Már csak egy hét és február 12- én kezdődik a velencei karnevál, ami március 1-én, húshagyó kedden, a farsagi szezon utolsó napján fejeződik be. Ezen a napon lehet utoljára mulatni és húst fogyasztani, ugyanis másnap kezdődik a húsvétot megelőző böjt.

A velencei karneválról már 1094-ben tudósítottak a források, ám a „karneválok városa” rangot csak a 18. században kapta meg. Ekkor élte a legőrültebb éveit, amelyeket Giacomo Casanova nagyon jól leírt az emlékirataiban. Máig megmaradt a maszk viselésének szokása, igaz változott. Egykor arra szolgált, hogy az emberek társadalmi konvenciók nélkül élvezhessék egymás társaságát, társadalmi identitásukat leplező, az egész arcot eltakaró maszk mögé rejtőzve, ma pedig élvezzük, hogy kicsit más arcot mutathatunk,

A színes, 18 napos forgatag nem csak az olaszok kiemelkedő ünnepe, az egész világ izgatottan várja. Nem csak az össznépi dínom-dánomot, hanem azt is, hogy a koronavírus miatt kissé elnéptelenedett lagúnák ismét megteljenek élettel, színekkel, hangokkal, örömmel, maszkokkal és hatalmas bulikkal.

Mit is jelent pontosan a karnevál a világ egyik legszebb városában? Nem kizárólag azt, hogy esténként jelmezes farsangi bulikban szórakoznak a  látogatók. A velencei karnevál eseményein egyaránt értjük a karnevál alkalmából rendezett szabadtéri rendezvényeket, és az éttermekben, palotai vagy magánházakban tartott álarcos bálokat, táncesteket, amelyek emlékezetessé teszik az éjszakákat. Ebben az időszakban az egész város átalakul egy nagy forgataggá, ahol természetesen a maszkoké és a jelmezeké a főszerep.

Maszkok, jelmezek

A karneváli maszkok két fő típusát különböztetjük meg, az első neve Comedia dell’Arte, azaz a Komédia Művészete. A második típusba Velencei Maszkok tartoznak, amelyek csak Velencére voltak jellemzőek, mint a Bauta, a Dama vagy a Gatto.

A velencei maszk a karnevál elmaradhatatlan kelléke. Eredeti célja az volt, hogy felismerhetetlenné tegye a viselőjét, legyen nő vagy férfi. A legrégebbi a bauta, amit eleinte a nem túl erkölcsös velenceiek viseltek gyakori félrelépéseik alkalmával, gyakran még a hétköznapokon is. Ez egy fehér félálarc, amelyhez öltözetként fekete bársonyköpeny, térdnadrág, csatos cipő illett.

Egy másik tipikus velencei maszk a pestisdoktor, egy hatalmas csőrszerű álarc.

A maszk szélesebb körben való később elterjedésével szabadon mulathatott minden társadalmi osztály. Idővel egyre díszesebbé vált, és már nem a rejtőzést, hanem a szépséget és misztikumot szolgálta. Nem csak az előkelőségek, de a szélhámosok is szívesen viselték akár hónapokon át, míg Velencei Köztársaság bukásával Ausztria királya 1797-ben megszüntette a farsangi fesztivált, és betiltotta a maszkok nyilvános viselését. Két évszázados szünet után 1979-ben élesztette újra az olasz állam a karnevált, ami azóta virágzó üzletággá nőtte ki magát

A város sikátorai még ma is telis-tele vannak régi kézműves és új maszkgyártó műhelyekkel, ahol nem csak vásárolni lehet kész maszkot, hanem készíteni is maszkmesterek segítségével. Ha sikerül ellátogatni a karneválra, érdemes helyben beszerezni a megfelelő maszkot, naponta tartanak workshopkat.

Nem elég a maszk, a pompás eseményekhez a jelmez is dukál. Minden karneváli eseménynél ügyelni kell a feltüntetett öltözködési kódra. Egyes bulik egyszerűbb öltözködési szabályokat alkalmaznak a belépéshez, néhol elég az elegáns ruha és a maszk. Az elegáns és méregdrága palotai programok általában velencei jelmezzel és maszkkal való megjelenéshez vannk kötve. Ezek a jelmezek könnyen bérelhetők Velencében, a kölcsönzőkben több emeletnyi ruhából lehet válogatni, igaz borsos áron.

