Article Top Ad (AdSense)
Július 6-án ünnepeljük a csók világnapját. Ebből az alkalomból összegyűjtöttünk néhány olyan képzőművészeti alkotást, amelyek a csók intim pillanatát örökítették meg. Van köztük szobor, festmény és híres fotó is.
Napjainkban számos azonos nemű popsztár is csókot vált. Legutóbb Britney Spears esküvőjén ismételte meg a 2003-as, élő adásban színpadon váltott csókját Madonna és a menyasszony, ám egészen biztos, hogy nem ezek a pillanatok azok, amelyekről évtizedek múlva is beszélnek, vagy netán gyönyörködik valaki bennük egy múzeumban.
Gustav Klimt: A csók (1908)
Minden idők talán leghíresebb szerelmes csókját Gustav Klimt osztrák művész vitte festővászonra. Egy olyan műalkotást akart létrehozni, amely a modernista művészetet keveri a vallásos művészettel.Alkotását az olaszországi templomokban, elsősorban a bizánci mozaikokban és a ravennai San Vitale-templomban fellelhető műalkotások háttere, illetve azok kivitelezése ihlette. Az ikonikussá vált képpel új irányzatot teremtett, sűrűn mintázott ruhái és az arany szín erőteljes használata egyértelműen a védjegyévé váltak. A kép jelenleg a híres bécsi Österreichische Galerie Belvedere-ben látható.
Henri de Toulouse-Lautrec: Csók az ágyban (1892)
Toulouse-Lautrec nemcsak egyedi plakátjairól ismert alkotó, de festményeivel is beírta magát a képzőművészet történelmébe. Például ezzel a forró csókot megörökítő képpel, ahol a művész bohém stílusa és posztimpresszionista vonásai is megjelennek. Az ölelés – egyesek szerint két nő ölelése – különleges idillt teremt a puha ágyneművel ábrázolt alkotáson.
Auguste Rodin: A csók (1886)
Az eredetileg szoborcsoport részeként ismeretes meztelen pár Rodin fő művéről, a Pokol Kapujáról származik. Három darab is készült különböző megrendelésekre. Dante Isteni színjátékának tilos csókját faragta márványba Rodin, aki szobrában azt a végzetes pillanatot ragadta meg, amikor Francesca és Paolo csókjukban egyesül, ezzel ugyanakkor frigyre lépnek a halállal is.
René Magritte: Szerelmesek (1928)
René Magritte azon kevés festő közé tartozik, aki nem szégyellte a szerelem sötét oldalát is leleplezni. Szürrealista eszközökkel készült művein megjelenik többek között a frusztráló vágy, a megszállottság, és a bálványimádás. A Szerelmesek című festménye az egyik legerősebb darbja annak a gyűjteménynek, amelyben a szerelem ördögi arcot visel: a találkozás felemelő érzése helyett fojtó vágy öli meg a csókban találkozó szeretőket.
Pablo Picasso: A csók (1967)
A “Csók” képet jogosan tulajdonítják Picasso késői időszakának egyik legjobb művének.A hiperbolikus arcok csókra egyesülnek… Itt minden eltúlzott – a szem, az orr, a fül, a szakáll-fürtök. Szokatlan módon, messze a realizmustól, a mester valamilyen érthetetlen módon képes volt közvetíteni két csókolózó ember szenvedélyeit és különböző érzelmeit.
Roy Lichtenstein A csók III (részlet)(1962)
Az amerikai festő, pop-art művész, aki műveiben a reklámok és képregények stílusát használta fel. Leghíresebb alkotása, a Csók-képsorozat, ezek közül is kiemelkedik a Csók III. című darab. Külön érdekesség, hogy megoszló vélemények születtek azzal kapcsolatban, a nőalak szemében örömkönnyeket láthatunk, vagy egy szívszorító szakítás utolsó búcsúcsókját ábrázolja a művész. Mint a kép címében szereplő szám is mutatja, ez a változat a harmadik volt a Csók-képek közül: a Kiss I-et 1961-ben, míg a Kiss II-t már ugyancsak 1962-ben festette a művész. Ezt a második Csók-ot 1990-ben a Christie’s-ben vitték árverésre, ahol is 6 millió dollárért cserélt gazdát: a japán Fuji Gallery adott érte ennyit.
Edvard Munch: A csók (1895)
A csók szerelmi szenvedélyt testesít meg, amely két embert egyesít. Munch bemutatja a “végzetes szexuális vonzódást”: a képet nemcsak erotikus társulások felkeltésére tervezték, hanem hogy meggyőzzék őt a szex pusztító és romboló hatásairól. Nem látjuk a férfiak és a nők szájait – arcuk egyetlen formájú színes foltba olvad, amely visszataszító benyomást kelt.
Brezsnyev és Kádár csókja
Immár történelmi felvételnek számít ez a különös csók. „Pálfai Gábor fotóriporter 1979. június 1-jén készítette, amikor Kádár János, az MSZMP KB első titkára búcsúzik a Ferihegyi repülőtéren Leonyid Iljics Brezsnyevtől, az Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárától.” A szájra irányuló „elvtársi üdvözlést” Brezsnyev kezdeményezte, méghozzá rendszeresen, Kádárnak pedig el kellett viselnie. Pedig nagyon nem szerette.
Forrás:Mütárgy.blog. hu, Femina,hu. painting-planet.com,artmarketmonitor.com, woohoo.hu
