Zene
Budapesti Vonósok, km.: Bretz Gábor (basszus)
C. Ph. E. Bach: e-moll szimfónia, WQ 178 H. 653
Mozart: Figaro házassága – nyitány, K 492
Mozart: Non più andrai – Figaro áriája az első felvonásból, K 492
Beethoven: Fidelio – Rocco áriája, op. 72
Mozart: Don Giovanni – Leporello regiszter áriája, K 527
Mozart: B-dúr szimfónia, K 319
Bach felfoghatatlanul gazdag kantáta-életművének egyik legszebb darabja az Ich habe genug szólókantáta, melyet szopránszólisták, legújabban pedig kontratenorok is szívesen vesznek repertoárjukra.
A mű eredetileg basszus hangra készült, a Budapesti Vonósok koncertjén világjáró énekesünk, Bretz Gábor ebben a formában, az 1727-ben írt első változat szerint szólaltatja meg.
Néhány évvel később keletkezett Vivaldi L’Olimpiade című operája, C. P. E. Bach e-moll szimfóniája pedig hat évvel az édesapa halála után. A háromtételes darabról a kor egyik legnagyobb zenei tekintélye, Adolf Hasse úgy nyilatkozott, hogy soha nem hallott e műnél jobbat. Valószínű, hogy Hasse a darab vonószenekari változatát hallotta, a Budapesti Vonósok koncertjén a fúvósokkal kiegészített hangszerelés szólal meg. A koncert második felében Bretz Gábor három, igencsak eltérő operai figurát jelenít meg, s nem kizárt, hogy még egy negyedik is felbukkan majd.
Zeneakadémia (Nagyterem) – 2020. szeptember 28. (hétfő) 19:30
Rácz Ödön és a Liszt Ferenc Kamarazenekar
Mozart: D-dúr divertimento, K. 136
Bottesini: II. (h-moll) nagybőgőverseny
Bartók: Divertimento, Sz. 113, BB 118
Nagybőgőverseny? Az nyilván olyan, mint amikor egy elefánt balettezik! – gondolják némelyek, ha a legmélyebb vonóshangszer virtuozitásáról és könnyedségéről esik szó. Tévednek! Hallgassák csak meg a Bécsi Filharmonikusok megbecsült magyar tagját, aki nemcsak zenekari művészként éli életét, de szólistaként és kamaramuzsikusként is Európa-szerte koncertezik. Megtapasztalhatják, hogy a nagybőgő fürge futamokra képes, tud énekelni – és a sziporkázás is erényei közé tartozik, ha vérbeli virtuóz szólaltatja meg.
Rácz Ödön régi ismerőse a Liszt Ferenc Kamarazenekarnak: már tizenkét évesen fellépett az együttessel.
A közelmúltban közös lemezt készítettek egy patinás világcégnél, s ezen Nino Rota és Astor Piazzolla alkotásai mellett „a nagybőgő Paganinije”, a romantikus Giovanni Bottesini egy kompozíciója is szerepel. Rácz Ödön most is a hangszer lelkének nagy olasz ismerőjétől játszik: ezúttal a h-moll nagybőgőversenyt, amelyben minden hangszeres erényét módja lesz megcsillogtatni, a fürge futamoktól és figurációktól az olvadékony tónuson át a líraian éneklő dallamokig. A kamarazenekar két halhatatlan remekművel keretezi a szólistateljesítményt.
Lendületes muzsikálásukat hallgatva elgondolkodhatunk majd: mennyire mást jelentett a divertimento műfaja a 18. században, amikor Mozart komponálta életörömtől duzzadó, népszerű K. 136-os D-dúr darabját, és a 20.-ban, amikor – a vészterhes 1939-es nyáron – Bartók írta híres Divertimentóját, markáns hangsúlyokkal megtűzdelt könnyed, kecses melódiákkal a nyitótételben, népi tánckarakterrel az energikus fináléban – s a kettő között filozofikus mélységekkel a tépelődő, súlyos-drámai lassú tételben. Mozart, Bottesini, Bartók – a zene három eltérő arca egy rendkívülinek ígérkező hangversenyen.
Müpa (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem) 2020. szeptember 30. (szerda) 19:30
Barabás Lőrinc Quartet, Jónás Vera Experiment
A Barabás Lőrinc Quartet popos jazzvilága izgalmas instrumentális zene elektronikus fűszerezéssel, amelyet groove-os ütemek, lüktető basszusfutamok jellemeznek. A szintetizátor és a trombita megannyi hangszíne a 70-es évek improvizatív jazz-rock stílusjegyeivel átitatott sajátos zenei irányt teremt.
