Karikó Katalin évtizedeket töltött a DNS egyik összetevőjének, az mRNS terápiás lehetőségeinek kutatásával. Nem mindig becsülték meg a munkáját, ő mégis kitartott meggyőződése mellett…
A Covid-19 elleni oltások egyre több országban válnak széles körben elérhetővé, ami egy jelentős áttörés a világjárvány elleni küzdelemben. A vakcina alapja a Magyarországról az Egyesült Államokba költözött Karikó Katalin több évtizedes munkája. De ki ez a kutató, aki sokat tett azért, hogy végre látszódjon a fény az alagút végén?
Karikó Katalin gyermekkora
A magyar biokémikus 1955-ben született Szolnokon, majd később szüleivel Kisújszállásra költöztek. Az enterpreneur.com-nak adott interjújában elmondta, hogy gyerekkorában nagyon szerette nézni munka közben hentes édesapját, mert közben megfigyelhette az állatok belső szerveit. A biológia és a kémia egészen korán érdekelni kezdte, nyolcadikos korában pedig már harmadik lett az országos élővilágversenyen. Saját elmondása szerint kiváló tanárai nagyban befolyásolták későbbi pályaválasztását.
Szegedről Pennsylvaniába
A Szegedi Tudományegyetemen biokémiát tanult, majd a Szegedi Biológiai Kutatóközpontba került, ahol vírusokkal kezdett foglalkozni. Ám karrierje Magyarországon rövid életűnek bizonyult, mert 1985-ben, éppen a 30. születésnapján kapta meg az értesítést, hogy létszámleépítés miatt elbocsátották munkahelyéről. Először Európában próbált elhelyezkedni, de végül férjével és kislányával egészen Philadelphiáig kellett mennie.
A Guardian egyik róla szóló cikkében olvashatjuk, hogy az autójuk eladásából befolyt mintegy 1200 dollárnyi pénzüket a biztonság kedvéért kislányuk mackójába tömték.
Először a philadelphiai Temple Egyetemen kapott kutatói állást, ahonnan néhány évvel később és egy washingtoni kitérő után a Pennsylvania Egyetemre (UPenn) került, ahol már az mRNS-alapú génterápiával foglalkozott. Ekkoriban még túl radikálisnak és pénzügyileg túl kockázatosnak ítélték meg azt az elképzelését, hogy az mRNS-t betegségek elleni küzdelemre lehetne használni. Egymás után nyújtotta be a pályázatokat, de mindig visszautasították. 1995-ben a UPenn-en a kardiológiáról áthelyezték az idegsebészetre, és nagyjából ugyanebben az időben rákot diagnosztizáltak nála.
Karikó Katalin új lendületben
1998-ban karrierje új lendületet kapott, amikor Drew Weissmann immonológus a UPenn-re érkezett, aki egy DNS alapú HIV oltás kikísérletezésén dolgozott, és akivel ezután együtt folytatták a munkát.
2005-ben publikálták nagy áttörésüket, majd megalapították RNARx néven közös cégüket, amely a következő évben sikeresen pályázott az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézetnél és elnyerték először egy százezer, majd egy egymillió dolláros támogatást. Végül Karikó és Weissmann kifejlesztett egy módszert a szintetikus mRNS használatára, amely magában foglalja a vírus elleni küzdelem anyagának megváltoztatását.
Ez a felfedezés most a Covid-19 elleni vakcina alapja, amelyért a jelenleg a német BioNTech vállalat alelnöke Nobel-díjra is esélyes. Köszönjük, Karikó Katalin!
Itt további érdekes olvasnivalót találsz a témában:
Minden amit a Magyarországon jelenleg használt koronavírus oltásokról tudni érdemes
