Az kőolaj után a kávé a legkeresettebb, legálisan forgalmazott árucikk a Földön. Becslések szerint naponta 2,25 milliárd csésze kávét fogyasztanak el világszerte. Valószínűleg a New York-i lakosság felel ennek nagy részéért, ugyanis az itteni emberek állítólag hétszer (!) annyi kávét isznak, mint a más amerikai városban élők – nem véletlen, hogy Manhattan minden sarkán van egy Starbucks. A kávézás napi rituálé emberek milliói számára, de minek köszönhetjük ezt az élénkítő italt?
Mi is az a kávé?
A kávé legalapvetőbb, feldolgozatlan formájában cseresznye-szerű gyümölcs, amely éretten vörössé válik. Ennek a közepén találhatóak a kávébabok, amiket a 21. században felhasználunk. A csokoládé megjelenése előtt hasonló italt készítettek a kakaóbabból is, ami szintén az emberi találékonyságot bizonyítja. Az ital ősének tekinthető a kávé egész gyümölcséből készített főzet, ahol a babot és a héjat is felhasználták. Erről a verzióról már Kr.e. 1000-ben születtek feljegyzések. A klasszikus kávébab-pörkölés csak a 13. században terjedt el, azóta pedig a világ egyik legnépszerűbb italává nőtte ki magát.
A kezdetek – Az etióp legenda
Az évszázadok óta létező koffein tartalmú ital felfedezését mai napig sok legenda lengi körül. Az egyik leghíresebb szerint egy etióp kecskepásztor bukkant rá először a kávébabokban rejlő lehetőségekre. Kaldi arra lett figyelmes, hogy a kecskéi nem akartak aludni és tele voltak energiával, miután megették a kávécserje vörös gyümölcsét. A pásztor ezután maga is tett egy kísérletet és ugyanazt a hatást tapasztalta.
Ezt követően beszámolt erről a helyi kolostor papjának, aki italt főzött a bogyókból, és megállapította, hogy ez éberen tartja az esti imádkozás hosszú óráin keresztül. A pap megosztotta felfedezését a kolostor többi szerzetesével, és az energizáló kávécserjéről szóló ismeretek terjedni kezdtek. Olyannyira, hogy a híre eljutott egészen az Arab-félszigetig és ezt tekinthetjük a koffeines ital őshazájának.
A kávé terjedése az Arab-félszigeten
Az Arab-félszigeten számottevő kávétermesztés és kereskedelem indult el a hír hallatán. A 15. században még csak Arábia jemeni körzetében termesztettek kávét, míg a 16. századra már Perzsiában, Egyiptomban, Szíriában és Törökországban is ismerték az élénkítő nedűt. A kávét nemcsak az otthon, hanem a sok helyi „kávézóban” – úgynevezett qahveh khaneh – is élvezhették, amelyek a Közel-Kelet városaiban kezdtek megjelenni. A kávéházak népszerűsége egyre csak nőtt, egy idő után a társadalmi tevékenységek, a hosszú beszélgetések központjává is váltak.
Az ide látogatók egy idő után már nem csak kávét iszogattak és beszélgetést folytattak, hanem zenét is hallgattak, sakkoztak és tájékozódtak a legfrissebb hírekről. A kávéházak gyorsan olyan fontos információközpont-központokká váltak, hogy gyakran „Bölcs iskoláknak” nevezték őket. Mivel évente több ezer zarándok kereste fel Mekka szent városát a világ minden tájáról, terjedni kezdett az „arab bor” – azaz a kávé híre a kontinenseken át.
Hogy került Európába?
A Közel-Keleten járó európai utazók egy szokatlan fekete ital történetét hozták vissza a kontinensre a 17. század környékén. Néhány ember gyanakvással vagy félelemmel reagált erre az újdonságra, többen a „Sátán keserű találmányának” nevezték a kávét. Az akkoriban hangsúlyos keresztény visszafogottság miatt a papok is sok helyen elítélték a kávé fogyasztását. Olyan nagy vita kerekedett az ügyből, hogy VIII. Kelemen pápát kérték fel a beavatkozásra. Mielőtt döntést hozott, megkóstolta az italt, és annyira ízlett neki, hogy végül jóváhagyta a fogyasztását.
A kávé Európában belül először Olaszországba jutott el a 16. század végére. (Mai napig nagyon népszerű az itáliaiak körében). Igazán a 17. században terjedt el a kontinensen az 1600-as években nyíltak meg az első kávéházak itt. Ezek a helyek gyorsan a társadalmi tevékenységek és a kommunikáció központjaivá váltak Anglia, Ausztria, Franciaország, Németország és Hollandia nagyobb városaiban. A koffeines ital kezdte felváltani az akkori szokásos reggeli italokat – a sört és a bort. Azok, akik alkohol helyett kávét fogyasztottak, éberen és energikusan kezdték a napot, és nem meglepő, hogy munkájuk minősége is jelentősen javult.
Kávézás az Egyesült Államokban
Az 1600-as évek közepén New Yorkban is megismerkedtek ezzel az itallal, bár ott ekkor még a tea volt a favorit. Közben 1689-ben megnyílt az első amerikai kávéház Bostonban, Massachusettsben. 1773-ban III. György király súlyos tea-adót vetett ki, ami a gyarmatosítók körében nagy felháborodást keltett. A Boston Tea Party néven ismert lázadás örökre megváltoztatta az amerikai szokásokat.
1773. évi bostoni teadélután után a teáról a kávéra váltás hazafias kötelesség lett. A polgárháború és az azt követő más konfliktusok szintén hozzájárultak a kávéfogyasztás növekedéséhez, mivel a katonák energiapótlásként a koffeinre támaszkodtak. Maga Theodore Roosevelt is Amerika nagy kávéfogyasztói közé tartozik, mivel a pletykák szerint napi egy liter kávét is elfogyasztott!
„Kávé – a civilizált világ kedvenc itala.” – Thomas Jefferson
A kávézás mérföldkövei
A 18. század elején beindult a kávétermesztés Indonéziában és Brazíliában. Majd az ipari forradalom elérte a kávéfőzés tudományát is: a modern kávészűrőt Hanson Goodrich találta fel 1889-ben. 1903-ban megérkezett a koffeinmentes változat Ludwig Roselius jóvoltából. Az első modern eszpresszó gép pedig Achille Gaggia nevéhez köthető és 1946-ig kellett várnunk rá.
Az 1960-as években kezdett növekedni a különleges kávé iránti tudatosság, ami el is hozta nekünk a Starbucks-ok korát – Seattle-ben nyílt meg az első 1971-ben. A kávé-készítés művészeti szakmává vált, a barista képzések virágkorukat élik. Egy egyszerű csésze fekete kávétól kezdve a bonyolult, több melléknévvel ellátott Starbucks megrendelésig minden kávéivónak megvan a maga kedvence.
Forrás: Ncausa, PBS, Craft Coffee Guru, Local Histories, I Need Coffee
