Article Top Ad (AdSense)
Látványos szórakoztatás? Fényes cirkusz? Tűzijáték, mely megérinti az embereket fényes látványával? Mindegy hogyan aposztrofáljuk a jelenséget. Biztosan állítható, hogy szemet gyönyörködtet, lelket simogat és általa szebb lesz a világ.
A tűzijáték legendái
Az egyik legenda szerint a tűzijátékot mintegy kétezer évvel ezelőtt egy kínai szakács fedezte fel véletlenül. Történt ugyanis, hogy a konyhájában, étel készítés közben a tűzre rakott szénbe a segédje véletlenül salétromot kevert. Az azon nyomban látványos fényhatások közepette begyulladt és elégett. A szakács ezt látva később is alkalmazta az anyagok keverékét, mégpedig úgy, hogy bambuszcsőbe töltötte, alaposan belepréselte és urai szórakoztatására meggyújtotta.
A kínai Li Tian nevű szerzetes- aki a Song dinasztia idején élt- azt írta le, hogy a tűzijáték, 1000 évvel ezelőtt kezdődött. A kínai emberek minden év április 18-án ünneplik a petárda feltalálását.
Más források arra utalnak, hogy a tűzijáték viszont Indiából származik.
A története
Egészen a 900-as évekig Kínáig vezethető vissza. A feketelőporral vagy más néven puskapor megjelenésével köthető össze. Az alkímiában már jóval előtte használtak könnyen gyúlékony, látványos fényjelenséggel járó vegyületeket, főleg a „varázslók” akik koruk kémikusai voltak. Kínában puskaporral töltött bambuszrudakat meggyújtva a tűzzel, füsttel és hangos puffanással egybekötött látványos hatással űzték el a rossz szellemeket. A kezdeti tűzijátéknak inkább ezoterikus, vallási jelentősége volt és csak később lett látványossággá.
A feljegyzések szerint az első valódi tűzijátékot Kínában tartották a XII. században. Ekkor még szertartásokhoz, ünnepkehez alkalmazták. Az átlagemberek szentséget és magasztos eszméket kapcsoltak hozzá, így a felsőbb hatalmak egyszerű de hatásos eszköze volt a pórnép mulattatására. Ahogy egyre jobban tudták kezelni a pirotechnika eme ágazatát, később egyházi szertartások, ünnepek, vagy épp a császár születésnapok kísérő eseményei lettek. A látvány sok mindenért kárpótolta az embereket és ezekre az alkalmakra ünnepségeket, parádés rendezvényeket, látványos felvonulásokat szerveztek. Ennek okán még tűzijátékanyag-gyárat is építettek Kínában.
A tűzijáték eljutott Európába
A Selyemút által került kontinensünkre. A kínai selyemárukat az Ázsián átvezető karavánutakon szállították a kereskedők Európába. A selyemút elnevezés kereskedelmi útvonalak olyan történelmi hálózatára használatos, amely Kelet-, Dél- és Nyugat-Ázsiát, a mediterrán térségen keresztül kötötte össze Európával. Ahogyan a selyemkészítés módját, a selyemhernyók tenyésztését és még sok különleges ismeretlen tudományt- úgy a petárdakészítés titkát is szerették volna ellesni az európaiak a távol-keleti népektől. A 13. század elején így Kínából először szép lassan eljutott Európába. Az 1300-as évektől tehát megjelenik a tűzijáték, de csak a 15. században válik rendszeressé.
Európai tűzijátékanyag-gyárak Münchenben, Velencében, majd később Angliában jelentek meg. A mediterrán országok, főként Spanyolország, Olaszország és Málta -ma is nagy gyártói hagyománnyal rendelkeznek, de Franciaország is kiemelkedő ezen a területen.
Magyarországon először 1476-ban Székesfehérvárott, Mátyás király és Beatrix királyné esküvőjén tartottak tűzijátékot. Feljegyzések szerint 1686-ban Budavár visszafoglalását is tűzijátékkal ünnepelték. Hazánkban Emmerling Adolf alapította az első tűzijáték üzemet a 20. század elején Pesterzsébeten. 1946-ban államosították, majd Balatonfűzfőre költöztették.
2021 -es tűzijáték
Az idén soha nem látott óriási tűzijátékot rendeznek az államalapítás ünnepe alkalmából Budapesten, augusztus 20-án. A minden eddiginél nagyobb, kolosszális méretekre tervezett látványossággal készülnek- Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatójának elmondása szerint.
Az idei tűzijáték időtartamát 34 percesre tervezik, viszont ezen idő alatt majd’ tízszer több rakétát fognak fellőni a felhők közé, mint eddig bármikor. Számszakilag ez 40 ezer rakétát jelent. Az indítási pontok mintegy 4.3 kilométer hosszan a Margit híd és a Petőfi híd között, a Duna mindkét oldalán helyezkednek el. Összesen 65 indítási pontról emelkednek magasba a fények, amik között 14 uszály is szerepel.
A tűzijáték alatt számos effektet alkalmaznak a látványosság katarzisszerű megjelenítéséhez. Megvilágítják a rakparti épületek homlokzatait és mindösszesen 100 drónt küldenek a magasba- amik majd keresztet jelenítenek meg az égen. A hidakon az elmaradhatatlan görögtűz is megjelenik és a fényáradat közben felcsendülnek a megszokott, fülbemászó melódiák, kellemes kísérőjeként a tűzijátéknak.
Forrás: MTI, infostart
Képek: Pixabay
Olvass Tovább:
