedjenek, akik boldog párkapcsolatban élnek majd, fontos, hogy beszéljünk róla és a számára szükséges információkat tőlünk, szülőktől kapja meg. Román Boglárka szexuálpszichológussal, pár-és családterapeutával beszélgettünk…
Mikor, melyik életkorban kellene elkezdeni a szexuális felvilágosítást, egyáltalán mikortól foglalkoztatja a gyerekeket a szexualitás?
Röviden úgy fogalmaznék, nem lehet elég korán kezdeni. Az egyszeri szexuális felvilágosító beszélgetés helyett érdemes a folyamatosságot, a nyitott és elfogadó hozzáállást, a szülő-gyerek közti bizalmon alapuló párbeszédeket beépíteni, amit szexuális nevelésnek nevezünk. Habár általánosságban beszélhetünk fejlődéslélektani sajátosságokról, fontos figyelembe vennünk azt a tényt is, hogy minden gyermek más, az életszakaszokon kívül számos egyéb tényező is befolyásolhatja, hogy bizonyos témák mikortól válnak aktuálissá és fontossá egy gyermek életében. 4 éves kor alatt a gyerekeket leginkább a saját testükhöz való viszony, illetve a körülöttük levők testi működése foglalkoztatja. Felmerülhet sokféle kérdés, pl.: mi van a lábuk közt, a másik nemnek miért más, a gyerekek és a felnőttek miben különböznek, hogyan születik a kisbaba, stb. 4 és 9 éves kor között gyakori lehet, hogy a gyermek saját teste felé fordul, felfedezheti, hogy a különböző pontok érintése, dörzsölése a testén kellemes érzésekkel tölthetik el. Az önszeretgetés autoerotikus formát ölthet. A saját testén túl a kortársak teste iránt is feléled az intenzív kíváncsiság. A játékaikban megjelenhetnek intimitással, szexualitással, születéssel kapcsolatos elemek. 9 éves kor felett a kamaszkorral járó változások válnak aktuálissá. A menstruáció, az erekció, a magömlés, a szexuális viselkedés, a termékenység, a nemzőképesség, a védekezési módok, a nemi úton terjedő betegségek újabb kérdéseket formálnak.
Honnan tudjuk, hogy megérett rá a gyerek és beszélni kell róla?
Szexuális énképünk alakulása összetett. Születésünktől kezdve elraktározzuk magunkban a szociális és kulturális elemekre, a családi forgatókönyvekre, a férfi-női szerepmintázatokra, a párkapcsolati működésre, a szülői magatartásra, a szülő magáról alkotott énképére és saját testéhez való viszonyulására, a saját testünkre, gondolatainkra, érzelmeinkre, a környezetünk visszajelzéseire, benyomásaira vonatkozó információkat rejtett vagy nyílt formában. A szexuális nevelést tehát nem érdemes külön választani a gyermekneveléstől, sokkal inkább érdemes a részeként gondolni rá. Ez nem valami, aminek egyszer csak eljön az ideje, valami, amihez a gyermek még túl kicsi vagy, ami szégyellnivaló, vagy valami, ami tabu. Minden gyermeknek szüksége van az emberi testtel, az intimitással, a szerelemmel, párkapcsolatokkal, szexualitással kapcsolatos információkra (természetesen életkorának megfelelő mennyiségben és minőségben), hiszen minden gyermeknek van teste és veleszületett kíváncsisága, kapcsolódása a világ felé. Az érettség helyett inkább az a kérdés, hogy a gyerekek mindezekkel kapcsolatban milyen üzenetekhez jutnak hozzá, milyen formában és mindez milyen nyomot hagy bennük.
Sok gyerek nagyobb testvértől vagy az osztálytársaktól óhatatlanul megtud vagy hall olyan dolgokat, amelyek még lehet, hogy túl koraiak számára. Mit kellene tudni a szexualitásról a kisiskolásoknak, illetve mit a kamaszoknak?
Óhatatlanul is mindaz, ami szembejön velük nagyobb testvértől, osztálytársaktól, az interneten, további kérdések alapját képezheti. Ha a szülő nyíltságot mutat, érzelmileg biztonságos, megnyugtató légkört biztosít, a gyermek mer majd megosztani vagy tovább érdeklődni. Ha a szülő kitér, kellemetlenül érzi magát, elvicceli, elbagatellizál, a gyermek arra tanul rá, hogy nem érdemes kérdeznie, ezért a jövőben inkább kerülni fogja a helyzeteket, folytatja, hogy máshonnan tudakozódjon. Fontos tehát a gyermeket érzelmileg megtámogatni, érdeklődni, hogy az adott kérdés miért foglalkoztatja, jól értjük-e a kérdését. Mik az őt foglalkoztató kérdéssel kapcsolatos gondolatai. Érdemes eloszlatni az esetleges aggodalmakat, tévhiteket, félelmeket. Segítsük a gyermeket azzal, hogy honnan és hogyan lehet biztonságos tartalmakhoz hozzájutni, életkorának megfelelően milyen felületeken találhat még kérdéseire választ.
