Már javában forog a legújabb történelmi sorozat, a Tündérkert, amely Móricz Zsigmond azonos című regénye alapján készül. A fordulatokban és izgalmakban gazdag filmsorozat bővelkedik a meghatározó női karakterekben, akik közül most a Török Katát megformáló Gáspár Katával beszélgettünk.
Miközben a fóti filmstúdió díszletei között a statiszták korabeli ruháikban jönnek-mennek, Katával keresünk egy viszonylag csendes helyet. Nézem, ahogy magassarkú szandáljában magabiztosan megy előttem a földes-köves terepen. Vörös haja zabolátlanul leng az enyhe szélben, egyszerre tűnik lázadónak és felszabadultnak. Amikor elkezd mesélni a szerepről, szinte magam előtt látom a XVII. századi Erdély egyik legvágyottabb asszonyát.
– Török Kata igen megosztó személyiség volt a saját korában. Hogyan fogsz hozzá egy ilyen karakter megformálásához?
– Mielőtt elkezdtük a forgatást, nagyon sokat beszélgettünk a karakterekről, nem csak az enyémről, hanem az összes többi karakterről, pontosan azért, hogy a viszonyrendszer megszülethessen. Kata tényleg nagyon megosztó volt, de azt gondolom, hogy abszolút érthető lesz, hogy miért ilyen. Neki is van egy múltja, van lelke, nagyon sok minden történt vele. Tény és való, hogy a nők közül ő a legszabadabb és a legnyitottabb is mindenre: kultúrákra, férfi-női viszonyokra. Pont ez az összetettsége nagyon izgalmas és nagyon jó vele foglalkozni. Minél több napot forgatunk, annál többet ad nekem is.
– Vannak olyan momentumok a kettőtök életében, amelyek a több száz év ellenére párhuzamba lehet állítani?
– Én is kíváncsi vagyok mindenre és mindenkire, van bennem egyfajta zsizsegés, ami folyamatosan mozgásban tart, és Török Kata is abszolút ilyen. Amikor komoly dolgok vannak, ő is arra tud fókuszálni, de alapvetően van benne egy hihetetlenül nagy életigenlés, egy nagy élni akarás, az élet teljes kihasználása, és szeretné a maximumot elérni. Ezekben nagyon hasonlítunk egymásra. Ahogy Kata, úgy én is nagyon jól megtalálom a férfiakkal a közös hangot. Nem egy visszafogott karakter, és én sem vagyok az. Viszont az, amiket ő megtesz, én biztos, hogy nem merném úgy, abban a formában megtenni, és nem merném azokat a határokat átlépni, amelyeket ő gondolkodás nélkül átlép.
– Melyek ezek a határok?
– Egyáltalán nem szégyenlős. A legkevésbé sem zavartatja magát egy férfi társaságában, ha mondjuk lengén van öltözve. Nem érdekli, mert neki nem ez a fontos. Ezt én nem tudnám megtenni a saját életemben. Megvan a saját élete, amit úgy él, ahogyan ő szeretné, és nem igazán enged ebbe beleszólást. Nem érdekli, hogy a nőknek mi a véleménye róla. Imádja, ha a férfiak rá figyelnek, és teljesen mindegy neki, ezt hogyan éri el. Nagyon izgalmas személyiség. Én is feszegetem vele a határaimat, mert például több olyan jelenet van, amit intim koordinátorral előre megbeszélünk, hogy a nézők majd azt láthassák, Török Kata fesztelen és felszabadult.
– Mi az, ami a legjobban megfogott benne?
– Engem a legjobban az érdekel – történelemtől teljesen függetlenül – hogy ki ez az ember. Minden korban megvoltak a nehézségek és a szabályok, ezeket lehet alakítani, de teljesen mindegy, milyen korban vagyunk, annak az embernek a lelkét, a gondolkodását, az életét kell megkeresni. Az igaz szituációt kell eljátszani, mert csak akkor működnek a dolgok.
– Néha az embernek tényleg olyan érzése van, az évszázadok során csak a díszlet más…
– Igen. Ez az első történelmi film, amiben játszom, és most annak köszönhetően, hogy nem mehetünk napra, mert most a XVII. században megszokott világos bőrre van szükség, vagy, hogy nem kell elmennem az edzőterembe, mert ekkoriban egy nőnél még igenis fontos volt, hogy formás legyen és ne szálkás, nagyon felszabadító élmény. Rájöttem, hogy a nő abban a korban egy ruha alá rejtett tökéletesség volt, és az, hogy ezekkel a dolgokkal nem kell foglalkoznom, nagyon máshová tette a hangsúlyt: a saját életemben egyáltalán nem hasonlítom össze magam a többi nővel, annak ellenére, hogy a világ erre kényszerít minket.
Ezeket a külsőségeket, amelyeket most a napjainkban megélünk, hála istennek teljesen el kellett dobnom. Ezek mind-mind eltörpülnek, mert a lényeggel foglalkozom, vagyis az emberrel. Isti és GG (Madarász Isti, rendező és Garai Gábor operatőr – szerk.) azon vannak, hogy mindent gyönyörűen igaznak megcsináljanak. És ha a lényeg megvan, akkor nem kell foglalkozni ezekkel a teljesen felesleges külsőségekkel. Ez számomra egy nagyon fontos felismerés volt. Egészen felszabadító és erőt adó nőies élmény…
