spot_imgspot_img
spot_img

Szinyei Merse Pál csodálatos festői világa

-

Article Top Ad (AdSense)

Szinyei Merse Pál a 19. századi magyar képzőművészet formabontó, úttörő alakja volt, aki a természettel, a színekkel való különlegesen bensőséges kapcsolatot kereste. Szinyei a maga útját járó festőművészként maradt meg az utókor emlékezetében, akinek több képét is értetlenség fogadta saját korában. A Majális, a Lilaruhás nő, a Pacsirta, a Léghajó, a Hinta a magyar festészet emblematikus alkotásaivá lettek, amelyekre ma is csodálattal nézünk.

A festőóriás előtt tisztelgünk cikkünkben, a Lilaruhás nő és a Majális képeit nézzük meg közelebbről.  

A festőről és a magyar Mona Lisáról

Szinyei a felvidéki Szinyeújfalun született ősi nemesi családban 1845-ben. Az eperjesi és a nagyváradi évek után Münchenbe ment, ahol a Képzőművészeti Akadémia hallgatója lett. Fiatalabb korában Nyugat-Európában szeretett volna letelepedni, hogy az ottani kulturális élet forgatagát, üdítő szellemi pezsgését érezhesse. Végül Jernyén telepedett le.

Szinyei festmény
kép:Szinyei Merse Pál: Önarckép (1897) wikipedia, Magyar Elektronikus Könyvtár

Első önálló képét, az Esthajnalcsillag címűt nem a szabadban, hanem műterme ablakából festette. Szinyeit a magyar festészet első nagy koloristájaként emlegetik. Színei valóban roppant magával ragadóak, elég csak a Lilaruhás nő képén látható lila színre gondolnunk.

Az 1873-as képen látható dekoratív ruhájú nő az (akkor, abban az életszakaszban) idealizált feleség, Probstner Zsófia festői ábrázolása. A magyar festészet egyik legismertebb darabja ez, mely megjelenik dekortárgyakon, reprókon, pénztárcákon, de azok lilasága olykor az eredetiével köszönőviszonyban sincsenek. A magyar Mona Lisaként is elhíresült alkotás ruhakölteményét sok nő mai szemmel is megirigyelheti. A festő asszonya és múzsája az itt megörökített ruháját saját maga varrta. Épp várandós volt első közös fiúgyermekükkel, akit később még öt leánygyermek követett. Sajnos közülük hárman korán meghaltak.

Ami érdekesség teszi még a gazdag színvilágú festményt, az az a tény, hogy Szinyei megtévesztő módon nem a friss levegőn festette (akárcsak a Majálist), hanem a műtermében.

Álljon itt még egy egészen megdöbbentő életrajzi adat is: a Lilaruhás nő, Probstner Zsófia 101 éves korában, 1954-ben halt meg, túlélte az összes, festővel közös gyermekét…

Lilaruhás nő
kép: mek.oszk. ,
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

 

A Majális apró titkai

Most vegyük szemügyre Szinyei egy másik remekművét, a Majálist, amit saját korában túl nagy lelkesedéssel nem fogadtak. A művészettörténet tankönyvekből ez a kép is sokaknak ismerős lehet. Valamilyen viszony valószínűleg minden befogadónak kialakul a képpel, hiszen egy vidám baráti együttlét szemtanúi lehetünk.

 

„Magamat is ráfestettem a képre, hason fekve, falatozva, hátat fordítva. – Bevallom azon kritikusokra gondoltam kiknek képem nem fog tetszeni.”  

Szinyei festő
kép:Szinyei Merse Pál Majális (1873), festménye, Budapest, Magyar Nemzeti Galéria

 

1872 tavaszán a festő Münchenbe ment, ahol a művészi pezsgés magával ragadta, itt kezdte el a Majálist. A művész feljegyzéseit, önéletrajzát olvasva sok érdekesség, kulisszatitok feltárulhat előttünk:

„A szerencsés véletlen éppen akkor hozott össze Böcklin-nel. …. – Estefelé kimentünk együtt a Franziskaner Kellerbe s a jó sör mellett kitárta előttem lelkét ezt a gazdag kincses bányát. – Életemnek legszebb és legboldogabb korszaka volt ez mikor ezen igazi művésszel, a múlt század legnagyobb festőjével mindennap benső baráti viszonyban élhettem. – Ment is akkor a munka lázasan, Böcklin animált „zöldebbre még zöldebbre” – csak az élénk erős színekkel lehet a napsütést visszaadni, lila, piros, sárga, kék, barna, – a fehéren a könnyű kék árnyékok játéka, a csillogó napfoltok, – mindig feljebb és feljebb a skálával! – Az alakokhoz modelt használtam, de a tájat egészen emlékezetből, nem is kellett stúdium, magam előtt láttam minden fűszálat, virágot, csak le kellett írnom. – Magamat is ráfestettem a képre, hason fekve, falatozva, hátat fordítva. – Bevallom azon kritikusokra gondoltam kiknek képem nem fog tetszeni.”

Mielőtt tovább olvasnád az érdekességeket, ebben a cikkünkben más nyári témájú festményekről és egyéb Szinyei-képekről is olvashatsz:

Nyári hangulat apró titkokkal – 5 híres festmény és ami mögöttük van

 

Ezeket megfigyelted már a képen?

1873–ban tehát közöny fogadta a képet. Csak később, az 1896-ban a millenniumi kiállításon aratott elsöprő sikert. Egészen meglepő az is, hogy a festmény hosszú műtermi hónapok alatt készült, zárt térben. A májusi fényt és levegőt a művész csak elképzelte, nem érezte. A vidám társaság úgy terül el a füvön, mintha virágok volnának. További érdekesség még, hogy az árnyat adó fa nem jelenik meg a képen. 

Ha egyéb dolgokat is megtudnál a festő művészi világáról, akkor a Magyar nemzeti galéria oldalán nézelődhetsz: mng.hu

Szerző: R. Szabó Zsuzsa

Ezek a cikkeink is érdekelhetnek:

A derűlátó festő, aki a női test bűvöletében alkotott-Renoir csodálatos világa

 

 

FRISS CIKKEINK

Négy ellenállhatatlan stílusválasztás – papucsokkal a főszerepben

A nyári papucsok a forró hónapok elengedhetetlen kiegészítői, hiszen könnyűek, kényelmesek és stílusosak. 2024-ben számos izgalmas fazon és trend vár ránk, amelyekkel még divatosabbá tehetjük nyári ruhatárunkat. Íme, a négy legütősebb fazon!

Jön az Apple szupervékony iPhone-ja? Megszűnhet az iPhone Plus

Folyamatosan szivárognak ki hírek az Apple-től. Hol a mesterségesintelligencia-fejlesztésekről, hol az iPhone-ról, hol mindkettőről. A legújabbak a 2025 késő őszére esedékes szupervékony iPhone 17-ről szólnak. A változás állítólag akkora lesz, mint az X 2017-es megjelenése volt.

Nagyot bakizott a Google mesterséges intelligenciája

A keresőóriás a múlt héten mutatta be az elmúlt évek legnagyobb dobását, az AI Overview funkciót, ami a Microsoft és az OpenAI chatbot riválisaihoz kívánja felzárkóztatni a céget. A nagy debütálást követő időszakban azonban rengeteg probléma merült fel vele.

Lájkold Facebook-oldalunkat,
nehogy lemaradj a
legfrissebb bejegyzéseinkről!