Bálok, vacsorák

A velencei szállodák és történelmi épületei, amelyek a Canal Grande-ra néznek, maszkos buliknak és báloknak adnak otthont. A város palotái ilyenkor megtelnek élettel, megnyílnak a ritkán használt szalonok, hogy felidézzék Velence egykori fénykorát. Kristálycsillárok, évszázados freskók, márványlépcsők és korlátok között úgy érezhetjük magunkat, mintha visszamentünk volna az időben egy évszázadot, az 1800-as évekbe, a város fénykorába.

Az álarcos bulikon kívül számos magánszemélyek vagy egyesületek által szervezett rendezvény zajlik a városban, és ezek egy része igazán exkluzív. Már már hónapokkal korábban elkezdődnek a foglalások, a világ minden sarkából özönlenek a turisták, hogy részt vegyenek a világ egyik legszebb és legjellegzetesebb programján.120 eurótól 2500 euróig találhatók belépők, a drágábbak viszont hamar elkelnek, már csak az átlagosabbnak mondott helyszineken van szabad hely. Ilyenkor az egyszerűbb éttermekben is szerveznek farsangi vacsorát, ahová szintén maszkban illik érkezni.

Hagyományos utcai programok

Az esti partik mellett a karnevált különleges napok, különleges rituálék és eredeti kulináris hagyományok tarkítják a város szinte minden pontján. Az idén a covid miatt nem tartanak meg minden olyan hagyományosnak mondható utcai programot, amely miatt több száz ember gyűlhet össze.Ám néhány évszázados hagyományt nem lehet kihagyni, a Szent Márk téren mindig van látnivaló. maszkversenyek, felvonulások.

Február 12-én nyitja a vízen kezdődik a program, a Rio di Cannaregio egy hatalmas színpaddá változik fényjátékokkal és vízi műsorokkal.

A galambröptetés vagy az Angyalok szárnyalása nevű eseménnyel indul a karneváli hét. Február 16-án. Ez a különös hagyománya a 16. Századig nyúlik vissza, ekkoriban egy török kötéltáncos kötélen keresztül sikerült eljutnia a San Marco harangtorony haranglábjához, amely a csónak a Piazzetta mólóján volt horgonyozva. Lefelé menet azonban elérte a Dózse-palota erkélyét, ezzel tisztelegve a Dózse előtt. Az angyal mindig az előző évi „Marie of the Carnival” szépségverseny győztese, egy kábel segítségével eresztenek le a Campanile a harangtoronyból majd kötélre erősítve átcsúszik a Dózse-palotához.

Máriák ünnepe: Ennek a millenáris eseménynek a cselekménye tizenkét, szegény és csinos velencei lány kiválasztásából áll, akik Mária megtisztulásának napján, február 2-án ünnepelték esküvőjüket. Ebből az alkalomból a nemesek és a dózse pompás ruhákat és ékszereket adtak vagy kölcsönadtak nekik. Azt mondják, 943-ban kalózok betörtek a templomba és kirabolták a fiatal lányokat, de a velencei nemesek a dózse vezetésével utánuk futottak, míg vissza nem szerezték a zsákmányt.

A karnevál hivatalosan is a Svolo del Leonnal zárul, melyben Velence jelképe  a szárnyas oroszlán, a harangtoronyból a rá váró 12 Máriára repül, szimbolikus eseménnyel zárva az ünnepséget.

Az utolsó és egyben legizgalmasabb napon húshagyókedden búcsúztatják el a Karnevál Hercegét. Hogy elűzzék a tél szellemet és utat engedjenek a tavasznak, szimbolikusan megölik a karnevált, elkísérik a Herceget utolsó útjára és megsiratják. A karnevál egyik fontos eleme a tűz, ami a megtisztulást jelképezi, ezzel szimbolikusan mindenki megszabadul a bűntől.

Tradícionális édeségek, gasztronómiai különlegességet Az utcákon, bárokban megjelennek a karnevál tiikus édességei, amelyk mind oljabna kisütött, porukorral megszórt fánkfélét jelentenek.

• A fritelle egy fenyőmagos, grappás aranybarbára sütött farsangi fánk.

  A crostoli a mi csörögefánkunk olasz változata.

• A galani a különösen vékony textúra és a forma, amely a helyi lányok által egykor nyakban viselt szalagra, a „galánra” emlékeztet.