spot_imgspot_img
spot_img

Minden amit a Magyarországon jelenleg használt koronavírus oltásokról tudni érdemes

-

Article Top Ad (AdSense)

Vakcina lázban ég az egész világ, hónapok óta az újabb engedélyezett oltóanyagoktól hangos a sajtó. 2020. december 26-án Magyarországra is megérkezett az első vakcinaszállítmány, az Európában elsőként engedélyezett Pfizer-BioNTech oltóanyag formájában. Ezzel megkezdődött a szociális szférában dolgozók és a veszélyeztetettek oltása hazánkban is. Milyen hatóanyagok állnak rendelkezésünkre és melyekről tárgyal a kormány? És mit kell tudni ezekről?

Honnan érkezik?

Eddig körülbelül 130.000 embernek elég koronavírus oltás érkezett az országba, és 123 188 embert már be is oltottak. A kormány tájékoztató oldala szerint Magyarország 19,7 millió adag nyugati vakcinát kötött le különböző gyártóknál (Pfizer-BioNTech, Moderna, AstraZeneca, Janssen, CureVac). Ezekből jelenleg csak a Pfizer és a Moderna vakcinák rendelkeznek az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyével és csak ezt a két típust használták eddig itthon.

December 26. és január 12. között négy Pfizer-vakcina és egy Moderna-vakcina szállítmány érkezett a kórházi oltópontokba. A Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője, Galgóczi Ágnes elmondta, hogy a tömeges oltás megkezdése az érkező oltóanyag mennyiségtől függ. A Pfizer vakcinájából – a gyártó ígérete szerint – hetente, a Modernáéból kéthetente érkezik szállítmány Magyarországra.

A Pzifer-BioNTech vakcinája

Történelmi pillanatot tudhat magáénak a cég: a német BioNTech és az amerikai Pfizer közös oltóanyagát engedélyezték először a világon. 90 százalékos hatékonyságról számoltak be, jelenleg Magyarországon is ebből a típusú oltásból érhető el a legnagyobb mennyiség. Tárolásához extrém hideg szükséges, a vakcinákat jelenleg is kamerával őrzött helyiségben, zárható mélyfagyasztó hűtőszekrényben helyezték el -60 és -80 Celsius-fok között.

Fotó: Irish Examiner

Az oltóanyag egy teljesen új technológián alapul, szaknyelven egy hírvivő RNS (ribonukleinsav) alapú vakcina. Ennek a módszernek a lényege, hogy a vakcina nem DNS-alapú, hanem a módosított, hírvivő RNS (mRNS)-t használja fel. A magyar származású Karikó Katalin neve köthető az innovációhoz, akit Nobel-díjra is javasoltak munkásságáért. A magyar biokémikus, Drew Weismann-nal közös szabadalmát felhasználva dolgozták ki az oltóanyagot.  Karikó nagy előnynek tartja, hogy a vakcinával a vírus több mint 30 fehérjéje közül csak egyet juttatnak be a szervezetbe, ami már felkészíti arra, ha később a vírus próbálná megfertőzni. Mivel az ellenanyag nem a vírust tartalmazza az immunitás kiváltásához, így nem okozhat COVID-19 megbetegedést sem. Ráadásul a vakcina minden része természetes, nincs benne semmilyen kémiai módosítás, ami ne fordulna elő bennünk.

Kiknek adható?

Ezt a vakcina 16 éves és annál idősebb személyeknél alkalmazható. Érdemes a már fertőzésen átesetteknek is beoltatniuk magukat, a javaslat szerint a megbetegedés után minimum 3 hónappal. Ahogy sok védőoltást, ezt is két adagban szükséges beadni a védekezőképesség kialakulásához, 21 nap különbséggel. A védettség a második adag után kb. a 7. napon alakul ki, ezért a szakemberek felhívják a figyelmet, hogy az első oltás után nem szabad lazítanunk a maszkviseleten vagy a higiéniai szokásainkon – a (majdnem) teljes védelem kb. az első oltás után 1 hónappal jön csak létre.

Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa elmondta, hogy az oltások beadása után semmilyen komolyabb mellékhatást sem tapasztaltak Magyarországon. Átmeneti izomláz, zsibbadás, pirosodás kialakulhat – mint minden védőoltásnál – de egyetlen esetben sem alakult ki erősebb mellékhatás.

Nem javasolják a Pfizer vakcinát azoknak a személyeknek, akik akut lázas betegségben szenvednek, várandósok, vagy akiknek életükben már volt súlyos allergiás reakciójuk élelmiszerre, gyógyszerre vagy más védőoltásra. Azt még nem lehet tudni, hogy mennyi ideig vagyunk védettek a koronavírussal szemben, ha beadatjuk az oltást. Jelenleg is zajlanak a klinikai vizsgálatok ennek felderítésére. Viszont újabb jó hír, hogy nagy valószínűséggel a Pfizer/BioNTech vakcina hatásos lesz az Angliában megjelent, agresszív vírusvariánssal szemben is – mondta Ugur Sahin, a BioNTech igazgatója.

Ugur Sahin, a Pfizer és BioNTech vezérigazgatója. Fotó: ft.com

A Moderna vakcinája

A gyógyszergyártó cég november 16.-án bejelentette: az általuk fejlesztett, koronavírus elleni vakcina közel 95 százalékban bizonyult hatásosnak – azaz a fertőzötteknek csak az 5 százaléka kapta el a vírust úgy, hogy előtte beoltották. A Moderna nevű oltóanyag január 12-től elérhető Magyarországon is. Tárolása egy fokkal könnyebb, mint a Pfizeré – „mindössze” – 25 Celsius-fokra van szüksége. Hazánkban az idősotthonok lakói kapták meg ebből a típusból az első oltásokat.

Fotó: Deutsche Welle

A vakcina hasonlóan működik, mint a Pfizer-oltóanyag, azaz szintén a hírvivő RNS (ribonukleinsav) technológiával működik. Az oltóanyag csak azt az üzenetet továbbítja a sejtbe, hogy a vírusra jellemző fehérje termelődjön a szervezetben, ami ellen ellenanyag képződik. Az RNS-darabkától nem kell tartani, jól „be van csomagolva”, mert anélkül gyorsan és könnyen elbomlana. A sejtbe jutva néhány nap alatt bomlik el, és nem épül be a genetikai állományba – fejtette ki Müller Cecília országos tisztifőorvos. Ebből a típusú vakcinából is kettő adag szükséges a a vírus elleni védelemhez. A Moderna nemrég elvégzett vizsgálatai alapján kijelentette, hogy az oltásuk legalább egy évig véd a koronavírus ellen.

Sinophram – a kínai vakcina

Bár a kínai vakcinával még nem oltanak Magyarországon, a kormány elkezdte a tárgyalásokat a Sinophram készítőivel is. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfői sajtótájékoztatóján elmondta: arról, hogy Magyarországon milyen oltóanyagot lehet használni, nem a politikusok döntenek, hanem szakemberek, akik értenek hozzá. Ennek fényében az OGYÉI, azaz az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-Egészségügyi Intézet szakemberei Kínába utaztak, hogy a gyártás helyszínén ellenőrizzék az oltóanyag előállításának körülményeit. Mai nap kiadott közleményükben pedig kijelentették, hogy a kínai Sinopharm koronavírus elleni vakcinájának gyártási folyamata biztonságos, viszont az oltóanyag hatásossága még további vizsgálatokat igényel. Ezen vizsgálatok nélkül nem kerülhet engedélyezésre Magyarországon a kínai vakcina.

Fotó: USC News

Amit tudni lehet róla, hogy a hagyományos védőoltások elvén működik, azaz elölt vírust juttat a szervezetbe. Ez is egy évtizedek óta ismert és hatásos módszer a vírusok ellen. Mivel a tudományos világ többet tud erről a típusú oltásról, ezért hátrányai is ismertebbek: előállításukkor gyakran van szükség ún. adjuvánsra, amit az immunitás fokozásához használnak, mert magában a vakcina nem vált ki elég hangsúlyos választ. A legtöbb ilyen oltás esetén mellékhatást ezek az adjuvánsok válthatnak ki. Müller Cecília a mai sajtótájékoztatón igyekezett megnyugtatni mindenkit. Kifejtette, hogy ez is egy abszolút bevált oltóanyag típus – ilyen elven működik például az influenza vagy a gyermekbénulás elleni nagyon hatásos oltás – és megbetegedést nem tud okozni.

„Csak hatásos és biztonságos vakcinára fogja kiadni a magyar egészségügyi hatóság az engedélyt” – jelentette ki az országos tisztifőorvos.

Szputyik V – Az orosz vakcina

A szakemberek fenntartásokkal fogadták az orosz ellenanyagot, például Szlávik János infektológus szerint is az orosz hatóságok túl korán, a klinikai tesztek lezárása előtt engedélyeztették azt, ami megkérdőjelezi a vakcina biztonságosságát. Azóta lezárult a vizsgálatok harmadik szakasza is, melynek eredményeiről novemberben adtak hírt először, tavaly decemberben pedig már 92 százalékos hatékonyságról számoltak be.

Ezzel a vakcinával sem oltunk még, Oroszországból háromezer embernek elegendő oltóanyag érkezett. Jelenleg részt veszünk a Szputyik V klinikai tesztelésében 3000 önkéntes segítségével. Ha nincsenek mellékhatások, az Európai Unió jóváhagyása nélkül is engedélyezhetik hazánkban az orosz vakcinát. Müller Cecília elmondta, hogy a minőségi vizsgálatok eddig rendkívül biztatóak, hamarosan pedig újabb magyar csapat indul Oroszországba, hogy a kínaihoz hasonlóan ezt az oltóanyagot is a gyártóhelyen tanulmányozza.

Működéséről érdemes tudni, hogy az ún. vírus-vektor technológiát alkalmazza. A Pfizer újítása és a hagyományos védőoltások működésének keresztmetszete ez a típus, bár hasonlóan a vírus genetikai kódja szükséges a hatékonysághoz, itt a gén bejuttatására egy működőképes, ám ártalmatlan vírust használnak.

A tudományos világnak egyértelmű az álláspontja: az oltás az egyetlen megoldás arra, hogy az életünk minél hamarabb visszatérhessen a régi kerékvágásba. MTA orvosai is a védőoltás mellett érvelnek. FONTOS! Aki nem regisztrál a kormány honlapján, az nem kaphat oltást! A vakcina ingyenes. Itt könnyen és gyorsan elintézhető a folyamat: Vakcinainfo Oldala 

Felgyorsítanák az oltás tömeges beadását – a háziorvosi rendelőket is bevonnák

 

FRISS CIKKEINK

Lájkold Facebook-oldalunkat,
nehogy lemaradj a
legfrissebb bejegyzéseinkről!