Egy nő, aki idegennek érzi a házastársát. Egy nő, aki szinte megközelíthetetlen, akinek a csend a lételeme. Nem óhajtja az intimitást, és nehezen tűri férje közeledését. A házassága börtön számára. Kárász Nellit, ezt a nőt Németh László keltett életre, vagyis ő alkotta meg, építette fel az Iszony című regényének lapjain. Most Nelli sorsát idézzük meg az író születésnapjára emlékezve.
Németh László Iszony című regénye a kritikusok és a tankönyvek szerzője szerint is az író (1901. április 18. – 1975. március 3.) legtökéletesebb regénye. Az emberi személyiség kettőssége iránt érdeklődő író Móricz Zsigmond kérésére kezdte el írni az Iszonyt a Kelet Népe lap számára. Állítólag 5 éven át dolgozott a történeten. A regény elbeszélője Nelli. Érdekes, hogy a férfi szerző női perspektívából mutatja be egy házasság kálváriáját. (Nem szokatlan ez az irodalomban, gondoljunk csak Kármán Józsefre vagy Márai Sándorra.)
Nelli a férjével, Takaró Sanyival való kapcsolatát rekonstruálja. Az események megidézése egyszerre számadás és önelemzés is.
Nelli lelki karaktere, alkata
Nelli magányra termett, egyedüllétre született, hideg természetűnek is mondható. Hiányzik belőle a feloldódás képessége, nem vágyik szociális kötődésekre. Nemességét, értékeit úgy véli, hogy csak úgy őrizheti meg, ha a magányát nem adja fel. Önérzetes, kissé gőgös nő, aki különállónak érzi magát. Így, ezzel a teherrel, csomaggal kell házasságban élnie egy olyan férfivel, akihez nem vonzódik.
Takaró Sanyi takaros menyecskéjeként a férfi rajongását élvezhetné. Sanyi egy bálon nézte ki magának az akkor 18 év körüli lányt. Nellit a körülményei kényszerítik bele a házasságba, rokonok halála. Az 1920-as években vagyunk, korlátoltabbak a lehetőségek, esélyek. Sanyinak tetszik a nőben rejlő ellenállás, erő, ezt akarja meglágyítani. A lágyulás nem következik be. Két teljesen össze nem illő ember küzd egymás mellett.
A történet röviden
Az Iszony retrospektív, visszaemlékező regény. A nő értelmezése, elemzése érvényesül benne. Takaró Sándor az agrártanulmányai és pár év katonáskodás befejezés után egy bálon nézi ki magának Nellit. A lány apja halála után hozzámegy a férfihez, a falu legmódosabb gazdájának fiához. Nelli tudta volna szeretni Sanyit, csak ne akart volna az ura lenni. Ez az a tény, ami kiváltja Nelliben az ellenszenvet Nelli el is hagyja férjét és kislányát. Anyósa betegségekor azonban Sanyi visszaviszi. Anyagi helyzetük is egyre romlik, és a nő érzékeli, hogy nagyhangú, vehemens férje semmit sem tesz életük rendbehozatala érdekében. nehézség még az is, hogy a másik Takaró fiú, Imre szimpatikus a nő számára, jobban megérti a személyiségét. Sanyi tüdőgyulladást kap, szíve legyengül. Intim közelségbe kíván kerülni Nellivel, a nő dulakodás közben véletlenül megfojtja.
Nelli számára a házasság „émelyítő kelepce”. Sok értelmezés szerint kifejezetten frigid nő.
Az értelmezés azonban mindig az olvasóié, az ő sajátja. Ezt meg is hagynám privátnak. Meg szerettem volna hozni a kedvet, hogy elolvasd, újraolvasd az Iszonyt. De meg is nézheted filmen.
A mű filmen
Németh László nem szerette volna, ha műveit filmre viszik, ám Hintsch György személyesen győzte meg arról, hogy az Iszony regényéből hű feldolgozást fog készíteni. A nagysikerű, 1965-ös filmben Drahota Andrea alakítja Nellit. (Németh László állítólag Tordai Terit látta volna szívesen a főszerepben.) A főbb szerepekben Kállai Ferenc, Latinovits Zoltán és Páger Antal látható.
Kapcsolódó cikkek:
Híres írónk, aki hűtlenséget hazudott feleségének, hogy később újra elvehesse
