A szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához vezető okok szinte mindegyikében vezetjük a világranglistákat. Európában csak az Egyesült Királyság és Málta lakói kövérebbek nálunk. A magas vérnyomással élők számának tekintetében Szlovénia, Bosznia-Hercegovina és Horvátország előz meg minket. A Nyugat-Európában élők pedig általában kevesebbet dohányoznak, mint mi – idézi Prof. Dr. Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) kommunikációért felelős vezetője a Társaság által immáron 22. Alkalommal széles szakmai összefogásban szervezendő Szívünk Napja esemény apropóján az Európai Kardiológiai Társaság idén kiadott nemzetközi elemzését.
Magyarországon 100 felnőttből 26 elhízott (30 feletti testtömegindex). A 20 és 80 év közötti magyar lakosság 6,9%-a már felismert cukorbeteg (I. és II. típusú cukorbaj összesen). A fel nem ismert cukorbetegséggel élők száma ezt az arányt tovább növeli. Fontos megjegyezni, hogy a diabétesz már jóval azelőtt károsítja a szervezetet, mielőtt azonosítanák. A 2-es típusú cukorbetegség a koszorúér-betegség és stroke előfordulási gyakoriságát és a szívelégtelenség előfordulási esélyét is többszörösére emeli. Hazánkban körülbelül kétszázezer szívelégtelenségben szenvedő ember él. A betegség előfordulási gyakorisága a 70 év feletti lakosság körében a 10 százalékot is meghaladja. További tény, hogy a magyarok negyede dohányzik, tőlünk nyugatra csak Franciaországban rosszabb a helyzet, s hogy a 18 év feletti honfitársaink csupán fele szokott sportolni, illetve vagy olyan, közepes vagy magas intenzitású testmozgást végezni, amelyet legalább 10 percig megszakítás nélkül végez – ilyen lehet a kerékpározás, a séta.
Idén is a szívünk egészségére való folyamatos odafigyelés fontosságára fókuszál a Szív Világnapjára szervezett szeptember végi Szívünk Napja esemény, amely az egészséges életmódra, az öngondoskodásra, a szűrővizsgálatok szükségességére, az orvosi előírások betartására, a terápiahűségre hívja fel a figyelmet. Lényeges, hogy a stressz kezelése is hatékonyan megvalósuljon. A kórházi kezelést követő időszak komoly kihívása lehet a szükséges életmódváltás megvalósulása. Komoly problémát jelent a betegek együttműködése a kezeléssel. Néhány, bizonyítottan a hosszú távú életkilátásokat javító gyógyszer (vérlemezkegátló szerek, koleszterinszint csökkentő készítmények) tartós szedése nem valósul meg: pl. az infarktuson átesett betegek alig fele váltja ki egy év után az újabb infarktus megelőzése érdekében szükséges statin-típusú koleszterincsökkentő gyógyszert annak ellenére, hogy infarktust követően a kórházi elbocsátáskor közel 100%-os a gyógyszer beállítása.
