“Ez a jó, hogy az egész életünk egy drámaterápia”

-

Tollár Mónika dramaturg-rendező Janikovszky Éva halálának 10. évfordulója alkalmából álmodta színpadra „A lemez két oldala” című előadást, amit a 2013-as premier óta több mint 150 alkalommal mutattak be. Janikovszky felnőtteknek szóló könyvéből készült produkció által ráismerhetünk emberi játszmákra, humoros, amolyan janikovszkys stílusban. A darab gerincét a középkorúak mindennapjainak bemutatása adja. Chickán Erika fotós portréin azok a színészek láthatók -a teljesség igénye nélkül –, akik az elmúlt kilenc évben életre keltették az írásokban szereplő halhatatlan női és férfi alakokat. A CEWE Magyarország támogatásával létrejött kiállításon -amely október 15-ig látogatható a Duna Plazaban-, 50 csodálatos fotó kapott helyett. Kovács Patrícia édesanyaként csatlakozott a produkcióhoz, elárulta, ahogyan az élete, úgy alakulnak Janikovszky mondatai is a színpadon. 

CEWE: Nyolc éve játssza ezt a darabot, ami a középkorúak hétköznapjaiból merít. Hogyan alakult a színpadi jelenléte? 

A gyerekem már megvolt, amikor elkezdtem játszani. Azóta nagyon sok minden történt. Ebben a darabban az a csodálatos, hogy mindig más. Más a partner, és mi is mindig változunk. Egyre többet értünk meg belőle. Vannak olyan mondatok, amelyek például öt éve még nem ugyanazt jelentették nekem, mint most. Emlékszem, amikor a válásom környékén előadtuk, volt egy olyan mondatom, hogy: „Csak egyszer az életben, hadd mondjam végig, Lajos!” Amikor még boldog házasságban éltem, nem tudtam úgy kimondani, mint akkor, amikor zajlott ez a nehéz korszak. Akkor úgy kiszakadt belőlem. Tollár Móni rendező meg is jegyezte utána, hogy ennek azért ott volt rendesen töltete! (nevet) Ez a jó, hogy az egész életünk egy drámaterápia. Lényegében, mi a velünk történt eseményeket felhasználjuk a színpadon. 

CEWE:  Most mi az a mondat, amit hasonló töltettel mond? 

Most éppen jó korszakomat élem! (nevet) De persze akad párhuzam. Emlékszem, megőrültem attól, amikor gyerekkoromban az édesanyám cirkuszolt, hogy legyen rend a kamaszkori szobámban. Nekem is van egy kiskamasz lányom… A darabban pedig vannak jelenetek, amik arról szólnak, hogy idegesít bennünket az anyánk, aki elpakol utánunk, de aztán mi ugyanezt a gyerekünkkel végigcsináljuk. És én is kihallom a saját szavaimból az anyámat. Mi most pont ebben az időszakban vagyunk. Úgyhogy előadások alatt van ebben jó sok önvizsgálatra való lehetőség. 

CEWE: Más típusú anyának mondja magát, mint az édesanyja? 

Alapvetően azért mások vagyunk. Nálunk egy-egy szabály van, ezekhez viszont ragaszkodom, de egyébként nagy szabadsága van Hannának. Kiszámítható vagyok. Lehet tudni, mire ugrom és mire nem, illetve, van mindig egy pont, amikor meg tudom mondani, hogy most akkor kettő perc, és elkezdek ordítani. Kicsit felkészítem, és ha tovább húzza a helyzetet, akkor nyilván van egy katarzis. Előfordul, hogy eljutunk ide, de szerencsére egyre ritkábban. Tényleg csak nagyon kevés dologra ugrom. Szerintem egyébként, jó a gyerekemnek lenni! (nevet) 

Kovács Patrícia
Fotók: CEWE Magyarország

CEWE: Meg tudja tippelni, körülbelül hány száz, vagy ezer fotó van a telefonján Hannáról? 

