A társfüggőséget a pszichológiai szaknyelvben kodependenciának is nevezik, és az ezzel a problémával küzdő személy túlságosan alárendelődik mások akaratának, ezért képtelen egyenrangú, bensőséges és érett kapcsolatok kialakítására. Egy sokakat érintő elakadásról van szó, és a szakemberek szerint először érdemes az okokat feltárni a gyógyuláshoz.
Gyerekkori kötődési problémák
A pszichológusok szerint szinte minden elakadás gyökere családi okokra vezethető vissza. Mindenki életében az első kapcsolat az édesanyával jön létre, és ha gyermekkorban nem tudjuk kialakítani a biztonságos kötődés képességét, az felnőtt életünkre is hatással lesz és örökké ezt a biztonságot fogjuk keresni a kapcsolatainkban. Ennek oka lehet egy érzelmileg elérhetetlen szülő, vagy egy kiszámíthatatlan és nem támogató családi légkör.
Önbizalomhiány
Első élményeinket önmagunkról a családi környezet által szerezzük. Ha a szüleink nem figyeltek ránk, nem éreztük a feltétel nélküli elfogadást, akkor könnyen elhihetjük felnőttkorunkban hogy nem vagyunk elég fontosak és értékesek, ez a meggyőződés pedig önbizalomhiányhoz vezet. A társfüggőségben szenvedő nem rendelkezik stabil énképpel, önmagát csökkent értékűnek látja, másokhoz képest mindig kevesebbként definiálja. Ezen a problémám sokat segíthet önismereti könyvajánlónk.
Fojtogató gondoskodás
Ideális esetben minden szülő igyekszik a legnagyobb szeretettel és odafigyeléssel fordulni a gyermekéhez. Az a személy, akit gyerekkorában “túlféltettek”, és a szülei minden problémát megoldottak helyette, nem tanul meg bizni a saját képességeiben és nem tudja elhinni, hogy egyedül képes megoldani a problémáit. Ez a nevelési forma megfosztja a fejlődő személyiséget az önállóságtól és a szülőkről való egészséges leválás képességétől, ami a független, felnőtt élet kialakításának egyik alapfeltétele.
Félelem az egyedülléttől
Ha félünk az egyedülléttől, az könnyen kialakithatja a társfüggő magatartásformát. Mindannyian ismerünk olyan embereket, akik rengeteget panaszkodnak párjukról vagy kapcsolatukról, mégsem lépnek ki belőle. Az ilyen személy annyira retteg az egyedülléttől, hogy inkább bennemarad egy méltatlan és mérgező kapcsolatban, minthogy szinglikét élje a mindennapjait. Okai szintén az gyenge önbecsülésben keresendők.
Szeretethiány
Ha gyermekként nem kaptunk feltétel nélküli szeretetet, úgy érezhetjük, hogy elfogadásért mindig küzdenünk kell, és így alakul ki bennünk a megfelelési kényszer. Ha az ember mindig igyekszik mások kedvében járni, könnyen megfeledkezik saját igényeiről. Sokan annyira éheznek a szeretetre, hogy nem merik kifejezni saját igényeiket a reakcióktól való félelem miatt. Ezt az utat követve szintén könnyen társfüggővé válhatunk, és életünket mindig a környezet igényei és reakciói szerint alakitjuk majd, ami csak további pszichológiai problémákhoz vezet.
A társfüggőséggel küzdőknek számos módszer áll rendelkezésünkre, hogy kialakítsanak egy stabil és magabiztos képet önmagunkról, és elinduljanak a független élet útján. Az első lépés mindig a probléma felismerése, a ma este megjelenő cikkünkben pedig megoldási javaslatokat gyűjtöttünk össze az érintetteknek.
