Augusztus 20. Nemzeti ünnep

-

Augusztus 20 Magyarország nemzeti ünnepe. Az államalapítás és az államalapító I. István király emlékére. Ez a nap egyben a magyar katolikus egyház egyik főünnepe, melyet Magyarország fővédőszentjének tiszteletére tartanak.

Fotó: Pixabay Szent István király, Magyarország fővédőszentje

Szent István 1083. augusztus 20 szentté avatás

A magyar történelemben államalapító királyunk Szent István 1083. augusztus 20-i szentté avatásától ünnepeljük. Ezen a napon Szent László király a Nagyboldogasszony ünnepe utáni első vasárnap, Székesfehérváron emeltette oltárra I. István király maradványait. Ez az akkori szokások alapján szentté avatást jelentett, de alapvetően az uralkodón keresztül megerősítette az Árpád-házat is. Ennek a kultuszra emelésnek fontos szerepe volt akkor a királyi dinasztia megerősítésében és főképpen az egyházzal való együttműködés megerősítésében. Ennek az ünnepnek azóta is hagyományai vannak, viszont az Árpád-ház kultusza a török hódoltság idején elég erősen megcsökkent és az ünnep megmaradt István király szentté avatásának tisztelgésére. Bár Istvánt a mondák szerint egyáltalán nem érdekelték a külsőségek, inkább a hadvezetés és a hunok, európába vezetése volt a célja. Az ünnep a régi szokásrend szerint, inkább a nagy lakomák és a fehérnép élvezetéből állt.

Fotó: Pixabay

A szabadságharc leverésétől 1860-ig a Habsburg hatalom nem engedélyezte a független magyar államot jelképező Szent István király ünneplését. 1891-ben Ferenc József munkaszüneti nappá nyilvánította augusztus 20-át. A huszadik században legfőképp a trianoni békeszerződés után,  elsősorban egyházi ünnep lett, komoly nemzeti értékkel rendelkezett és sokkal többet jelentett a magyar nép számára, mint István király ünneplését. Az egységes magyar nép jelképévé váló ünnep fontossá vált mindenki számára és nemzeti érzéssel tömjénezett kiemelkedő ünneppé avanzsált. Az esemény egy idő után kibővült, mégpedig az ünnepélyes keretek között megtartott őrségváltás ceremóniájával és a díszes külsőségekkel megrendezett tisztavatással.

1927 óta van tűzijáték

István király ünnepe az évek során folyamatosan változott és bővült. 1927-ben rendezték meg ezen a napon az első tűzijátékot. A második világháború alatt nem tartották meg, viszont 1947-ben mintegy félmillió résztvevővel és Mindszenty József bíboros vezetésével megrendezték a Szent Jobb-körmenetet a budapesti Szent István Bazilikától a Hősök teréig. A történelem során a rendszer mindig máshogy próbálta ünnepelni és mást előtérbe hozni. Így ekkor elsőnek új kenyér ünnepének nevezték el és aratási felvonulásokat, aratóbálokat szerveztek. 1949-ben szovjet mintára tartották meg az új – szocialista – államalapítás gyanánt és törvényerejű rendeletben a Népköztársaság ünnepévé, a Magyar Népköztársaság Alkotmányának ünnepévé emelték. A rendszerváltás után, 1991-ben az Országgyűlés a nemzeti ünnepek közül kiemelve állami ünneppé nyilvánította.

Fotó: Pixabay Tűzijáték, Parlament

Augusztus 20. Az ünnep hivatalos menete

Budapesten a hivatalos ünneplés a Kossuth téren kezdődik, ahol felvonják Magyarország lobogóját. Ezt követően kezdődik a már tradicionális tisztavatás. Ekkor megnyitják az Országházat, ahol megtekinthető az érdeklődők számára a Szent Korona. E közben szinte az egész fővárosban rendezvények zajlanak. A Budai várban a mesterségek ünnepét és a magyar ízek utcáját rendezik meg, itt szokták bemutatni Magyarország tortáját is. Ezzel együtt az Andrássy úton és a Deák téren is kirakódóvásár zajlik. Az eseménysorozat ekkor van összekapcsolva egy másik nevezetes ünneppel az Új kenyér ünnepével. Délután aratómenetet tartanak, melyet az új kenyér megáldása követ.

Az idei évben a Hősök teréről a magyar történelem kiemelkedő alakjait felvonultató menet indul az Andrássy úton. A város tele lesz gyermekprogramokkal és ismert magyar előadók lépnek fel a megrendezére kerülő koncerteken. A Várkert Bazár ad otthont a Magyar Ízek Utcájának és a Tabánban retró buli várja az érdeklődőket.

Jellemzően ezen a napon adnak át több állami elismerést, köztük a Magyar Szent István-rendet. Magyarország legrangosabb elismerését elsőnek Egerszegi Krisztina ötszörös olimpiai bajnok és Lámfalussy Sándor magyar jegybankár vehette át.

A délutáni események ünnepi szentmisével kezdődnek, majd a Szent István Bazilika körül megtartott Szent Jobb-körmenettel folytatódnak. Díszes keretek között a Honvéd Koronaőrség hordozza a Szent Jobbot. Az esemény elsősorban a hívők tisztelgése az elsőnek kereszténnyé vált magyar uralkodó- Szent István király- előtt.

Tűzijáték

Az augusztus 20-i ünnepségsorozatot a tűzijáték koronázza meg, mely évről évre látványosabb és rendezettebb. Az utóbbi években zenével kísérik, ami szimbiózist alkot a fények játékával és azok ritmusában eleveníti meg a fényeket hangokká. Ebben az évben tervezik az eddigi leglátványosabb tűzijátékot. A hírek szerint 34 perces lesz, mialatt 40 ezer rakétát lőnek fel, majd’ tízszer annyit, mint az előző években. 14 uszályról és a Duna part 65 pontjáról fognak magasba emelkedni a rakéták. A látványos eseményt a Margit híd és a Petőfi híd között, a Duna mindkét oldalán minösszesen 4,3 kilométer hosszan tervezik…

 

Forrás: Wikipédia

Képek: Pixabay

Olvass tovább minket:

Ma 21 éves a Magyar Vasúttörténeti Park

 

 

 

 

FRISS CIKKEINK

Lájkold Facebook-oldalunkat,
nehogy lemaradj a
legfrissebb bejegyzéseinkről!