Jónás Vera, Fonogram és Artisjus-díjas énekes-dalszerző finom dalaival elringat, tigris-vadságával pedig táncba hív. Vera nevét külföldön is egyre többen ismerik, miután fellépett a Eurosonic 2017-en, ami Európa legnagyobb showcase fesztiválja, illetve a dél-koreai Zandari Festán. Az első lemez (GAME) megjelent Japánban is, ahol turnézott is 2015 tavaszán, de a zenekar folyamatosan játszik Európában is, többek között Németországban, Belgiumban, Hollandiában, Romániában és Ausztriában.
Fonó Budai Zeneház 2020. október 02. (péntek) 21:00
Kiállítás
Hortus Sempervirens – Kerner örökké virágzó kertje
A nagyközönség előtt 2020 szeptemberében kerülnek először bemutatásra a Magyar Természettudományi Múzeum könyvtárának féltve őrzött, értékes ritkaságai: a Hortus Sempervirens könyvsorozat nyolc óriáskötete.
A Hortus Sempervirens, Johannes Simon von Kerner (1755, Kirchheim unter Teck–1830, Stuttgart) dendrológiai érdeklődésű botanikus és illusztrátor kézzel illusztrált könyvsorozata.
Az 1795-1828 között megjelent könyvóriások mérete: 65,5 × 49 cm. Az eredetileg 10 példányban elkészült sorozatból már csak 3 teljes könyvsorozat maradt meg.
Ebből az egyik, 71 kötetből álló ritka könyvsorozat a Magyar Természettudományi Múzeum tulajdonában van.
A 111 nm alapterületű kiállításon von Kerner akvarell festészetén keresztül a látogató megismerheti az általa lefestett és leírt fajokat, bepillantást nyerhet 18. század végén, 19. század elején készült könyvritkaságokba. A Hortus sempervirens sorozatban a szerző által érdekesnek vélt, vagy egzotikus növények latin nyelvű leírása, illetve a róluk készült, életnagyságú festmények tekinthető meg. Az élénk színekkel festett táblákat az adott növény egyes részeinek nagyított rajza egészíti ki.
A kézi festésből eredő apró pontatlanságok, ecsethibák, a tökéletestől való bármilyen eltérés nem a mű értékét csökkentik; ellenkezőleg, ez teszi igazán emberivé az alkotást.
A kiállítás látványvilága egy botanikus dolgozószobájának ódon hangulatát idézi fel, amelyen keresztül a látogató visszaléphet a múltba. A látogatók a múlt csodás ábrázolásait összevethetik a kiállított egzotikus növényekkel, trópusi növényritkaságokkal is, melyeket ELTE – Füvészkert kölcsönöz a kiállítás idejére.
Magyar Természettudományi Múzeum 2020. szeptember 25. – 2021. március 8.
Relikviák a Budapesti Közlekedési Vállalat életéből – Válogatás Tóth Márk magángyűjteményéből
Minden kisfiúnak van egy villamosos, kukásautós vagy egyéb, közlekedési eszközhöz köthető korszaka. Némelyeknél pedig ez messze benyúlik a felnőttkorba is. A sokak által szidott, néha pedig nosztalgiával emlegetett Budapesti Közlekedési Vállalat relikviáit gyűjtötte össze Tóth Márk, az Eleven Ősz keretében pedig meg is osztja a hasonló érdeklődésű közlekedésieszköz-őrültekkel a kollekciót.
Bartók Béla Boulevard (Magyar Makettezőkért Egyesület) – 2020. szeptember 25. (péntek) 16:00 – 2020. október 09. (péntek) 16:00
Formajáték – Hideg Orsolya öltözéktervező iparművész kiállítása
A természeti formákból, valamint a kulturális örökség mintakincseiből egyaránt inspirálódó alkotóművész. Öltözékei formagazdagok, sokféle alapanyagot használ ruháin és képein.
„… A mai felfogást követi formában, szabásban, de őriz valamit a múltból, a hagyományból és motívumvilágában finoman érzékeljük, hogy például nem párizsi, de lehet, hogy nem is budapesti, de finoman magyar karakterű ruhát látunk munkáiként” – mondja Hideg Orsolya munkáiról Feledy Balázs művészeti író. „Ezt úgy éri el, hogy
a magyar népművészet széles díszítő- és minta-kincséből, a tradícióból, a folklórból motívumokat vesz át és ezekből, jellemzően mai szabás keretében, új díszítő funkciókat hoz létre.
Hitvallása és tervezői, művészi gyakorlata is ez: a mai igényeket, a mai tudást alkalmazva hozni létre öltözéket, merítve a gyökerekből. Erre predesztinálja hajlama, érzelmei, származása, s így ötvöződik tervezői karakterében a mai és az ősi. Ahogy e sorok írója látja, mintha három fundamentuma volna tervezői habitusának: az első természetesen a szépség törvényei szerinti alakítás, a második: megfelelni a hasznosság, a gyakorlatiasság kívánalmainak, s mindehhez – harmadikként – szervesíteni a hagyományok szellemét. Ami döntő, hogy ennek a három összetevőnek milyenek a belső arányai. Ha bármelyik a szükségesnél nagyobb arányban érzékelhető, felborul a harmónia. Így viszont ruhái, ruhakabátjai jelképi erővel is bírnak…”
Klebelsberg Kultúrkúria – 2020. szeptember 18. (péntek) 18:00 – 2020. október 9.
Színház
Isten komédiásai
Popper Péter édes-bús színműve egy férfi és egy nő küzdelmét veszi górcső alá: a küzdelmet egymás megértéséért és a világban betöltött helyük értelmezéséért. Az önéletrajzi ihletettségű darab főhősei az élet egészen különböző területeiről érkeznek – ám összeköti őket a kölcsönös vonzalom, valamint „a másik” világának félelemmel teli csodálata. A Tudós és a Színésznő szellemes párbeszéde filozófiai igénnyel dolgozza fel a racionalitás és a művészi világszemlélet ütközésének kérdéskörét, miközben játékosan világít rá legmélyebb emberi gyarlóságainkra, érzékelésünk korlátoltságára éppúgy, mint az évődő nemi játszmák izgalmára. A 2020-as feldolgozás a 21. század tárgyi környezetébe helyezi a művet, ám alapvető üzenetétől nem távolodik el: a színház varázslatáról és a komédiások életének rejtelmeiről értekezik friss, közérthető, kortárs formában.
Az öldöklés istene
házaspárbaj egy részben
Két kisfiú játszik a téren, majd egyik kiüti a másiknak a fogát. Négy szülő beszélget egy lakásban, majd kiderül: semmivel sem jobbak, mint a gyermekeik. A francia írónő világhírű komédiája leleplező őszinteséggel beszél a kispolgári álszentségről, és arról, hogy mindannyiunkban mennyi sérelem, előítélet és düh kavarog.
Yasmina Reza Párizsban élő, magyar származású írónő. Színműveit számos elismeréssel jutalmazták, többek között megkapta a rangos Molière-díjat is. Az öldöklés istene című darabjából legutóbb Roman Polanski készített filmet, világhírű sztárokkal a címszerepben.
A(z) Átrium előadása Szeptember 28. – Hétfő
A két pápa
A pápának – pápaként kell meghalnia is. Nem lehet lemondania a szentatyaságról, kivéve, ha súlyos vagy gyógyíthatatlan betegségben szenved. Hétszáz éves hagyomány tört meg 2013. február 11-én, amikor XVI. Benedek pápa lemondott, egyben bejelentette, élete végéig megtartja az „emeritus pápa” címet. Ismerjük a folytatást is: a vatikáni Sixtus kápolna ajtaja bezárult, a bíborosi konklávé pár nap múlva az argentin Jorge Bergogliót választotta pápának. A Ferenc nevet vette fel.
Anthony McCarten előbb regénnyé, majd színdarabbá írta (film később lett belőle) a „furcsa pápapár” történetét, akik kölcsönösen hatással vannak egymás életére. Benedek – pápasága előtt Joseph Ratzinger bíboros – a dogmák védelmezője, érsek korában Isten rottweilerének is nevezték. Bergoglio bíboros karizmatikus, életvidám argentin, szerény. A konzervatív Benedek Mozartot játszik, a progresszív Bergoglio ABBA-ra táncol. Előbbi semmilyen sportért nem rajong, utóbbi nagy focirajongó.
Anthony McCarten darabja a lelkiismeret-krízis drámája. Mindkét embert kísérti a bűn érzete: Benedeket azért, mert túlvédelmezi a papjait, Bergogliót azért, mert nem tudta megvédeni követőit a katonai juntától. McCarten a saját aggodalmaikat mondatja ki velük. Ahogyan Bergoglio fogalmaz: „A bűn nem egy folt, amit a mosodában el tudnak távolítani. Az egy seb, amit kezelni és gyógyítani kell.” A darab a két pápa elképzelt teológiai vitáit mutatja be. A mű elmélkedésre késztet, és mer humoros is lenni.
Bemutató 2020. szeptember 22., Rózsavölgyi Szalon Arts & Café
