Különleges adventi népszokások

-

Miért fontak a hajukba harangkötél-szálat a lányok? Miért zárták az ablakokat és ajtókat a hajnali mise alatt? Miért lett disznóölő Szent András gúnyneve? Adventi szokások a gyertyákon és a kalendáriumon túl.

November 29-én ünnepeltük idén advent első vasárnapja, a vízkereszt utáni első vasárnapig tartó karácsonyi ünnepkör és az egyházi év kezdetét.

A Szent András ünnepéhez (november 30.) legközelebb eső vasárnaptól Jézus Krisztus születésének napjáig, december 25-éig tartó advent a keresztény kultúrkörben a karácsonyi előkészület ideje.

A szó a latin adventus Domini, az Úr eljövetele kifejezésből származik, mégpedig az eljövetel kettős értelmében:

Jézus Krisztus megszületése Betlehemben és második eljövetele az idők végeztével. A négy vasárnap további jelentéssel is bővült: az Úr négy eljövetelét szimbolizálja először a megtestesülésben, másodszor a kegyelemben, harmadszor a halálunkban, negyedszer az ítéletkor, amelyre készülnünk kell. A liturgiában az advent színe a lila, kivéve advent harmadik vasárnapját (gaudete vasárnap), amikor szabad rózsaszínt használni.

Raffaello: Sixtus Madonna (1513–14)
Raffaello: Sixtus Madonna (1513–14)

Kezdetben csak egy adventi vasárnapot ünnepeltek, a 7. században Nagy Szent Gergely pápa állapította meg négyben a számukat, és 1570-ben V. Piusz pápa tette kötelezővé az adventi időszakot a katolikus egyházban.

Régen advent kezdetét éjféli harangzúgás jelezte, szigorú böjti időszak volt, és az emberek hajnali misére (roráte) jártak.

Wichern koszorújának ábrázolása
Wichern koszorújának ábrázolása

Advent jelképe az adventi koszorú, amelyet rendszerint fenyőgallyakból fonnak, a ráhelyezett négy gyertya közül minden vasárnap eggyel többet gyújtanak meg. A gyertyák a Jézus születése révén szétáradó világosságot, egyben a hitet, a reményt, a szeretetet és az örömöt jelképezik. A szokás a 19. században jött divatba, de gyökerei még a pogány korba nyúlnak vissza.

AZ ELSŐ, kocsikerék nagyságú adventi koszorún még 24 gyertya állt,

és minden hétköznap egy fehéret, minden vasárnap egy pirosat gyújtottak meg. Az adventi koszorúkat a templomokban áldják meg advent első vasárnapján vagy az előző szombat esti szentmisén.

adventi koszorú
adventi koszorú

Advent idején kerülték a zajos mulatságokat, táncokat, lakodalmat sem tartottak. Adventhez több népi hagyomány kapcsolódik.

Az eladósorban lévő lány a hajnali misére történő első harangozáskor a harang köteléből három szálat tépett,

amelyet aztán a hajában hordott, hogy farsangkor sok kísérője legyen. Erdélyben a hajnali mise idején zárva tartották az ajtót és ablakokat, hogy az ilyenkor állati alakot öltő boszorkányok ne ronthassanak a házakba, ólakba. Az Alföldön a lányok a hajnali misére harangozáskor mézet vagy cukrot ettek, hogy édes legyen nyelvük és így férjet “édesgessenek” maguknak.

Caspar David Friedrich (1811): Téli tájkép
Caspar David Friedrich (1811): Téli tájkép

Borbála napján, december 4-én a lányok Borbála-ágat vágtak, majd az ágat vízbe állították,

és ha kizöldült, tudni lehetett, hogy a következő évben férjhez mennek. December 13-án, Luca napján (a naptárreform előtt az év legrövidebb napján) a lányok 13 papírdarabra fiúneveket írtak, és minden nap tűzbe dobtak egyet: karácsonykor a megmaradt papír megmondta, ki lesz férjük. Ekkor kezdték a Luca székét is készíteni, amelyre a karácsonyi misén felállva meg lehetett látni a boszorkányokat. Szent András napját tréfásan

Disznóölő Szent Andrásnak is hívták, mert ekkor kezdődtek a disznótorok,

de sohasem szerdán, pénteken vagy szombaton, mert olyankor böjtöltek az emberek.

Hendrick Avercamp (1608-9): Téli tájkép korcsolyázókkal egy kastély mellett
Hendrick Avercamp (1608-9): Téli tájkép korcsolyázókkal egy kastély mellett

Az adventi naptár eredeti jelentősége az volt, hogy elvezesse a felnőtteket és a gyermekeket a karácsonyhoz,

az “igazi” naptár minden egyes ablaka mögött a karácsonyi ünnepkörre utaló gondolat rejlett.

(Az első nyomtatott adventi naptár 1908-ban készült Münchenben.) A vallási tartalom napjainkban mindinkább elhalványul. Az ipar és a kereskedelem egyszerűen decemberi naptárt csinált belőle, amelynek minden egyes napját, lapját csokoládé vagy marcipán édesíti meg.

(Az MTVA Sajtóarchívumának anyaga)

Ha tetszett a cikk, kattints további karácsonyi cikkekért!

Mennyei gyümölcsös édességek

Miért annyira népszerűek a diótörő figurák?

KIADVÁNYAINK

 

FRISS CIKKEINK

Hirdetés

Lájkold Facebook-oldalunkat,
nehogy lemaradj a
legfrissebb bejegyzéseinkről!