Spielberg ikonikus alakja a filmes világnak. Rengeteg nézőnek, filmrajongónak ő jelenti a nagybetűs rendezőt. Hollywood egyik legütősebb brandje is. Lichter Péter a termékeny, látványorgiákat ígérő rendező leghíresebb filmjeinek kulisszatitkairól rántja le a leplet Steven Spielberg filmjei című könyvében. A cikk után biztosan kedvet kapsz a könyv elolvasásához, és persze sok film (újbóli) megtekintéséhez is!
Lichter Péter filmrendező, filmesztéta, belülről látja ezt a szakmát, és kellően alapos ahhoz, hogy olyasmiket vegyen észre, amiket az átlag néző talán sosem venne.
Közérthető módon elemzi Spielberg életútjának meghatározó produktumait. A válogatásába került filmek esztétikai, rendezői, pszichológiai vonatkozásait is bemutatja. Elképesztő összefüggésekre, motivációkra világít rá, miközben a produkciók elkészülésének kulisszatitkairól is lerántja a leplet. Kedvcsinálóként kiválogattam pár érdekességet.
A cápa forgatása miatt Spielberg idegösszeomlást kapott
Az 1975-ös A cápa kultuszfilm lett. A borzongást a zenei aláfestés és a hosszúra nyújtott, véres támadásra való várakozás fokozta. A film anyagi bevétele sokszorosa lett a gyártás költségének, azóta pedig számtalan cápás film merített ihletet Spielberg mozijából. Ahogy a könyvből megtudhatjuk, Spielberg ragaszkodott a helyszíni forgatásokhoz, a stúdióhátteret szerette volna elkerülni. A műcápái azonban hamar tönkrementek a vízben, így elhúzódtak a munkálatok. Ez annyira megviselte a rendezőt, hogy a bostoni hotelszobájában idegösszeomlást kapott.
A cápáról szóló fejezetben persze még rengeteg érdekességet olvashatsz a könyvben.
A Ryan közlegény megmentésének forgatása megviselte az operatőröket is
Én is az első sorból néztem végig a Ryan közlegény megmentését még 1998-ban, ahogy a könyv szerzője is, így bennem is nagyjából úgy maradt meg a film atmoszférája, ahogyan arról Lichter Péter hosszan ír. Ő „varázslatosan ellentmondásos traumaként” beszél a háborús produkcióról. A könyvben kitér a hangulatteremtés technikai részleteire is. Megtudhatjuk tőle azt is, hogy a kamerát kezelő operatőröket Spielberg bedobta az események sűrűjébe, hogy egy korabeli filmhíradó tudósítóinak helyzetébe érezhessék magukat. Megannyi más érdekesség is kiderül még a filmről a könyvből.
Apafigurák és a személyes élettörténet kapcsolódása
A 2002-es Kapj el, ha tudsz! Tom Hanks és Leonardo DiCaprio főszereplésével vált híressé, amit a rendezőóriás afféle „mozgóképes desszertként” forgatott le. A fényekkel is különleges stílusban és technikával játszó film máig Spielberg legszemélyesebb alkotásának tekinthető. Ráadásul az életmű egyik legjobban sikerült darabjaként tartja számon a kritika is. Az, hogy hogyan kapcsolódnak a figurák – legfőképp az apa figurája – a rendező életéhez, kiderül a könyvből!
A Terminál helyszíne összetett szimbólum
A szintén Tom Hanks főszereplésével készült 2004-es Terminál helyszíne egy társadalmi és civilizációs mezőből kiragadott tér. A „nem-helyek” a társadalomtudományokban azokat a mesterséges tereket jelentik, amelyek ki vannak szakítva mindenféle társadalmi, történelmi, kulturális kontextusból. Hogy mit akart ezzel Spielberg nekünk, nézőknek üzenni? Tudd meg a könyvből!
Lichter Péter többek közt ezeket a filmeket is mélyrehatóan elemzi:
- Párbaj (1971)
- Az elveszett frigyláda fosztogatói (1981)
- E.T.-A földönkívüli (1982)
- Jurassic Park (1993)
- Schindler listája (1993)
- A.I.-Mesterséges értelem (2001)
- Világok harca (2005)
- Kémek hídja (2015)
- Ready Player One (2018)
Ha felkeltette az érdeklődésedet a cikk, a könyvet itt tudod beszerezni a Scolar Kiadó honlapján:
https://www.scolar.hu/steven-spielberg
Ha további érdekes könyvekről olvasnál, ezeket a cikkeinket is Neked ajánljuk:
Izgalmas rendőrségi történetek- A hét Cool embere: Dr. Váczi István volt rendőrkapitány
A pszichológusok legféltettebb titkai- Akarsz beszélni róla?
