Csontváry Kosztka Tivadar látomásos festőként vonult be a művészettörténet halhatatlan alakjai közé. Noha festőként sikereket életében sajnos nem igazán tudott megélni, ő mégis saját útját járta. A Napút festője az egyik legérdekesebb alakja a magyar festészetnek. Mi most az Öreg halász című képének rejtélyét járjuk körbe. A portré titokzatos üzenete ugyanis megosztja a művészettörténészeket is.
Őrült patikus lappangó skizofréniával?
Csontváry Kosztka Tivadar 1853-ban született Kisszebenben egy visszafogott életet élő gyógyszerész fiaként. Csontváry patikussegédként dolgozott Iglón, de egy nap megváltozott benne és körülötte minden. 1880. október 13-án furcsa, ismeretlen hangot hallott, amely azt mondta neki: „Te leszel a világ legnagyobb napút festője, nagyobb Raffaelnél.”
Ezután Munkácsyval szeretett volna találkozni, de a találkozás meghiúsult. Évekig újra patikusként dolgozott és csak 41 évesen kezdett el komolyabban foglalkozni a festészettel. Hogy érzékeljük, mennyire későn van ez: Vincent van Gogh már egy egész életutat hagyott maga mögött ennyi évesen. (Van Gogh festészetéről ebben a cikkünkben olvashatsz: Van Gogh életre kelt festményei.)
Csontváry Münchenben kezdte el elemezni és tanulmányozni a napszíneket, az árnyalatokat, amelyek később egész munkásságát jelentősen meghatározták. Én magam is lenyűgözve ülök le a Magyar Nemzeti Galériában kiállított Csontváry képek előtt. A Taorminai görög színház romjai és a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban című képek elé helyezett padon ülve beszívhatjuk a lüktető színek, a világító sárgák, a lángoló pirosak energiáit.
Egyiptomban készítette el a Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben című sokalakos, expresszionista kompozícióját, amelyen egyes kritikusok szerint már láthatóak, érzékelhetőek a lappangó skizofrénia jelei. A különc, maga útját járó festőt azonban nem kezelték hivatalosan skizofrénia miatt. Dr. Czeizel Endre kutatásai alapján arra a következtetésre jutott, hogy a Napút festője nem volt őrült.
Az utókornak azonban sok kérdést, rejtélyt hagyott hátra személyével és műveivel kapcsolatban is a korában nem igazán megértett festőóriás. Az önmagát meglehetősen nagyra tartó zseni, Picasso híres mondata is Csontváry nagyságáról tanúskodik: „Nem is tudtam, hogy rajtam kívül más nagy festője is volt a századunknak…!”
Ezen tények ismeretében egyáltalán nem lenne meglepő, ha a festő elrejtett volna kódokat, üzeneteket, rejtjeleket a képein.
Az Öreg halász különös portréja
Miskolc hírneves műkincsét nemrég restaurálták. A közvéleményt egy ideje foglalkoztatja az a tény, hogy a meglehetősen barázdás arcú férfi kezében lévő botot függőleges tengelyként használva, a kép bal oldalának tükrözésével egy kezét imára kulcsoló jóságos öregembert látunk, mögötte nyugodt tájjal. Ám ha a jobb oldalt tükrözzük, háborgó tájképi tárul elénk, kitörő Vezúvval. Az arc pedig démonikussá lesz. Ha Csontváry ezt a portrét szándékosan így alkotta meg, akkor az emberi természet kettősségét, a jót és a rosszat, a tisztát és angyalit, valamint a gonoszt és démonit fejezi ki.
A művészettörténészek véleménye megoszlik a jelenségről, a rejtélyes üzenetről, hiszen vannak, akik szerint ez pusztán belemagyarázás, túlgondolás.
Mindenesetre, valóban különös a jelenség. És ki ne szeretné műkedvelőként a titokzatos üzenetek megfejtésének lehetőségét? Kicsit úgy érezhetjük ilyenkor, hogy egy nagy elmével kerülünk izgalmas párbeszédbe..
Ezek is érdekelhetnek:
Érzékiség és rajongásig szeretett nők – Rubens festői világa
Nyári hangulat apró titkokkal – 5 híres festmény és ami mögöttük van
