Csontváry különös portréjának rejtélye

-

Csontváry Kosztka Tivadar látomásos festőként vonult be a művészettörténet halhatatlan alakjai közé. Noha festőként sikereket életében sajnos nem igazán tudott megélni, ő mégis saját útját járta. A Napút festője az egyik legérdekesebb alakja a magyar festészetnek. Mi most az Öreg halász című képének rejtélyét járjuk körbe. A portré titokzatos üzenete ugyanis megosztja a művészettörténészeket is.

 

Őrült patikus lappangó skizofréniával?

Csontváry Kosztka Tivadar 1853-ban született Kisszebenben egy visszafogott életet élő gyógyszerész fiaként. Csontváry patikussegédként dolgozott Iglón, de egy nap megváltozott benne és körülötte minden. 1880. október 13-án furcsa, ismeretlen hangot hallott, amely azt mondta neki: „Te leszel a világ legnagyobb napút festője, nagyobb Raffaelnél.”

Ezután Munkácsyval szeretett volna találkozni, de a találkozás meghiúsult. Évekig újra patikusként dolgozott és csak 41 évesen kezdett el komolyabban foglalkozni a festészettel. Hogy érzékeljük, mennyire későn van ez: Vincent van Gogh már egy egész életutat hagyott maga mögött ennyi évesen. (Van Gogh festészetéről ebben a cikkünkben olvashatsz: Van Gogh életre kelt festményei.)

Csontváry Münchenben kezdte el elemezni és tanulmányozni a napszíneket, az árnyalatokat, amelyek később egész munkásságát jelentősen meghatározták. Én magam is lenyűgözve ülök le a Magyar Nemzeti Galériában kiállított Csontváry képek előtt. A Taorminai görög színház romjai és a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban című képek elé helyezett padon ülve beszívhatjuk a lüktető színek, a világító sárgák, a lángoló pirosak energiáit.

Egyiptomban készítette el a Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben című sokalakos, expresszionista kompozícióját, amelyen egyes kritikusok szerint már láthatóak, érzékelhetőek a lappangó skizofrénia jelei. A különc, maga útját járó festőt azonban nem kezelték hivatalosan skizofrénia miatt. Dr. Czeizel Endre kutatásai alapján arra a következtetésre jutott, hogy a Napút festője nem volt őrült.

Az utókornak azonban sok kérdést, rejtélyt hagyott hátra személyével és műveivel kapcsolatban is a korában nem igazán megértett festőóriás. Az önmagát meglehetősen nagyra tartó zseni, Picasso híres mondata is Csontváry nagyságáról tanúskodik: „Nem is tudtam, hogy rajtam kívül más nagy festője is volt a századunknak…!”

Ezen tények ismeretében egyáltalán nem lenne meglepő, ha a festő elrejtett volna kódokat, üzeneteket, rejtjeleket a képein.

 

Az Öreg halász különös portréja

Miskolc hírneves műkincsét nemrég restaurálták. A közvéleményt egy ideje foglalkoztatja az a tény, hogy a meglehetősen barázdás arcú férfi kezében lévő botot függőleges tengelyként használva, a kép bal oldalának tükrözésével egy kezét imára kulcsoló jóságos öregembert látunk, mögötte nyugodt tájjal. Ám ha a jobb oldalt tükrözzük, háborgó tájképi tárul elénk, kitörő Vezúvval. Az arc pedig démonikussá lesz. Ha Csontváry ezt a portrét szándékosan így alkotta meg, akkor az emberi természet kettősségét, a jót és a rosszat, a tisztát és angyalit, valamint a gonoszt és démonit fejezi ki.

A művészettörténészek véleménye megoszlik a jelenségről, a rejtélyes üzenetről, hiszen vannak, akik szerint ez pusztán belemagyarázás, túlgondolás.

Csontváry Kosztka Tivadar festmény
Csontváry Kosztka Tivadar Öreg halász kép: museum.hu

Csontváry kép
Csontváry Kosztka Tivadar Öreg halász kép: museum.hu

Csontváry kép
Csontváry Kosztka Tivadar Öreg halász kép: museum.hu

Mindenesetre, valóban különös a jelenség. És ki ne szeretné műkedvelőként a titokzatos üzenetek megfejtésének lehetőségét? Kicsit úgy érezhetjük ilyenkor, hogy egy nagy elmével kerülünk izgalmas párbeszédbe..

Ezek is érdekelhetnek:

Érzékiség és rajongásig szeretett nők – Rubens festői világa

Szinyei Merse Pál csodálatos festői világa

Nyári hangulat apró titkokkal – 5 híres festmény és ami mögöttük van

 

FRISS CIKKEINK

Hirdetés

Lájkold Facebook-oldalunkat,
nehogy lemaradj a
legfrissebb bejegyzéseinkről!