Néhány éve ismét reneszánszukat élik a vályogházak. Főleg a fiatalabb generáció érdeklődik az olcsó, környezettudatos, mégis tartós és egészséges otthonként ma is jól működő építési mód iránt. A vályoggal való bánás könnyen elsajátítható, ennek kapcsán már rendszeresen szerveznek workshopokat és más rendezvényeket is.
Magyarországon jelenleg több mint 700 000 föld- és vályogház áll, és bár sokáig szinte senki nem akart új vályogházat építeni, most újra kezd népszerűvé válni a technológia.
„A vályog egyszerű, helyben kitermelhető, tartós, rugalmas, erős anyag, nem bomlik, a rovarok nem károsítják. Legnagyobb előnye, hogy szinte lélegzik a fal, ezért jó hatással van az emberek egészségére. Építése pedig a környezetet és a pénztárcákat sem terheli meg annyira, mint egy téglaház” – mondta Bíró Árpád kézműves vályogépítő mester.
A magát megtért kőművesnek hívó 65 éves szakember sokáig modern házakat épített, ám néhány éve teljesen átállt a hagyományos, környezettudatos épületekre. Mint mondta, nincs ezzel egyedül: az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés az új vályogházak építése iránt, főleg a fiatalabb generáció részéről.
„Egyfajta mozgalom kezd kialakulni a vályogházak körül. Nagyon sok fiatalt látok, akik újra fel szeretnék fedezni a szülők, nagyszülők elfeledett örökségét. Lelkesen jönnek, gyakorolnak, tanulják a vályogozást. Persze nem csak fiatalok vannak körülöttünk: nem példa nélküli, hogy 60-70 évesen áll neki valaki egy vályogháznak” – tette hozzá a számos műemlékvédelmi díjjal kitüntet kivitelező.
Jótékonysági programok minden hónapban
Bíró Árpád egyike a 2019-ben alakult Környezettudatos Építők Szervezetét életre hívó szakembereknek. A szervezet múlt hétvégén a Globális Nézőpont Alapítvánnyal közösen tartott két napos jótékonysági rendezvényt azoknak, akik érdeklődnek a vályogházak építése iránt. A helyszín Sarud volt, ahol az alapítvány 1905 körül épült központját kezdték felújítani. A bemutató közben felnőttek és gyerekek együtt próbálhatták ki, milyen kezüket-lábukat használva gyúrni, tapasztani a szalmavályogot. A program a meghívott hátrányos helyzetű vendégeknek ingyenes, a belépőből befolyt összeget pedig az alapítvány az ő támogatásukra használja fel.
„A cél az volt, hogy élmény által adjunk tudást a résztvevőknek. Munka közben beszélgettünk a hagyományos építészetről, a régi eszközökről és a vályog előnyeiről. A vályogozást velünk próbálták ki mozgássérült és autista gyerekek is. Amellett, hogy nagyon élvezték a dolgot, gyógypedagógiailag is hasznos volt a részvételük: ez a fajta tevékenység fejleszti a finommotorikát, megteremti a szabadságérzetet és megnyugtat. A programot ezentúl – időjárás függvényében – minden hónapban szeretnénk megismételni, az aktuális időpontokról a Globális Nézőpont Facebook-oldalán tájékozódhatnak az érdeklődők” – mondta Tóth Zoltán, az alapítvány elnöke, majd hozzátette: a sarudi hétvégék mellett jövőre vályog fesztivál rendezését is tervbe vették az Élményfaluval, akiktől most is sok segítséget kaptak.
A „Körépítők” pedig már elkezdték egy elméleti és gyakorlati oktatást is adó iskola megszervezését, ahol a vályogház építést sajátíthatják majd el a leendő tanulók.
