Az előző századok híres éjjeli pillangói, örömlányai nem éppen tisztességes életükről váltak ismertté. Ám van köztük olyan izgalmas alak is, akinek éles esze, nagy szíve, vagy éppen művészi vénája volt. A hírhedt kurtizánok közt akad olyan is, aki világhírű modell lett, és olyan is, aki megtérése után férfinak öltözve remeteként élt.
A Tizenkét pillangó című könyv 12 örömlány sorsáról, élettörténetéről mesél a biblia Jerikótól a hollywoodi utcákig. Elolvastuk Lia Celi sziporkázó humorú könyvét, melyben ezek a nők modern hősnőkké váltak. Meglepő dolgokra is rájöttünk a könyv elolvasása után.
A 12 kéjhölgyből néhánynak felvillantjuk a sorsát.
Ráháb és a kémek
Jerikóban, a kánaániak hőskorszakában is voltak ősi mesterséget űző nők. Ráháb Kr.e. 15. században Jerikó szélén élte minden értelemben szabad életet.
A parázna nő a Jerikó elfoglalására készülő Józsué két kémjét tette boldoggá, s rejtegette őket. Azért rejtette el őket, mert tudta, hogy miként vezette Isten Izráel népét, és hogy kezükbe fogja adni Jerikót is. Azt kérte tőlük, hogy amikor visszatérnek romba dönteni a várost, őt és a családját kíméljék meg. Ekkor egy vörös zsineget kapott a kémektől, amivel jelezni tudja a hódítóknak, hogy otthon van. Sokan úgy vélték, hogy később a „vörös lámpás” kifejezés innen ered.
(Egy újtestamentumi hagyomány szerint az egykori jerikói örömlányt az egyik mentett kém vehette feleségül.)
Ráháb napjainkban
Meglepve vettük észre, hogy Ráháb néven egy magyar segítőprogram is fut. A Ráháb utcai megkereső szolgálat Budapest türelmi zónáin belül. A Ráháb munkatársai menetrendszerűen meghatározott időpontokban végzik a terepmunkát, rendelkezésre állnak, kapcsolatot tartanak bármely segítségkérővel, függetlenül társadalmi, szociális vagy ideológiai hátterétől.
A rendszeres utcai találkozásokon keresztül, az információnyújtás mellett, a szolgálat főbb célja az, hogy segítséget kínáljon fel. Preventív célú, egészségmegőrző tanácsadást, lelki gondozást, ártalomcsökkentő csomagot biztosítanak a prostituáltaknak, illetve azt tudatosítják az érintettekben, hogy ha baj történik velük és menekülésre kényszerülnek tudják, hogy hova fordulhatnak, kit hívhatnak és hol találhatnak menedéket.
Részletek itt: https://www.udvhadsereg.hu/rahab
Phrüné, akiből meztelen istennő lett
Phrüné az ókorban Athénban feszegette a közerkölcs határait. Független nőként imádott a figyelem központjában lenni. Egy alkalommal Poszeidon ünnepén meztelenül fürdőzve mutatta meg idomait az egybegyűlteknek. Ezt a megkapó fürdőzést az emberi test szépségének megörökítője, Praxitalész szobrász is láthatta. A szobrász épp a szerelem istennőjének szobrán dolgozott és a hetéra alakja megihlette. Így aztán a könnyűvérű nő beírta magát az örökéletű múzsák közé. Egy pillangó, aki istennői magasságokig jutott.
Ahogy Lia Celi viccesen fogalmaz: „Praxitelész szobra járványként terjed, már ahogy egy szoborral ez előfordulhat az ókorban: sorra faragják a másolatokat, melyek a századok folyamán a világ minden szegletére eljutottak. Gyakorlatilag egy márványmém.”
Pelágia, aki férfinak öltözve halt meg
Pelágia Kr.e 460 környékén a puszta jelenlétével feltüzelte a férfiakat. Állítólag még a szentéletű papok is ámulattal nézték a kor egyik leghíresebb díváját. Az énekes, táncos színésznő azonban megtért.
A jeruzsálemi Olajfák hegyére költözött, és ott élt titokban Pelágiusz álnéven. Remeteként élte élete utolsó éveit. Férfiruhába öltözve találtak rá, s csak ekkor, halála után derült ki, hogy ki is ez a titokzatos remete.
Pelágiához a bűnbánatot gyakorló prostituáltak imádkoztak. Már a 6. században állt templom a tiszteletére. Az egykori csábító nő pálfordulása után olyannyira igazhitű életet élt, hogy ünnepét október 8-án üli az egyház.
Ha további izgalmas kurtizánsorsokról olvasnál, akkor a Tizenkét pillangó könyvet a Corvina Kiadó honlapján beszerezheted:
Ezeket a cikkeinket is nézd meg:
