Az esélyegyenlőség mostanában gyakran emlegetett fogalma roppant bonyolult. Felöleli a jogilag szabályozott hátteret, morális, és etikai kérdéseket. Az esélyegyenlőség több területet érint, és egy teljesen általános szabályrendszere is létezik. Vélhetően minden emberi, szakmai, társadalmi, területen meg kéne valósulnia a fogalomnak. Ez az a fogalom, ami nem ismerhetne határokat, társadalmi berendezkedést, politika nézeteket és minden földrészen hasonlóan kéne működnie. Ez az emberiség egyik nagy feladata.
Esélyegyenlőség a Római szerződés szerint
Az esélyegyenlőség egy olyan általános alapelv, amelynek leglényegesebb szempontjai az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés (Római szerződés, 1957.) 7. cikkében (tilalom nemzeti hovatartozás miatti diszkriminációról), valamint a 119. cikkében (a nők és férfiak egyenlő bérezése) vannak lefektetve. Ezek az alapelvek minden területen alkalmazandók, különös tekintettel a gazdasági, társadalmi, kulturális és családi életre. Ahhoz, hogy az esélyegyenlőség elve a gyakorlatban is érvényesülhessen, szükség lehet úgynevezett pozitív megkülönböztető intézkedésekre is.
Az amszterdami szerződés hatályba lépésével egy új, a diszkrimináció tilalmáról szóló 6/A . cikk erősíti meg az esélyegyenlőség elvét. Ezen új cikkely célja, hogy a Tanács megtehesse a szükséges intézkedéseket mindennemű, a nembeli, a faji, az etnikai hovatartozáson, a kor-on, a vallási, a lelkiismereti és a szexuális érdeklődésen alapuló diszkrimináció leküzdése érdekében.
Az esélyegyenlőség alapelvei
Elsősorban a diszkriminatív magatartásformák kerüléséről szól. Az emberek egymás közötti viselkedés formáinak megfogalmazása, amely egyenlő bánásmód és a foglalkoztatási egyenlőség elvét jelenti. Az európai uniós jog és döntéshozatal egyik sarokkövét a nők és férfiak esélyegyenlősége jelenti. A törvényi megfogalmazás szerint emberek és/vagy embercsoportok között nem lehet indokolatlanul különbséget tenni. Az indokolatlan különbségtétel a védett tulajdonságok, ami azt jelenti, hogy senkit sem érhet jogaiban való korlátozás, kizárás, egyéni tulajdonságai vagy valamilyen csoporthoz való tartozása miatt.
A védett tulajdonságok a következő csoportokba helyezhetőek
Neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetiséghez való tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világnézeti meggyőződése, politikai vagy más véleménye, családi állapota, anyasága (terhessége) vagy apasága, szexuális irányultsága, nemi identitása, életkora, társadalmi származása, vagyoni helyzete, foglalkoztatási jogviszonyának, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának jellege, érdekképviselethez való tartozása, egyéb helyzete, tulajdonsága ,vagy jellemzője.
Ezen rendszer szerint, szinte a teljes társadalmi berendezkedésre alkalmazható témaköröket jelöltek meg. Mindazonáltal végiggondolva ezeket, mélyére hatolva külön-külön is ezeknek a témáknak, még számos megoldandó kérdés merülhet fel. Tehát az esélyegyenlőségi gondolkodásmód, a jogi környezet, és a józan, emberséges gondolkodás az, ami által felmérhetjük mennyire fontos ez a téma.
Közvetlen hátrányos megkülönböztetés
Minden olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport vélt vagy valós tulajdonsága miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban. A hátrányos megkülönböztetés megállapításában három szabály segít. Az első a kedvezőtlen bánásmód megvalósulása, egy bizonyos csoportnak, tevékenység, eszmének…stb. legyen védett tulajdonsága, illetve egy összehasonlítható helyzetben lévő személy, vagy szervezet kell hozzá mely által jogi, eszmei, etikai környezetet, meg lehet határozni.
Az Amszterdami Szerződés megerősítette a megkülönböztetés tilalmának elvét. Az EU ma már nemcsak a nemi, hanem a faji és etnikai hovatartozáson, illetve a vallási meggyőződésen, a fogyatékosságon, az életkoron és a szexuális irányultságon alapuló diszkrimináció ellen is jogosult fellépni.
Az esélyegyenlőség fontos témája az emberi méltóság tiszteletben tartása
Az emberi mivoltának, egyediségének, értékeinek, mindentől függetlenül való tiszteletben tartása ugyancsak alapvető szükségletessége az esélyegyenlőségnek. Az egyéni értékek, értékrendek megőrzése, nagyon fontos tényező, a világ változatossága, az emberiség fejlődőképessége és a béke múlik rajta. A társadalmi szolidaritás kiemelten segítheti az egyenlőség fogalmát, melynek gyökereit az oktatásban találhatjuk meg és melynek felelőse az adott kormányzat, illetve politikai hatalom.
Az esélyegyenlőség – a mai online világ mozgatta életben- kardinális kérdés, hiszen a rengeteg információ között nehéz kiigazodni. Ennek okán a korrekt, átgondolt kommunikációnak óriási jelentősége van, ami a megfelelő mederbe terelheti az emberek gondolatiságát, és a társadalmi „illemkódex” betartását.
Szerző: Budafoki Tamás
