Az év első napját a világ nagy részén ma már egységesen január 1-én ünneplik. Ám nem volt ez mindig így. A kereszténység elterjedése előtt a kelták október legvégén, november elsején tartották. Ezt az időszakot úgy hívták gael nyelven, hogy Samhuinn vagy Samhain. De mit is ünnepeltek ekkor az ősi kelta népek?
Samhain az egyik legfontosabb ünnepnek számított a kelták körében. Október 31-én éjjel kezdődött és November 1-én reggel ért véget. A kelta naptár szerint ekkor van vége ugyanis a nyárnak. Véget ér a világosság időszaka (nálunk ilyenkor van például óraátállítás) és megkezdődik a tél, vagyis eljön a sötétség ideje.
Amikor a Nap fogságba kerül
Az ősi kelta népek úgy tartották, hogy a legfőbb istenségük, Samhain, vagyis a Napisten november 1-én a Sötétség urának fogságába esik. A világ sötétségbe borul, és megtörik a tér-idő dimenzió. A hagyomány szerint ezen az éjszakán elvékonyodott a határ az általunk ismert földi világ és a túlvilág között. Ilyenkor nem csak a halottak szellemei kerülhetnek közelebb az élők világához, hanem az olyan entitások is, mint a tündérek, manók vagy lidércek is. Azért, hogy a holtak visszatalálhassanak a saját lét síkukra, a halandók tüzeket gyújtanak, hogy lámpásként világítsanak az elhunyt lelkeknek. Ugyanakkor ezek a tüzek szimbolizálják a Fény győzelmét is a Sötétséggel szemben.
Hogyan ünnepeltek a kelták?
A kelták szerint a sötétség megelőzi a fényt, ezért az év kezdete nem más, mint a téli időszak első napja, november 1-je. Samhain kezdetére az embereknek végezniük kellett a betakarítással, mert a hagyomány szerint a szabadon hagyott terményért eljönnek a rossz szellemek és megmérgezik, tönkre teszik azt az év sötét időszakának legelső napján. A kelták ezért ekkorra nem csak a mezőgazdasági munkákkal végeztek, hanem terményáldozatot is bemutattak az ártó, rossz szellemeknek, hogy kiengeszteljék őket.
A családok körbe ülték a tűzhelyet, és kísértet históriákkal szórakoztatták egymást. A kelták úgy tartották, hogy az elhunytak szellemeit vonzza a fény és a tűz melege, ezért ilyenkor meglátogatják a halandókat. Habár az ősök szellemei elvileg nem voltak ártó entitások, haragjukat senki nem merte magára vonni, ezért inkább különféle áldozatokat mutattak be számukra.
Az ünnep, amely ma is tovább él
A kelták egyik legfontosabb ünnepe a kereszténység térhódításával sem tűnt el az emberek hagyományaiból. A Katolikus Egyház ugyan átnevezte Mindenszentek napjának november 1-jét (Halottak napja: november 2.) ám előestéje az egyik legnépszerűbb ünnepnek számít a mai napig. Bizony, ez az ünnep a Halloween (All Hallow’s Eve = Minden Szentek Ünnepe). Napjainkban már nem csak az angolszász kultúra képviselői faragnak lámpást tökből, és engesztelik ki cukorkával és más édességekkel a csínytevő szellemeknek és manóknak öltözött gyerekeket. Sajnos azonban nagyon kevesen ismerik az ünnep valódi eredetét és annak jelentőségét.