Tele van a készülékem, de nem az én képeimmel! (nevet) Én magam sokszor elfelejtek fotózni. Amikor együtt vagyunk, kirándulunk, vagy utazunk, eszembe sem jut elővenni a mobilomat. Szerencsére a körülöttem lévő emberek imádják őt fotózni, tőlük mindig elkérem a képeket. Amikor kicsi volt, akkor is inkább a volt férjem és a tesóm fényképezett rengeteget. Én szeretem letenni a telefont. 

CEWE: Ha választania kéne: papírkép vagy vászonfotó? 

Egyértelműen a vászonfotót mondanám, mivel azokkal van tele az otthonunk. Magamról nem szoktam kitenni képeket, a saját lakásomban nem önmagamat szeretném nézegetni, a lányomról és a kutyákról vannak kint fotók.
 

CEWE: Óriási divat lett a tökéletesség, gyakran a felismerhetetlenségig retusálják a képeken szereplőket. Chikán Erika fotói a maguk természetességével ragyognak. Zavarta, hogy csak leheletnyi retust kaptak a fotói, amelyek ki lettek állítva a Duna Plazaban? 

Egyáltalán nem, aki ismer, tudja, hogy bajom van a túl sok retussal. A ráncaim mesélnek. Szeretem ezekben a képekben, hogy ott van minden, aminek ott kell lennie. A gyerekem egyébként jó szűrő. Többször előfordult, hogy egy címlapra vagy egy plakátra azt mondta: „Nézd, mama, ez a nő majdnem úgy néz ki, mint te!”.
 

CEWEMilyennek szereti látni önmagát? Inkább úgy kérdezem, milyennek látja most önmagát? 

Most jól vagyok a bőrömben, kifejezetten jó korszakomat élem! Fél évvel ezelőtt ezt megkérdezi, akkor nem ezt mondtam volna, de most kerek minden, miközben rengeteget dolgozom. 

fotó
Fotók: CEWE Magyarország

CEWE: Minek köszönhető ez a nyugalom? 

Valahogyan a helyemre kerültem. Nagyon sokat dolgoztam ezen. Szerintem sokat is kell. Az egész szakmánk az önismeretről szól. Minden darab, film, vers tanít, és ha igazán jól csináljuk a dolgunkat, akkor elgondolkozunk a saját életünkön, hogy akkor az, hogy is van? Remek segítségeim vannak, a pszichológustól az ezotériáig, bármire nyitott vagyok. Keresem azokat az utakat, amelyek segítenek, hogy egységbe kerüljek. Sőt, szerintem az a leghasznosabb, ha az ember elfogadja, hogy az, hogy nehéz helyzetbe került, az nem véletlen, hanem egy tanító felkiáltójel, hogy merre tovább. 

CEWE: A pszichológus és a segítség időszakos, vagy folyamatosan jelen vannak az életében? 

Pszichológushoz elég régóta járok. A jóga és a meditáció viszont az elmúlt fél évben került előtérbe az életemben. Ha például van egy órás szünetem a színházban, akkor sokszor bemegyek az öltözőbe és meditálok egyet. 

CEWE: Úgy tűnik, nagyon tudatosan éli az életét. Egy kis buli azért csak belefér? 

Ha spontán kialakul valami előadás vagy próba után, akkor abszolút lehet rám számítani, de koncertekre, bulizni nem igen járok. Bár, 25 év után most volt az első olyan nyár, hogy két barátnőmmel elmentem egy fesztiválra. Három nap, három csaj, gyerekek nélkül. Felszabadítóan hatott ránk! Olyan jól sikerült, hogy megígértük, mindenképpen elmegyünk jövőre is! (nevet) 

Forrás: Kovács Patrícia a CEWE-nek nyilatkozott Chickán Erika, A lemez két oldala című fotókiállítás apropóján

 

 

FRISS CIKKEINK

Hirdetés

Lájkold Facebook-oldalunkat,
nehogy lemaradj a
legfrissebb bejegyzéseinkről!