Kovács Kokó István 43 éve igazolt sportoló, triatlonosként ma is keményen edz, újabb kihívásokat keres magának ám saját bevallása szerint a hosszútávú úszás jelenti számára a legnagyobb kihívást. Az ökölvívó világbajnok is a vízbe ugrott azon a tréningen, amelyen profik és amatőrök készültek a Lupánál az Open Water Tournament következő, július 17-i fordulójára, ahol Paksnál a Duna meghódítása a cél.
Kokónak már nem kell bemutatni a Duna erejét: kisgyerekként Ráckevénél úszott sokat, tavaly pedig a Budapest Urban Games keretében a belvárosban szelte át a folyót. „Minden tiszteletem azoké, akik az OWT paksi Duna átúszásán 7 vagy akár 15 kilométeren teljesítenek – ez valóban örök élmény maradhat azoknak, akik felkészülten és magabiztosan ugranak a vízbe. Fontosnak tartottam eljönni az úszók edzésére, a sportolás közösségi jellege ugyanis egy olyan hozzáadott értéke a mozgásnak, ami legalább olyan fontos, mint a jó eredmény” – mondta Kovács István, aki nem tagadja: a triatlonos felkészülésben is az úszás számára a legnehezebb. „1500 méter az ideális táv, e felett már túlságosan monotonnak érzem, és nehezen tudok a technikai megoldásokra koncentrálni. A nyíltvízi úszás egyéb izgalmakat is tartogat, hiszen meg kell küzdeni az örvényekkel, a sodrás erejével és a hullámokkal is, ám ezek csak növelik a tapasztalat értékét” – mondta Kovács István.
2021 évfordulókkal teli esztendő Kokó életében. 30 éve, 1991-ben szerezte meg első világbajnoki címét, ami az első vb-cím volt Magyarország számára ökölvívásban. 25 éve, az Atlantai olimpia is aranyérmet tartogatott a számára, 20 éve pedig profi világbajnokká vált. A sportember tavaly ünnepelte 50. születésnapját, és most érzi magát igazán lendületben. „Habár az elmúlt év a járvány miatt számos megpróbáltatással járt, igyekszem csak a jó dolgokra koncentrálni és szerencsére ilyenekből most tényleg nincs hiány. Egyrészt ott vannak sportolói pályafutásom legemlékezetesebb dátumai, amelyek egész évben okot adnak az ünneplésre. Másrészt sportdiplomataként a Nemzetközi Ökölvívó-szövetség (AIBA) főtitkári posztja – amire idén márciusban neveztek ki – úgyszintén a pályám csúcsát jelenti.”
Az olimpiai bajnok egy percre sem áll meg, újabb és újabb kihívásokat keres magának, a sportolás és az edzés ötvenen túl is a mindennapjainak szerves része. „Ezek az edzések általában egy célt szolgálnak, mégpedig a hosszútávú triatlon versenyekre való felkészülést. Idén azonban erről le kell mondanom. Hamarosan indulok a tokiói olimpiára. A COVID-helyzet és a szigorú karanténszabályok miatt, a kint létem alatt nem edzhetek, alapos felkészüllés híján pedig – bármennyire is szerettem volna magyar színekben versenyezni – nem tudok elindulni a triatlon EB-n. 20-30 éve nehezen dolgoztam volna fel, hogy teljes erőbedobással készülők valamire, amit aztán el kell engednem, most azonban nem vagyok csalódott, ez a belső nyugalom talán már az életkorral jár.”