Hogyan fogjunk hozzá a szexuális felvilágosításhoz és a különböző korosztályoknál mennyire menjünk bele részletesen?
Gondoljunk végig a lehetséges forgatókönyveket:
Ahogy a gyermek növekszik, kérdéseinek száma növekedésnek indulhat, változhat. Hagyjuk meg őt kérdezőnek. Engedjük meg neki, hogy megoszthassa velünk, ami benne zajlik. Mivel az, ahogy bánunk a gyermek testével, ahogy reagálunk az érzéseire, gondolataira, az lesz későbbi szexualitásának alapja. Gondoljuk végig, hogyan tudunk biztonságos, bizalmi légkört kialakítani számára.
Ahhoz, hogy szülőként kialakítsuk a hiteles és őszinte hozzáállásunkat, első lépésként fontos tudatosítanunk a saját párkapcsolattal, szexualitásunkkal kapcsolatos viszonyrendszerünket, gondolatainkat, érzéseinket. Ez segíthet abban, hogy meglássuk, mi hozhat minket zavarba, mi az, ami segíthet, hogy önmagunk felé is türelemmel és megértéssel forduljunk. Olvassunk, szerezzünk minél több információt és merjünk kérdéseket feltenni, mi magunk felnőttként nyíltabban kommunikáljunk egymás közt (a gyermek nélkül), találjunk szavakat a szexuális magatartásunkra, elakadás esetén adott esetben forduljunk bátran segítőhöz.
Gondoljuk át, hogyan tudunk rövid, egyszerű válaszokat adni bonyolultnak tűnő kérdésekre. Fontos, hogy a gyermek annyi információhoz juthasson, amire készen áll, ami nem terheli túl, ami az adott életkorának, nyelvezetének megfelelő. Érdemes megtanítanunk a gyermeket egész kicsi korától arra, hogy a saját teste felett joga van dönteni, megtaníthatjuk neki a testrészek, nemi szervek neveit, az ezekkel kapcsolatos szabályokat, mit lehet mutogatni és mit nem. Későbbi életszakaszban fontos átadnunk a saját és mások határainak tiszteletben tartásának fontosságát, fontos tudni az intim testrészeinkhez nem nyúlkálhatnak kéretlenül mások, ahogy mi sem nyúlunk másokéhoz. Beszélhetünk a saját test érintéséről, arról, hogy ez olyan, amin mindenki átesik, viszont olyan is, ami egyedül rá tartozik. Később mindaz beszédtémává válhat, ami a kamaszkorral együtt járó változásokat érintheti.
Készüljünk fel arra is, hogy mi történhet, ha zavarban érezzük magunkat. Előfordulhat, hogy a gyermek számára akkor válunk szülőként hitelessé, ha érzelmeink valamilyen formában érthetővé és felvállhatóvá válnak: „Emlékszem, ez nekem nehéz volt, amikor gyerek voltam.” „Gondoljuk ezt végig együtt” „Kicsit zavarban vagyok most, még nem kérdeztek tőlem ilyesmit”.
És végül készüljünk fel olyan eshetőségre is, ha a gyermek nem tesz fel kérdéseket. Bízni lehet abban, hogy a gyermek kíváncsi és érdekli a test, érdekli a szexualitás, csak esetenként nem mer vagy nem tud kérdéseket megfogalmazni. Ilyenkor szülőként érdemes kreatívabbnak, kezdeményezőbbnek lenni. Esetleg példákon, meséken, történeteken keresztül tájékozódni a gyermek oldaláról, segíteni őt a megnyílás felé.
Mi zajlik a gyermek testében és a lelkében kisiskolás és kamasz korban?
