Szeptember 29-én ünnepeljük az egyik legkeményebben dolgozó izmunkat, mely a nap 24 órájában folyamatosan azon dolgozik, hogy ellássa testünket és szerveinket elegendő mennyiségű vérrel. Szívünk percenként átlagosan 70-75-öt dobban, működését természetesnek vesszük és jó esetben nem is vesszük észre. Azonban nagyon fontos, hogy odafigyeljünk karbantartására, egészségének megőrzésére, hiszen egy életen át szükségünk van rá!
A keringési (kardiovaszkuláris) betegségekkel összefüggő halálesetek évente több, mint 18 millió halálozásért felelősek, így a világon az egyik vezető haláloknak számítanak, Magyarországon pedig 2020-ban több mint 43.000-en vesztették életüket valamilyen kardiovaszkuláris megbetegedésben, ezzel megelőzve még a daganatos betegségeket is. A kardiovaszkuláris betegségek közé tartozik minden szív- és érrendszeri betegség, ebbe pedig belesoroljuk az agyi vérellátással kapcsolatos problémákat is, mint például a stroke.
Ezek a magas számok anyagilag is nagy terhet rónak az egészségügyi ellátásra, 2019-ben több mint 207 milliárd Ft-tal terhelte az Egészségbiztosítási Alapot a kardiovaszkuláris betegek ellátása, mely a diagnózist, szakorvosi ellátást, gondozást és rehabilitációt, valamint a különféle gyógyszeres kezeléseket foglalja magában. 2019-ben hazánkban több mint 1,5 millióan vettek igénybe szakellátást, a gyógyszeres kezelésben részesítettek száma pedig ennél is magasabb, mely összesen 53 milliárd Ft-tal terhelte az Egészségbiztosítási Alapot.
A leggyakoribb kardiovaszkuláris megbetegedések közé soroljuk a szívinfarktust, a stroke-ot, valamint a pitvarfibrillációt. Fontos, hogy időről időre keressük fel orvosunkat, vizsgáltassuk ki szívünket rendszeresen. A ritmustalan szív bedobogás, légszomj, vagy karzsibbadás mögött is komoly gond állhat, ezért ne halogassuk a kivizsgálást, ne várjuk, hogy a tünetek maguktól megszűnjenek! Ahogy a legtöbb betegségnél, a szív-érrendszeri megbetegedésnél is az időben történő felismerés akár életeket is menthet.
Manapság a szív-érrendszeri megbetegedésekre való hajlam szűrővizsgálatokkal – érállapot méréssel, EKG készítésével, vérnyomásméréssel, fittségi tesztekkel – felismerhető és szükség esetén a terápiák mielőbb elkezdhetők. Ennek sikerességében döntő szerepet játszik, hogy a beteg pontosan kövesse az orvosi előírásokat. Stroke után vagy pitvarfibrilláció fennállásánál a betegeknek véralvadásgátló terápiára van szükségük, ezzel csökkentve egy újabb kór, szövődmény kialakulását. Szerencsére ma már léteznek olyan innovatív készítmények, amelyek a betegek kényelmét szolgálják, szájon át szedhetők és alkalmazásuk kevesebb szövődménnyel jár, mint a hagyományos terápiáké.
A kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának leggyakoribb indikátorai:
- a családi halmozódás (pl.: szívinfarktus, stroke),
- káros szenvedélyek (pl.: dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás)
- alulértékelt panaszok, orvosi segítség elutasítása
- egészségtelen táplálkozás ( zsíros ételek fogyasztása, zöldségek, gyümölcsök kerülése)
- már fennálló alapbetegségek (pl.: diabétesz)
A WHO felmérési szerint a szívinfarktusok és stroke-ok 80%-a megelőzhető lehetne.3 Ezért érdemes odafigyelni a táplálkozásra, a rendszeres testmozgásra, a lehetőségekhez mérten minél kevésbé stresszes életmódra és az orvosi kivizsgálások rendszeres elvégzésére.
