Vincent van Gogh a vibráló színek, hullámzó vonalak szerelmese volt. Egy meg nem értett festőzseni, aki saját bevallása szerint szinte agyondolgozta magát, hogy rátaláljon a számára tökéletes rikító sárgára. Úgy keltette életre ezt a színt, ahogy a napraforgókat, alakokat, épületeket: eltökélten, hullámzó kedélyállapottal, zaklatott lelkivilággal.
Önarcképeit figyelve belenézhetünk ennek a szomorúságtól, magánytól sokat szenvedett művésznek az arcába, s kicsit talán a lelkébe is. Nemrégiben egy eddig ismeretlen önarcképe bukkant elő, nem is akárhogyan!
Egy nemrég előkerült kép
Vincent van Gogh eddig nem ismert önarcképe a napokban került elő. A Skót Nemzeti Galéria konzervátorait érte a váratlan meglepetés. A holland festő egyik festményét elemezték röntgennel, amikor egy másik képre bukkantak. Van Gogh 1885-ös Egy parasztasszony feje című festményének hátoldalára volt rejtve a festő önarcképe. Az arcot a vászon hátuljára erősített ragasztó- és kartonréteg takarta. A múzeum munkatársai úgy vélik, hogy az anyagokat valamikor a 20. század elején vihették fel, hogy megvédjék a műalkotást egy közelgő kiállítás előtt.
A múzeum szakemberei azon fáradoznak, hogy a festés károsítása nélkül a lehető legjobban eltávolítsák a nem kívánt rétegeket. A festmény és az önarckép a múzeumban az Ízelítő az impresszionizmusba című kiállítás részeként tekinthető meg július november 13-ig.
Itt tudod megnézni a képről szóló beszámolót:
Önvizsgálat és alkotói útkeresés
Van Gogh Egy Parasztasszony feje portréja egy sorozat része, amelyen gazdálkodókat örökített meg. A portréfestészetről így gondolkodott: „Kihozza belőlem mindazt, ami bennem a legjobb és legmélyebb.”
A felismerhető, egyedi, sajátos technikával és látásmóddal dolgozó Vincent van Gogh rengetegszer megfestette önmagát. Még akkor is több ízben megörökítette magát, amikor megcsonkította a fülét egy Paul Gauguin festőbarátjával közös alkotói időszakban. Ekkoriban már érdeklődött a japán ukijo-e fametszetek iránt, így a feje mögött több képen is felbukkan ilyen stílusú kép.
Számára az önarcképek készítése az önvizsgálatot és az alkotói útkeresést is jelentették.
„Ha nem önteném ki néha a szívemet, azt hiszem, felrobbanna, mint egy gőzkazán.”
Van Gogh gyakran szenvedett hallucinációktól, depressziótól, és epilepsziás rohamoktól. A tünetek alapján modern pszichiáterek rengeteg diagnózist felállítottak, ezek között skizofrénia, bipoláris zavar, és temporális lebeny epilepszia is szerepelt. Arcán, tekintetén ezeknek a nyomai is fellelhetőek. A holland festő élete vége felé körülbelül 20 önarcképet készített, de előtte is számos alkalommal saját magát jelenítette meg ecsetvonásaival.
Nehezen tudta kezeli saját függőségeit, mániát, fentjeit, lentjeit. Öngyilkossággal vetett véget földi életének.
Sorstragédiájához az is hozzátartozik, hogy már nem élhette meg, hogy nagyságát, képeit elismerik és rajongva szeretik.
Ebben a cikkünkben Vincent van Gogh festői világát idézzük meg néhány látványos animációval:
