Világszerte több tízmillióan élnek HIV-fertőzöttként. A tudomány mai állása szerint a betegség már nem feltétlenül halálos, viszont a pácienseknek életük végéig gyógyszeres kezelésre van szükségük. Az 1980-as évekre tehető felfedezése óta az AIDS legalább 35 millió ember életét követelte. Jó hír azonban, hogy kezelésében a kutatók biztató eredményeket értek el az elmúlt évtizedben.
Mit kell tudni az AIDS-ről?
Az AIDS-et 1981. december 1-jén nyilvánították különálló betegségnek, de az első nyomai és terjedésének menete egészen 1959-ig vezethető vissza. Kutatások szerint a HIV fertőzés Fekete-Afrikából terjedt el a 20. század első felében. A WHO becslése szerint 2007-ben 33,2 millió ember szenvedett AIDS-ben, ebből 2,1 millió bele is haltak a betegségbe. Az afrikai kontinens a leginkább érintett: a fertőzöttek több mint háromnegyede itt él. A megfertőződés után a tényleges tünetek általában évekkel (átlagosan 5 évvel) később jelentkeznek, de időközben a fertőzöttek így is továbbadhatják a vírust.
A „korunk pestisének” is nevezett világjárvány kezdetben főként a homoszexuális férfiakat, az intravénás kábítószer-élvezőket és azok szexuális partnereit támadta meg, illetve a transzfúzióban vagy más vérkészítmény-kezelésben részesülő betegek (pl. vérzékenyek) fertőzése volt.
Ma már igen nagy hatékonyságú gyógyszerek léteznek, amelyekkel a vírus szaporodása jelentős mértékben lelassítható, sőt ma már a vírusfertőzés megszüntethető. A vírus szaporodását gátló gyógyszerek nem gyógyítják meg a HIV-fertőzést, de nagy mértékben lelassítják az immunrendszer pusztulását. A HIV-fertőzés ilyen módon kezelhető, sőt egyre inkább gyógyítható krónikus fertőzés.
A fertőzöttség Délkelet-Ázsiában és Afrikában a legsúlyosabb, egyes területeken a lakosság 50-80 százalékát érinti. Magyarországon az első regisztrált betegtől számolva 2800 fő HIV fertőzöttet és AIDS beteget tartanak nyilván.
A piros szalag
Patric O’Conell AIDS-beteg ihletésére alakult ki a Red Ribbon szimbóluma és kampánya. Ő a Visual Aids vezetője volt, ami az AIDS-ellenes küzdelmet nyíltan felvállaló művészekből állt. Az ötlet az öbölháborút megjárt katonák iránti szolidaritásból kitűzött sárga szalag adaptálásával jött létre. A választás a szimbolikus jelentésű piros színre esett. 1991-ben a Broadwayen a Tony-díj átadásakor 3000 piros szalagot osztottak szét a részvevők között, és amikor Jeremy Irons a kamerák elé lépett, piros szalagja a nemzetközi AIDS-ellenes küzdelem jelképévé vált.
Hogy áll a tudomány a gyógymóddal?
Az utóbbi években valóban áttörést értek el a HIV-fertőzés gyógyítása terén, de a hatásosnak mutatkozó kezelés jelenleg még csak nagyon speciális esetekben alkalmazható. 2007-ben egy 42 éves amerikai HIV-fertőzött, emellett leukémiában is szenvedő betegen csontvelő-átültetést végeztek egy berlini klinikán. Őt azóta csak berlini betegként emlegetik, és vélhetően így is fog bevonulni az orvoslás történetébe.
A kezelés hatására nemcsak a rákos sejtek, hanem meglepő módon az AIDS-et okozó vírusok is eltűntek a páciens szervezetéből.
Kiderült, hogy a csontvelődonor, akitől saját elpusztított immunsejtjeit pótolandó kapott őssejteket, egy ritka mutációt hordozott. A génhiba miatt a donor immunsejtjei nem fejezték ki felületükön a CCR5 jelű receptort, amely szükséges a HIV számára, hogy bejusson a sejtbe. A véletlen szerencse a HIV-fertőzöttség gyógyításának teljesen új útvonalát tárta fel.
Néhányan már azt is megkockáztatják, hogy a HIV-fertőzöttség ma már nem halálos, inkább csak kezelhető krónikus betegség. Ez azonban túlzott optimizmus, sőt káros is lehet, ha az embereket felelőtlen viselkedésre, a megelőzés elhanyagolására sarkallja. Ugyanakkor nem szabad letagadni a kétségtelen sikereket sem.
A fejlett országokban, ha időben észreveszik a HIV-fertőzöttséget, a gyógyszeres kezelés hatására a beteg akár öregkoráig is élhet. Az úgynevezett kombinációs terápiában több hatóanyagot egyszerre alkalmaznak, és ha egy-egy komponenssel szemben a vírus rezisztenciát fejleszt ki, azt le lehet cserélni a rendelkezésre álló több tucat gyógyszer valamelyikére. Míg 20 évvel ezelőtt öt éven belül meghaltak a fertőzöttek, addig ma már a 20 éves túlélés könnyen biztosítható. Ez óriási dolog. Sőt, elhagyhatják a kórházat, dolgozhatnak, és viszonylag teljes életet élhetnek. – nyilatkozta Nagy Károly egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Orvosi Mikrobiológiai Intézet volt igazgatója az Indexnek.
A csontvelő átültetés a megoldás?
A csontvelő-átültetés rendkívül kockázatos beavatkozás, nem véletlen, hogy csak életmentő céllal alkalmazzák. A világ számos kutatócsoportja dolgozik olyan terápiákon, amelyek az átültetés veszélyei nélkül érik el a CCR5 receptor működésképtelenné tételét, és ezzel meggátolják a vírus sejtfertőzését. Természetes módon felmerülhet, hogy génmódosítási technikákkal úgy módosítsuk a receptor génjét, hogy a fehérjetermékéhez ne csatlakozhasson a HIV.
Felhasznált források: Index, Házipatika, Infostart
