Érzelmi hullámvasútként is szokták jellemezni azt az állapotot, amit egy bipoláris betegsége során átél. Egyre több embert diagnosztizálnak, többek között Catherine Zeta Jones is ezzel a mentális betegséggel küzd. Cikkünkben bemutatjuk a tüneteket, és hogy hogyan segíthetünk, ha szeretteink közül valaki ezzel küzd.
Számos film és sorozat is feldolgozza a bipoláris személlyel való életet, például az In My Skin című sorozat – amely Kayleigh Llewellyn írónő valós életén alapul. A sorozatban megismerhetjük Bethant (Gabrielle Creevy alakítja), aki Walesben nő fel, és segít gondoskodni bipoláris zavarban szenvedő anyukájáról (Jo Hartley alakításában).
„Amikor Cardiffban nőttem fel, anyámnak 1-es típusú bipoláris zavara volt – még mindig van –, ami az igazán súlyos típus. Gyakran hosszú időszakokra bevágták egy elmegyógyintézetbe, ami csak pár percre volt a kórháztól – mellesleg a középiskolám mellett.” – magyarázta a sorozatot ihlető Kayleigh.
A sorozat nagyon jól szemlélteti, mennyi nehézségen megy át a beteg és a környezete egyaránt egy ilyen helyzetben. A Mind Jótékonysági szervezet munkatársai, Dr. Clare Dolman és Rosie Weatherley bipolárisokkal dolgoznak együtt, elmondták tapasztalataikat.
Dr. Clare, szerint a bipoláris zavar el tud durvulni, de megfelelő kezeléssel lehetséges boldog és sikeres életet élni emellett is – és számos mód létezik a betegségben szenvedő barátok vagy családtagok támogatására.
Mi az a bipoláris zavar? És mik a tünetek?
Olyan hangulati rendellenesség, amelyben a személy szélsőséges, súlyos hangulati ingadozásokat mutat és ezek akár életet akadályozók, vagy életveszélyesek is lehetnek. Rendkívüli lelkesedés jellemzi, de nem az egészséges módon. Az egyik végletben folyamatosan zsong a beteg, nem tud aludni sem. Az agya óránként száz mérfölddel száguld, így nem tud megfelelően koncentrálni semmire.
Aztán jön a B oldal: a bipolárisoknak szélsőséges mélypontjai vannak, amelyek olyanok, mint a nagyon súlyos depresszió. Egy ilyen mélypontnál akár kórházba is kerülhet, csak erős gyógyszerek tudják kordában tartani az állapotát.
„Szomorú adat, hogy a bipoláris zavarban szenvedőknél húszszor magasabb az öngyilkosság kockázata, mint azoknál, akik nem élnek együtt ezzel. Ha a páciens megkapja a megfelelő gyógyszert, és megtanulja kontrollálni a hanglatingadozásokat, akkor meg tud maradni egy bizonyos szinten. Sok ember képes megbirkózni a betegséggel és minőség életet élni.” – magyarázza Dr. Clare .
Mi okozza?
Erre a tudománynak még nincs egységes válasza, de a genetikai hajlamot mindenképp érdemes megemlíteni. Sokkal nagyobb az esélye annak, hogy bipoláris zavarunk legyen, ha valamelyik családtagunkat már diagnosztizálták.
A legtöbb embernél a serdülőkor váltja ki az első tüneteket. A fő ok, amiért oly sok embernek tizenéves koruk végén vagy a 20-as éveik elején fordul elő az első komolyabb epizódja, az a nagy életmódbeli változás, hogy elmennek otthonról főiskolára vagy egyetemre. Nem alszanak eleget, stresszelnek a vizsgák miatt, több alkoholt fogyasztanak – mindezek valamint az eltérő környezetben való tartózkodás kiváltó okok lehetnek. Egy traumatikus élmény ugyanilyen hatással lehet az arra fogékonyabb személyre – például egy közeli családtag elvesztése.
