2019 nyarán a Microsoft japán leányvállalata egy merész lépésre szánta el magát. Dolgozóik számára bevezették a 4 napos munkahetet. A teszt időszak alatt a cég munkatársainak termelékenysége 40%-kal megugrott. A módszert azóta számos ország tesztelte, október elejétől pedig a legnagyobb hazai könyvkereskedő cég, a Libri is bevezeti saját dolgozói körében.
A Libri október elsejétől tette lehetővé irodai dolgozói számára, hogy részt vegyenek az 5 hónaposra tervezett programban, amely során a cég vezetői azt vizsgálják, mennyire tudnak hatékonyan dolgozni az alkalmazottak a csökkentett óraszámú munkahét során.
Kevesebbet dolgozni, de miért?
A japán minta megmutatta, hogy az irodai munkát végzők körében a 34 órás munkahét lehetőséget ad a dolgozóknak, hogy több időt töltsenek pihenéssel, feltöltődéssel (például egy jó könyv olvasásával) és a családjukkal. Ezzel is hozzájárulnak a vállalati well-being támogatásához. A vállalat dolgozói így kipihentebbek, aktívabbak és nagyobb kapacitással képesek elvégezni a kiadott munkát. Ebből az következik, hogy a munkavállalók körében is csökkenni fog például a kiégés lehetősége. A munka és a magánélet megfelelő egyensúlya tehát mind a munkaadó, mind pedig a munkavállaló közös érdeke.
Szabályok márpedig vannak
Mielőtt azt gondolnánk, innentől kezdve kánaánbeli életük lesz a dolgozóknak, fontos leszögezni, hogy itt is vannak szabályok, melyek működtetik az újfajta dolgozói rendszert. A legelső szabály, a munkaadó részéről, hogy a kevesebb munkaórák után nem fizethet kevesebbet az alkalmazottaknak. Tehát a munkaidő-fizetés függvénye nem fog egyenes arányban csökkenni. Azonban a dolgozóknak a korábbi munkateljesítménye nem csökkenhet, mi több, a munkaadók azt várják, hogy a jobb munkakörülmények arra motiválják a dolgozókat, hogy hatékonyabbak és termelékenyebbek legyenek a napi munkájukban. Biztosan mindenki tapasztalta már a saját életében, hogy mikor kipihenve áll neki hét elején a munkának, sokkal jobban teljesít, sokkal eredményesebben végzi a munkáját. Aligha lehet már napjainkban mással motiválni a vállalati dolgozókat, mint a személyes jólétükkel és elégedettségük növelésével. Így egyértelmű motiváció nem csak a munkaadó, de a dolgozó számára is a kiegyensúlyozott életvitel.
A technológiai fejlődés elkerülhetetlen
A termelékenység növeléséhez azonban nem elég csupán a humán hozzáadott érték. A vállalatoknak szükségük lesz az infrastruktúrájuk fejlesztésére, hogy a munkatársak valóban hatékonyabban és gyorsabban tudjanak dolgozni. Lassú, sokszor lefagyó informatikai rendszereket kell majd lecserélni korszerűbbekre. A napjainkban is elektronikai nagyhatalomnak számító Japánban ez nem is volt kérdés. A robotizáció és az automatizáció jelentősen támogatja a humán munkaerőt. Felmerülhet azonban az az aggályos kérdés, hogy amennyiben korszerűsítik a vállalatot, vajon szükség lesz-e annyi munkaerőre, mint ahányan most dolgoznak. A választ csakis az idő és a teszt időszak eredményessége fogja tudni megadni.
Ezt is ajánljuk:
