A Velencei -tó kálváriája komoly kihatással van annak ökoszisztémájára. Az elmúlt évek során a tó vízszintje drasztikusan csökkent, ezzel veszélyeztetve az élővilágot. A szakemberek már évek óta próbálnak úrrá lenni a helyzeten, talán most sikerülni fog.
Velencei-tó
Hazánk harmadik legnagyobb természetes tava. Területe 26 négyzetkilométer, melynek bő egyharmadát nádasok borítják. Alapvetően sekély tónak számít, és földtörténeti szempontból fiatalnak. Jellemzően ciklikusan hol felduzzadt, hol pedig kiszáradt. A tó az elmúlt másfél évezred folyamán tizennégyszer, azaz átlagosan mintegy 100 évente kiszáradt. A legutóbbi ilyen eset 1863 és 1866 között volt. Talán most az emberi beavatkozás megmentheti.
Kedvező földrajzi adottságainak köszönhetően rendkívül kedvelt üdülőhely. A természetközeliség, a környék látványosságai, sokak számára ideális pihenés lehetőségét biztosítja. A vízi sportok kedvelői, a horgászok, és a víz szerelmesei számára is rendkívül fontos tavunk. Sokan nem tudják, hogy a Velencei-tó ásványi anyagokban gazdag, vize kiváló reumatikus problémák enyhítésére.
Komoly problémával nézünk szembe
Az elmúlt néhány évben a Velencei -tó a már „megszokott” kiszáradási periódusába ért. Az ideális vízmennyiségének több mint negyven százalékát vesztette el. Ez az alacsony vízállás számos tényező összhatásából fakad. Leginkább a globális felmelegedés hatásai érvényesültek, mely során a tó vízpótlása elmaradt a megszokottól, viszont a párolgás során óriási vízmennyiség veszett el. Nem érkezett megfelelő mennyiségű csapadék az év legnagyobb részében, a nagy részét viszont a talaj szívta fel. A csökkenő vízállás következtében több egyéb probléma is felmerült. Az iszapréteg gyarapodott, és a halak, vízi madarak élettere nem csak csökkent, hanem élhetetlenebbé vált.
A víz oxigén szintje ugyancsak drasztikusan lecsökkent, ami tömeges halpusztuláshoz vezetett. A Magyar Horgászok Országos Szövetsége (MOHOSZ) szerint is katasztrofális a helyzet. Főleg az érzékenyebb halfajták sínylették meg a helyzetet, és a tó halállományának nagy része megmaradt, a strandok egy része használhatatlanná vált. Egyrészt a bokáig érő vízben kellett a fürdőzőknek élményeket gyűjteni, másrészt a szakemberek eltávolították a haltetemek nagy részét, óhatatlanul találkozni lehetett velük. Egyáltalán nem volt szívderítő látvány, nem beszélve a tó szagáról, ami roppant kellemetlenné vált.
A szakemberek dolgoznak a megoldáson
A tó megtisztítása folyamatos a hatóságok részéről az utóbbi években. A víz oxigén pótlására pedig három berendezést is üzemeltetnek időszakosan a tavon, a halállomány megóvása érdekében. A szakemberek szerint a mostani állapot csakis a tó vízpótlásával orvosolható, amit sajnos nem várhatunk el a természettől. Amennyiben megfelelő mennyiségű víz érkezik a mederbe, a tó képes lehet néhány év alatt regenerálódni. Olyan ötlet is felmerült, hogy a tó vízpótlását a legegyszerűbben a Dunából lehetne megoldani, amihez viszont komoly beruházásokra lenne szükség. Az probléma abból is adódik, hogy nem mindegy milyen minőségű vízzel töltik fel a tavat. Amennyiben az nem megfelelő, sérülhetnek a tóban élő őshonos fajok.
Jelenleg körülbelül 11 millió köbméter víz hiányzik. A Velencei-tó vízpótlása már elindult, méghozzá a Pátkai-víztározóból. A vízügyi szakemberek folyamatosan figyelik a vízminőséget, illetve a tározó vízállását is figyelembe kell venni. Az kétségtelen, hogy hosszú folyamatnak nézünk elébe. Az érintett hatóságok továbbra is keresik a lehetőségeket, az viszont örömteli, hogy nem hagyták magára a tavat, és reméljük, hogy visszakaphatja a régi vízállását hazánk egyik kedvenc tava.
3 ökotudatos háztartási trükk, amivel meglepően sokat spórolhatunk