Hogyan kezelik a bipoláris zavart?
„A lítium (hangulatstabilizátorként ismert gyógyszer) a fő kezelésünk, és a legtöbb embernél meglehetősen jól működik. De a saját érszünk is benne van a küzdelemben – meg kell tanulni együtt élni ezzel az állapottal, és minél kevesebbet stresszelni.”- folytatja Dr. Clare.
Sok embernek kínálnak gyógyszereket és különösen hangulatstabilizátorokat a bipoláris tüneteik kezelésére. Ami az egyik embernél működik, az lehet, hogy a másiknál nem, ezért fontos, hogy az embereknek legyen választásuk a kezelés során. A gyógyszeres kezelés mellett fontos, hogy az emberek alternatív terápiákat is elérjenek, például pszichoterápiát – ha szükségük van rá.
Sokan igyekeznek meditációval vagy jógával kordában tartani a tüneteket. Van, aki a sok testmozgásban hisz, ez is hatásos lehet. A bipolárisoknak nagyon figyelnie kell az alvását, és meg kell próbálni rendszert vezetni a dologba: azonos időben kelni és lefeküdni, egészséges alvási szokásokat kialakítani.
A Bipolar UK legújabb kutatása azt sugallja, hogy átlagosan 9,5 év telik el aközött, amikor az emberek először fordulnak egészségügyi szakemberhez a tünetekkel kapcsolatban, és pontos diagnózist kapnak a bipoláris betegségről. Az emberek 60%-a szerint ez a késés jelentős hatással volt az életére.
Hogyan támogathatok egy bipoláris zavarban szenvedő barátot vagy rokont?
Bethan, a már említett In My Skin központi szereplője Kayleigh tinédzser éveinek reprezentációja, iskolai életét nehéz otthoni körülmények között próbálja menedzselni. Amikor meglátogatja édesanyját a pszichiátrián, Bethan soha nem tudja, az éppen milyen hangulatban lesz. Néha törődő édesanya, máskor elutasítja lánya szeretetét.
Ebből is látható, hogy a környezetnek is rendkívül nehéz és fájdalmas helyzetet teremt, ha egy hozzátartozója bipoláris. Ahogy segíthetünk: bátorítsuk őket az életmódjuk szabályozására tett erőfeszítésekben. Beszéljünk velük erről, és mutassuk meg, hogy őszintén érdeklődünk. Ne kezeljük stigmával.
Jó, ha tisztában vagyunk egy rokon vagy a barát állapotával, mert monél több információval rendelkezünk, annál könnyebben beszélnek majd velünk és kérnek támogatást tőlünk nehéz időszakjaikban.
Csináljunk közös programokat együtt, segítsünk a pénzügyeik kezelésében rosszullét esetén, segítsünk megszervezni az alvási, testmozgási és étkezési rutint, vitassuk meg a szélsőséges időszakokat. Minden, ami rendszert és keretet ad az életükhöz, az javítja az állapotukat.
Ha valaki mániás epizódot él át, próbáljunk higgadtak maradni, és ne becsüljünk le az érzéseit. Talán ami történik, távol van a realitástól, de a bipoláris zavasban élőnek ez a valóság, amit érez, az nagyon is valóságosnak tűnik számára, ezért ne becsüljük le az érzéseit. Csak legyünk mellette.
Forrás: BBC
Ha nagyon rosszul érzi magát, ha egy depressziós vagy mániás epizód hosszú ideig tart, és a rendszeres kezelés nem vezet eredményre, akkor előfordulhat, hogy krízisszolgálatokat kell igénybe vennie, hogy átvészelje ezt. Sürgősségi támogatást kérhet a helyi pszichiátriai gondozóban, vagy önkéntes betegként kórházi kezelésre is lehetősége van.
A bántalmazó kapcsolatok lélektana – Interjú Bucsi Mariann írónővel
