Az írónő, aki megmutatta, hogy velünk mindig történik valami!

-

Janikovszky Éva: Kire ütött ez a gyerek?
Janikovszky Éva: Kire ütött ez a gyerek?

Talán csak az illusztrációk stílusa, vagy még inkább a figurák trapéz farmerei és frizurája mutatja, hogy ezek a könyvek a hetvenes években születtek. A durcás, játékosan pimasz gyerek- vagy épp kamaszhang ma is épp olyan aktuálisan cseng, mint mikor Janikovszky Éva papírra vetette. Az írónő állítólag saját kisfiát használta modellül. Napi családi harcaikban megpróbálta magát a másik oldalra képzelni, így születtek a humoros, lényeglátó és új nézőpontot kínáló gyerekmonológok.

A BCOOL Magazin kiadója és szerkesztősége színházi estet szervez olvasóinak – Haumann Petra és Horváth Lili szereplésével – Janikovszky Éva szövegeiből.

A történetek a lehető legátlagosabb hétköznapokban játszódnak, az óvodában, játszótéren, iskolában vagy épp otthon, gyerekhősük pedig megmutatja, hogy valójában semmi sem átlagos, sőt: furcsa, érdekes és legfőképpen: vicces.

Janikovszky Éva író - 1962 adományozó: Hunyady József/Fortepan
Janikovszky Éva író – 1962 adományozó: Hunyady József/Fortepan

Nehéz elhinni, hogy a könyvborítók belső fülén mosolygó szerző születésének (1926) néhány év múlva a századik évfordulóját ünnepeljük majd. Friss, szokatlan – divatosabb kifejezéssel: out of the box – meglátásai ma is helytállóak. Ehhez – a szintén mostanság trendi – “későn kezdő” címke is társul: 1957-ben, vagyis 31 éves korában jelent meg az első kötete, Csip-Csup címen. A felkérésre készült, a víz körforgásáról szóló ismeretterjesztő írást még Kispál Éva néven publikálta, az eredetileg Kucses Éva néven született szerző.

Az olvasók által kedvelt saját hanghoz kacskaringós út vezetett.

Janikovszky Éva első könyve és Kispál Éva néven: Csip-csup
Janikovszky Éva első könyve és Kispál Éva néven: Csip-csup

Már könyvei megjelenése előtt is vonzotta az írás. A szegedi lány az érettségit követően a Délmagyarország szerkesztőségében került gyakornoknak, ahol

úgy tűnik leginkább az égett belé, hogy mi mindent nem tud.

A laptól ugyanis egyetemre ment, hogy – alaposan – pótolja hiányosságait. 1944–48-ig filozófiát, néprajzot, magyar- és német irodalmat hallgatott Szegeden, majd 1948-ban Budapestre költözve még elvégezte az Eötvös József Bölcsészettudományi Egyetem szociológia-filozófia-pszichológia szakát.

Egyetemi évei alatt ismerkedett meg a szegedi orvossal, Janikovszky Bélával (1919-1978). 1952-ben házasodtak össze, majd 1955-ben született meg kisfiuk, János.

Velem mindig történik valami
Velem mindig történik valami

Diplomázását prózaibb állások követték: a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban Nevelésügyi Főosztályán kezdetben a szerzők és a Tankönyvkiadó Vállalat közötti levelezést folytatta, valamint általános iskolai tankönyveket küldött ki bírálatra. Később a Tudományügyi Főosztályon volt előadó. Ezt követően dolgozott a Jegyzetellátónál, a Tankönyvkiadó Vállalatnál, végül az Ifjúsági (később Móra) Kiadó lektora lett. 1964-től 1987-ig, nyugdíjba vonulásáig volt a kiadó főszerkesztője.

Barátsága Szabó Magdával innen datálódik. Szabó igen meleg hangon szól nemrég kiadott visszaemlékezéseiben Janikovszkyról. (Szabó Magda: Üdvözlet odaátra)

Ezután két lányregény következett, a Szalmaláng (1960) és az Aranyeső (1962). Már ezekben megjelenik a világban, a felnőttek világában eligazodni vágyó gyerek képe, azonban itt az írónő válaszai még az ötvenes évek didaxisának szellemében születnek. A regényírói szál azonban itt megszakad, hogy átadja helyét annak a Janikovszkynak, akit már ismerünk. A lapokra pedig belopakodtak Réber László jellegzetes figurái, hogy aztán utólag ne lehessen eldönteni, hogy a szövegek tették népszerűvé az illusztrátort, vagy ellenkezőleg, a rajzok a szöveget.

Már iskolás vagyok
Már iskolás vagyok

A Janikovszkys stílus először a Te is tudod? (1963) című kötetben jelent meg, majd szépen sorjáztak a hasonszőrű társai: Ha én felnőtt volnék (1965), Akár hiszed, akár nem (1966), Felelj szépen, ha kérdeznek (1968), Velem mindig történik valami (1972), Kire ütött ez a gyerek? (1974), Már óvodás vagyok (1975), Már iskolás vagyok (1983), melyek többsége valószínűleg valamennyi olvasónk polcán ott lapul. A kedves és vicces, de pszichológiai tanulságokról sem mentes kötetek nem szorítkozik csak a gyerek közönségre. Janikovszky felnőtt olvasóinak is írt hasonlóan személyes és humorban , elsősorban öniróniában gazdag prózát. (Örülj, hogy fiú! (1983), Örülj, hogy lány! (1983), Felnőtteknek írtam (1997), Mosolyogni tessék! (1998))

Janikovszky Éva
Janikovszky Éva

Az írónő 1978-tól, megalakulásától 1995-ig elnöke volt az IBBY (Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) magyar bizottságának. Elnökségi tagja volt az UNICEF Magyar Bizottságának, 1991-től elnöke volt a Staféta Alapítvány kuratóriumának (a hátrányos helyzetű gyerekek továbbtanulásának biztosításáért), 1996-tól elnöke volt az Írószövetség Gyermekirodalmi szakosztályának.

2003. július 14-én, Budapesten, hosszan tartó, súlyos betegség után bekövetkezett halálával soha be nem tölthető űrt hagyott maga után. A Móra Kiadót jelenleg János fia vezeti.

Ha szeretnél még többet megtudni az írónőről és megnéznéd színházban A felnőtteknek szóló írásaiból készült darabot, gyere el november 20-án a “KAPCSOLATOK HÁLÓJÁBAN” CÍMŰ BCOOL Estre. JEGYET A BCOOL ESTRE EZEN A LINKEN VÁSÁROLHATSZ.

 

(források: ekultura.hu, Magyar narancs)

KIADVÁNYAINK

 

FRISS CIKKEINK

Hirdetés

Lájkold Facebook-oldalunkat,
nehogy lemaradj a
legfrissebb bejegyzéseinkről!