A szabványosítás világnapja egy olyan esemény, ami mellett hiba lenne szó nélkül elmenni. Ennek a sztenderdnek a megalkotása tette lehetővé a hátrányosabb helyzetű országoknak a műszaki felzárkózást a többi országhoz képest. Emellett számos közgazdasági előnye is van.
Mi ez az egész?
A svájci székhelyű Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) 1946 októberében, 25 tagállam bevonásával alkotta meg az önmagukról elnevezett ISO-szabványt. Ez egy széles skálán mozgó sztenderd, amit alapvetően azért hoztak létre, hogy a szabványt alkalmazó vállalatok és szolgáltatást nyújtó szervezetek folyamatosan fel tudják venni az egyre nagyobb és változékonyabb fogyasztói igényekkel. Több forrás szerint mindezt azért alkották meg, hogy a II. világháború után legyen egy olyan rendelkezés, amely egységesíti a szabványt elfogadó és használó tagországok gazdasági modelljeit.
ISO-szabvány: az igazi svájci bicska
A szabvány több területet lefed, mint amit az ember elsőre feltételezne. Hiszen nem csak közgazdászati szempontból számított úttörőnek ez az újítás. Legalább ekkora volt a technológia világában betöltött szerepe is. A gazdaságnak ugyanis szerves része a technika terjedése is, ezért az egységesítést szem előtt tartva alkottak meg egy mindenki számára hozzáférhető szabványt. Ennek célja, hogy a szerényebb gazdasági feltételekkel rendelkező országok is felérjenek műszaki szempontból a többiekhez.
Oké, de milyen kézzelfogható jelei vannak?
A szabvány legfőbb profilja a minőségellenőrzés és minőségbiztosítás volt, így megteremtve egy olyan kereskedelmi hálót, ahol az ügyfelek értéket kapnak a pénzükért cserébe. Ez pedig alapvetően számos előnnyel jár. Ezen intézkedés hozadéka volt a versenyhivatalok megalakulása, valamint a minél költséghatékonyabb termelés pozícionálása. Illetve egy olyan gazdasági rendszer megteremtése, ami átláthatóbbá teszi a vásárlók számára a versenypiacot. Persze ez nem csak a fogyasztói, hanem a munkavállalói oldalon is hozott változásokat. Rengeteg multicég használ ISO-szabvány alapú dolgozói rendszereket. Ez azért is hasznos, mert így a bizonytalan munkakeresők egy megfelelően strukturált, stabil környezetben, előre tervezve tudnak elhelyezkedni egy-egy állásban.
Látlelet
Hiba volna azt kijelenteni, hogy az ISO áll minden mögött, ami a ma ismert üzleti világot működteti, de kétségkívül forradalmi hatással volt rá. Enélkül a szabvány nélkül nem úgy és abban a formában működnének az üzletek, a szolgálatások és financiális modellek, ahogy ma ismerjük őket. Az elmúlt évtizedek során számos módosításon esett át a szabvány, alapjait azonban ma is temérdek mennyiségű cég használja.