A korábban említettek szerint a serdülőkorúak önmagukhoz való viszonyát jelentősen meghatározzák a családon belül megélt félmondatok, azok a gondolatok, ahogy környezetük reagál nővé, férfivá érésükre, nemi jellegeik megjelenésére. Azok, akiket pozitívabb, nyíltabb hozzáállással készítenek fel a testi változásokra, elfogadóbbakká válnak testük működését érintően. Akik elutasítással, tabusítással találkoznak, szégyenérzetet élhetnek meg és sokkal inkább tekinthetnek magukra elszenvedőként, áldozatként, gyakrabban válnak elutasítóvá saját testük működése kapcsán, élik meg a kamaszodást fájdalmakkal teli, kibírásra váró, szükséges rosszként. Felfoghatjuk mindezt, egymásra ható folyamatként vagy akár önbeteljesítő jóslatként. Első lépésben a gyerekkorban elsajátított minták, hiedelmek, üzenetek nyílt kommunikáció és rejtett üzenetek formájában egyaránt formálják a nőiességről, férfiasságról alkotott képünket. Második lépésben mindez meghatározza serdülőkorban az intimitással kapcsolatos élmények minőségét például, hogy mennyire vagyunk szégyenlősek, mennyire takargatjuk testünket. Alap üzeneteinknek megfelelően értelmezzük a szexuális tartalmú szociális információkat. Harmadik lépésben pedig a beépülő gondolatokkal, viselkedésmintázatokkal és élményekkel folyamatosan formálódik az önmagunkról alkotott képünk, amelyek hathatnak pozitív megerősítésként és eredményezhetnek örömteli szexualitást, vagy előrevetíthetnek kudarc élményeket, negatív megéléseket későbbi párválasztásaink és szexuális élményeink során.
Mit tegyen a szülő, ha gyermeke olyan dolgot lát a tévében vagy az interneten, amelyre még nincs felkészülve?
A szexuális nevelésnek folyamatos, párbeszédes formával érdemes bírnia, a gyermek érzéseire, gondolataira életkorilag és személyközpontúan fókuszálva. Ha a gyermek véletlenül meglát valamit, ami nem rá tartozik, az az ideális, ha tudja, hogy erről beszélhet a szülőkkel. Ha nem beszél, érdemes a szülőnek nyílttá tenni, ami történhetett. Pl.: „Láthattál valamit a TV-ben, amit talán nem kellett volna. Szeretnél valamit mondani vagy kérdezni ezzel kapcsolatban?” „Másik oldalt nyitottál meg, miközben keresgéltél az interneten. Szeretnél beszélni arról, amit láttál?” Érdemes emellett a gyermeket olyan tartalmak felé fordítani, ahol biztonságosan tájékozódhat.
Sok családban még a mai napig tabutéma a szex, illetve vannak, akik nehezebben beszélnek róla és felnőttként zavarban vannak. Ők hol tudnak segítséget kérni, milyen egyéb lehetőségeik vannak?
Ha szülőként magunkon tapasztalunk elakadásokat, érdemes bővíteni az eszköztárunkat. A www.yelon.hu oldalon a fiatalok és a szülők is egyaránt tájékozódhatnak a szexuális neveléssel kapcsolatos kérdésekről. Szülőknek ajánlott olvasmány lehet Vekerdy Tamás: Kamaszkor körül, illetve a Kérdezz! Felelek … című könyve vagy Bruno Bettelheim: Elég jó szülő című könyve.
Hová fordulhatnak azok a kamaszok, akik különböző okok miatt nem tudnak kinek kérdéseket feltenni?
A www.yelon.hu (You are not alone) oldala arra hivatott, hogy a fiatalok ne érezzék egyedül magukat kérdéseikkel. Az oldalukon elérhető cikkekkel, valamint ingyenesen igénybevehető chat szolgáltatással igyekeznek közös gondolkodásra bíztatni a hozzájuk fordulókat. A www.kek-vonal.hu pedig gyermekek és fiatal felnőttek számára elérhető ingyenes telefonos lelkisegély szolgálat, mely éjjel-nappal működik chat szolgáltatás és e-mail formájában is.
Végül, mi lehet a következménye annak, ha a gyerekek nem a megfelelő helyről szerzik meg az információkat?
A túlszexualizált tartalmaknak, a pornónak, a téves információknak többek közt az a hátránya, hogy a gyermek adott esetben ezeket nem tudja gondolkodási keretbe, rendszerbe illeszteni, hiszen énképük, a magukról és a másokról alkotott képük ezekben az életszakaszokban még alakulás alatt állnak. Mindez károsan befolyásolhatja testképüket, a szexualitásról, párkapcsolatokról alkotott elképzeléseiket, tévhiteket, hiedelmeket alakíthat ki.
Ha tetszett ez a cikk, olvasd el ezt is!
