Akár szeretjük, akár utáljuk, a közösségi média ma már életünk többségének szerves részét képezi, de az, hogy milyen hatással van ránk, egyáltalán nem egyértelmű. Egy új kutatás szerint az, hogy milyen hatással van az egészségünkre, nem az határozza meg, hogy használjuk-e a közösségi médiát, hanem az, hogyan és miért használjuk.
Íme, mit mond ez az új tanulmány azokról a közösségi média viselkedésekről, amelyek negatívan érintenek bennünket.
A közösségi média hatásainak tanulmányozása
A tanulmány lefolytatásához Derrick Wirtz, Ph.D., a British Columbia Egyetem pszichológiai tudományának docense, megkérdezte a résztvevőket arról, hogyan használják a Facebookot, a Twittert és az Instagramot, valamint egy 10 napos időszak alatt feltérképezte személyes jól-létüket. Elsősorban és kifejezetten a hírfolyamok ellenőrzéséről, az üzenetküldésről, a világot bejáró hírekről és a saját posztolási szokásaikról kérdezte őket.
Ahogy Wirtz is megjegyzi, a közösségi média alapvető szerepet játszik abban, ahogyan egymással kommunikálunk. A közösségi média felváltotta az egykori személyes interakciók nagy részét, különösen a COVID-19 korában. De amint azt a kutatása kimutatta, gyakran magányosabbak vagyunk a közösségi média használata után, annak ellenére, hogy gyakrabban fordulunk felé, ha magányosnak érezzük magunkat. Minél több ember használta a közösségi médiát kutatásai során, annál többen érezték rosszabbul magukat utána. Ezzel szemben Wirtz azt is megállapította, hogy az offline interakciók (még a telefonhívások is!) fokozták a résztvevők jóllétének érzését.
Manapság az, hogy a barátainkat és a családtagjainkat sokszor csak a közösségi médián keresztül kell látjuk és halljuk, emlékeztetőül szolgálhat az elszalasztott közös időtöltési lehetőségekre.
A passzív görgetés problémája
A résztvevők arról számoltak be, hogy a passzív görgetés – vagyis a hírfolyamok görgetése anélkül, hogy interakcióba lépnének a látott bejegyzésekkel – a leggyakoribb közösségi média viselkedésük – különösen a Facebookon.
Ahogyan Wirtz kutatásában megfigyelte, ez a viselkedés erősen összefügg a társadalmi összehasonlítással és a csökkent önbecsüléssel. A másokat szelektíven pozitívan ábrázoló képek és megtekintése arra késztetheti a közösségi média felhasználóit, hogy alábecsüljék, mások valójában mennyi negatív érzelmet élnek át, és arra a következtetésre juthatnak, hogy a saját életük ehhez képest nem olyan jó.
És igen! Minél több résztvevő számolt be arról, hogy másokhoz hasonlította magát, annál boldogtalanabbak voltak. A közösségi média passzív használata csekély személyes interakciót foglal magában, miközben bőséges lehetőséget kínál az összehasonlításra.
Mivel kiiktatni már nem tudjuk az életünkből (és persze rengeteg pozitív hozadéka is van), a tanulmány következtetéseit figyelembe véve az a nem mindegy, hogyan használjuk. A közösségi annak megfontoltabb használata segíthet csökkenteni annak legkárosabb hatásait. Jó kiindulópont lehet, ha a passzív görgetés helyett a másokkal való kapcsolattartást helyezzük előtérbe, és elkezdtünk tudatosan figyelni arra, mikor hasonlítjuk össze magunkat másokkal.
Ugyanakkor kétségtelen, hogy ez a kutatás rávilágít a közösségi médián kívüli interakciók fontosságára is. Ha ezt mindannyian észben tartjuk, csökkenthető lenne a használatának negatív hatása, és a közösségi oldalakon akár közérzetünket és boldogságunkat is javíthatnák.
Itt további olvasnivalót találsz a témában:
Veszélyes TikTok kihívások, amelyek gyerekek életébe kerültek
