A meggyengült ózonréteg, amely létfontosságú a földi élet védelmében, jó úton halad afelé, hogy évtizedeken belül teljes helyreálljon!
A nemzetek globális erőfeszítésének legújabb sikere lehet, ha néhány évtizeden belül helyreállítják az ózonréteget többek között azzal, hogy abbahagyják a felső légkör kritikus rétegét elpusztító vegyszerek használatát. – állapította meg egy új ENSZ környezetvédelmi jelentés.
Csökkent a károsanyag-kibocsátás
Az Egyesült Nemzetek Szervezete számára készített negyedéves jelentésben az áll, hogy Kína nagyrészt megszüntette az egyik ózont károsító vegyi anyag, a CFC-11 káros kibocsátását. Egykor széles körben használták hűtőközegként, habszigetelésben és az aeroszolok hajtógázaként. A CFC-11-et (klór-fluor-szénhidrogének először egy évszázaddal ezelőtt szintetizálták, és durván roncsolja az ózont, amely blokkolja a nap ultraibolya sugárzását, ami bőrrákot okozhat, és más módon károsíthatja az embereket, növényeket és állatokat. Szerencsére a CFC-11-et betiltották egy mérföldkőnek számító környezetvédelmi megállapodás értelmében, a Montreali Jegyzőkönyvben 1989-ben. – derül ki a The New York Times cikkéből.
Az ENSZ szerint az ózonréteg elleni intézkedések megóvtak bennünket a bolygó még drámaibb felmelegedésétől. A CFC-k is üvegházhatású gázok, és a folyamatos ellenőrizetlen használatuk akár 1 Celsius-fokkal is megemelte volna a globális hőmérsékletet a század közepére, ami tovább rontott volna az amúgy is szörnyű helyzeten.
„Az ózonemelő vegyszerek fokozatos megszüntetésében elért sikerünk megmutatja, mit lehet és kell sürgősen tennünk a fosszilis tüzelőanyagokról való átállásért, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséért és a hőmérséklet-emelkedés korlátozásának érdekében.” – mondta Petteri Taalas, a Meteorológiai Világszervezet főtitkára
2040-re begyógyulhat az ózonréteg
Ha az országok továbbra is tartják magukat a tilalomhoz, a sarki régiók közötti ózonszintnek 2040-re el kell érnie az 1980 előtti szintet, az Északi-sarkvidék felett várhatóan 2045-re, az Antarktisz felett pedig 2066-ra áll teljesen helyre. – olvasható a The Guardian oldalán.
„Az ózonréteg helyreállítása jó úton halad” – mondta David W. Fahey, a Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal igazgatója. – „A globális ózonréteg pusztulási csúcsa mögöttünk van a Montreali Jegyzőkönyv minden nemzet által elfogadott ellenőrző intézkedéseinek hatékonysága miatt.”
Először az 1970-es években állapították meg a tudósok, hogy a klórt vagy fluort tartalmazó szénhidrogének lebontják az ózonréteget a légkörben. Az 1980-as évek közepére a kutatók egy lyukat fedeztek fel az ózonban az Antarktisz felett, ami sürgős nemzetközi erőfeszítéseket indítottak annak javítására. Több mint 100 ózonréteget lebontó vegyületet tiltottak be és fokozatosan szüntettek meg.
Az jelentés vezető szerzője, Fahey szerint a CFC-k kezelésére adott egységes globális válasz azt jelenti, hogy a montreali megállapodást „a történelem legsikeresebb környezetvédelmi egyezményének” kell tekinteni. Ennek ösztönzőleg kellene hatnia, hogy a világ országai összefogjanak, és megfelelően cselekedjenek.
Nem mindig volt sétagalopp az ózonrétegért folytatott harc
Tegyük hozzá, az előrehaladás nem mindig volt zökkenőmentes. 2018-ban a tudósok a CFC-felhasználás növekedését észlelték, amelynek forrása Kína volt, de végül orvosolták a problémát. A CFC-ket más az ipari vegyszerekkel helyettesítették: a fluorozott szénhidrogénekkel (HFC-k,) amik szintén veszélyesek, mert üvegházhatású gázok (és minden ilyen hozzájárul a globális felmelegedéshez), ezért használatuk visszaszorítása érdekében további, nemzetközi megállapodásra van szükség.
Fahey elmondta: a CFC-k elleni gyors globális fellépés ellenére is a vegyi anyagok körülbelül egy évszázadon át a légkörben maradnak. „Kicsit olyan, mintha várnánk, amíg a festék megszárad, csak meg kell várni, míg a természet elvégzi a dolgát, és kiöblíti ezeket a vegyszereket” – mondta.
Az üvegházhatást okozó gázok lecserélése még nagyobb kihívást jelent. Ilyen például a szén-dioxid, mivel ez sokkal tovább maradnak a légkörben, és ellentétben a CFC-kkel, amelyeket csak néhány vállalat állított elő. A fosszilis tüzelőanyagokból származó kibocsátás sokkal szélesebb körben elterjedt, ráadásul társadalmi szinten jóformán minden tevékenységbe beágyazódott. Természetesen a tudósok javában dolgoznak azon, mivel lehetne fosszilis tüzelőanyagok használatát kiváltani. Legalább a mostani jelentés reménykeltőnek számít, amennyiben sikerül ezt az eredményt tartani és egyúttal tovább csökkenteni a károsanyag-kibocsátást. Szóval, még van esélye a Földnek!
Ökonevelés az iskolákban: életre szóló szokásokat alakít ki a gyerekekben