1896. december 10-én halt meg Alfred Nobel, minden idők egyik legnagyobb feltalálója. Ennek tiszteletére évente ezen a napon adják át a tudományos élet egyik legrangosabb elismerését – a Nobel-díjat.
Ki is volt Alfred Nobel?
Alfred Bernhard Nobel 1833. október 21-én született, Stockholmban. Már általános iskolás korában felfigyeltek éles eszére és rendkívüli intellektusára. A feltaláló soha nem járt egyetemre, saját útját járva tett szert hatalmas vagyonra és elismerésre. Figyelme már fiatalon a robbanóanyagok felé fordult – számos kísérletet végzett nitroglicerin alkalmazásával. Ennek eredményeképp 1866-ban feltalálta a dinamitot, amit széleskörűen alkalmaztak ipari robbantásokra – például bányászatoknál, vasút- vagy alagútépitési munkálatoknál.
Tudását olajmezők feltárása során is hasznosította, igy tett szert óriási vagyonára. Sokan bírálták a kísérletei közben történt robbanások miatt, melyek során számosan életüket vesztették. A svéd származású kémikus és feltaláló 1895. november 27-én végrendeletében úgy rendelkezett, hogy vagyonának kamataiból évről évre jutalmazzák meg a kémia, a fizika, az orvostudomány, és az irodalom kiemelkedő képviselőit, továbbá a békéért legtöbbet tevő személyt vagy szervezetet.
A díj története
Alfred Nobel pontosan 127 évvel ezelőtt alapította a nevével fémjelzett díjat. Az elismeréshez pénzjutalom is társul, melynek jelenlegi összege kilencmillió svéd korona, azaz körülbelül 305 millió forint. Alapításához egy elég kellemetlen incidens köthető: 1888-ban Ludvig Nobel – a feltaláló testvére – életét vesztette. A Le Figaro francia lap tévedésből Alfred halálhírét hozta le az aznapi újságban. A kínos hibára csak rátett egy lapáttal a búcsúzás szövege: „Le marchand de la mort est mort” (Meghalt a halál kereskedője). Nobel minden bizonnyal nem ilyen örökséget akart hagyni maga után, ezért a fake halálhir után alapítványt hozott létre, és végrendeletében rögzítette a Nobel-dij átadásának feltételeit.
Az általa kitalált öt díj 1968-ban kiegészült a közgazdasági területnek járó jutalommal. A Svéd Bank Igazgatósága fennállásának 300. évfordulója alkalmából úgy döntött, hogy a közgazdasági tudományok terén elért nagy jelentőségű eredmények elismerésére díjat alapít, és ezt a Nobel-díjak rendszerébe építi. Elsőként 1969-ben osztotta ki a Svéd Tudományos Akadémia, hivatalos neve: „A Svéd Bank Közgazdasági Tudományos Díja Alfred Nobel Emlékére”.
Hogyan kaphatja meg valaki az elismerést?
A csillogó érmet Nobel leírása szerint csak konkrét teljesítményért vagy nagy jelentőségű eredményért kaphatja meg a díjazott. Maga a jelölés minden évben a tudományos világ elitjének szintjén történik – szakmai szervezetek vezetői, akadémikusok, tudósok ajánlásai alapján.
Nobel-díjat a jelölt csak életében kaphat és a békedíj az egyetlen, amihez akár szervezetek is hozzájuthatnak. Minden évben a Svéd Királyi Tudományos Akadémia tagjai döntik el, hogy a jelöltek közül végül ki kapja meg a díjat. A Nobel-békedíj itt is kivétel, mert annak tulajdonosát a feltaláló végakarata szerint a norvég parlament (Storting) választja ki.
Mindegyik díjazottnak jár egy kb. 200 g súlyú, 23 karátos aranyból készült érme. A három tudományos és az irodalmi díjjal együtt adományozott darabot Erik Lindberg, a századforduló jelentős svéd szobrásza tervezte. Az átlagosan 64 mm átmérőjű érmek előlapja azonos: Nobel profilban ábrázolt arc-, illetve mellképe. És ahogy az Oscarhoz is párosul az Arany-Málna, úgy létezik a fordított Nobel elismerés is: egészen pontosan Ignobel-díjat adnak át minden évben a tudományos élet azon személyeinek, akik értelmetlen vagy méltatlan kutatásokat végeztek. Ilyet érdemeltek például A sör, a tejföl és a fokhagyma hatása az orvosi piócák étvágyára című kutatás résztvevői.
A Nobel-díjakat minden évben egy fényűző ceremónián adják át december 10-én a stockholmi városházán.
Források: Cons.hu; 24.hu; Mandier; HVG; Index
