A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le egy nagyobb kéziratcsomag részeként és jelölte meg dátummal Csekén a Himnusz kéziratát.
Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések remek alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, felismerjük gyökereinknek azokat az eszmeiségeket, melyek nemzeti tudatunkat erősíteni tudják.
Ezek közé az értékek közé tartoznak azok a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékek, melyek nemzetünk történelmének rögös útja alatt is megmaradt. Ez az a nap, ami alkalmas annak tudatosítására is, hogy ezeréves örökségből meríthetünk, és igenis van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa és a világ kultúrájának.
Olyan örökség ez, mely tartást ad nemzetünknek, büszkeséggel, hittel tölthet el mindenkit, ki magyar. Végül a nap tényleges megünneplésére a Hazafias Népfront Országos Tanácsa 1988. december végi ülésén tett felhívást, és 1989 januárjában ők szervezték meg az első évfordulós rendezvénysorozatot.
Az emléknapon országszerte számos kulturális és művészeti rendezvényt tartanak. E naphoz kapcsolódva adják át a magyar kultúrával, továbbá – 1993 óta – az oktatással, pedagógiai munkával kapcsolatos díjakat: az Apáczai Csere János-díjat, a Brunszvik Teréz-díjat, az Éltes Mátyás-díjat, a Karácsony Sándor-díjat, a- Kiss Árpád-díjat, a Németh László-díjat, a Szent-Györgyi Albert-díjat.
