Sigmund Freud a pszichoanalízis atyja. Egy olyan orvos, aki alapjaiban változtatta meg az emberi lélekről alkotott fogalmainkat, ismereteinket. Kutatta a személyiség legbelső, addig ismeretlen, fel nem térképezett rétegeit, próbálta megfejteni az álmokat, és az énvédő mechanizmusainkat is megnevezte. Tiszteljük ezekért, ám vannak területek, ahol csúsztatott, elhallgatott, hibázott.
Álmaink titokzatos üzenetei
Freud zsidó származású osztrák neurológus és pszichiáter volt, akinek köszönhetően megszületett a pszichoanalitikus mozgalom. Kamaszkoromban ámulattal olvastam a mester tanait, elméleteit, pszichoanalízisről szóló munkáit. Mindennek mélyebb értelme lett. A bennünk lakozó ösztönénről, az elfojtásról és a libidóról is olyan értekezései voltak, amelyekkel az irodalmi hősöket is másként lehetett szemlélni. Freud vetette fel, hogy mentális életünk nagy része túlmutat a tudatosságon, a tudat alatti vágyaink nagyban közrejátszanak abban, akik vagyunk és ahogy cselekszünk.
Az álmaink titokzatos dimenziója előtt is megnyitotta a kaput, beléphettünk vele az álomfejtés misztikus terébe. Itt az ego és a szuperego nyugalomban van, a vágyaink, elfojtásaink, tudattalanunk nagyobb szabadságot kapnak. A lélek valamiféleképpen tehermentesíteni akarja magát, így álomképekben vezeti ki a feszültséget. Néha a tudatalattink jelképes eseménysorozatokon és szimbolikus tárgyakon, alakokon, jelenségeken, helyeken keresztül üzen. Lelkesen olvastam a pszichiáter vaskos Álomfejtés című kötetét is, ami tele volt konkrét álmokkal, azok leírásaival és az egyén, az álmodó életére vonatkoztatott megfejtésekkel. Ebben is szerepel pár abszurdnak tűnő elemzés, de ő maga is írja, hogy az álmok bizony abszurdak is lehetnek.
Álomfejtései, álomértelmezései kétségtelenül sokat adtak és adnak mai napig a lelkünk titkos üzeneteinek megfejtéséhez.
Az álmokról ebben a cikkben olvashatsz még érdekeseket: bcoolmagazin.hu/lelkunk-titokzatos-uzenetei-igy-fejtsd-meg-az-almaidat-2/
Freud a páciensein rengeteg dolgot vizsgált, analizált, és olykor magán is kísérletezett. Az önkísérletezés egyik legbizarrabb példájáról azonban egy szenvedélybetegségekről szóló könyvben olvastam.
Freud és a kokain
Freud egy időben bizony a kokain lelkes hirdetője volt. Az 1884-ben közzétett hírhedt cikkében azt állította, hogy emésztési zavarokra, ideggyengeségre is kiváló a kokain. A morfiumfüggőségen át az impotenciáig sok rendellenesség gyógyítására alkalmas lehet a tudatmódosító. Önkísérletezésként maga is élt a szerrel. Voltak páciensei, akiket kokainnal próbált gyógyítani, némelyiknek igen csúfos vége lett. Egyiküknek a morfiumfüggőségét próbálta kokainnal gyógyítani. Sajnos az illető kokainfüggő lett, s rövid időn belül meg is halt. Amikor már újabb betege is belehalt a szer fogyasztásába, visszavonhatta volna gondolatait a szerről, de nem tette. Megmásíthatatlanul bebizonyosodott, hogy a kokain nem gyógyítja a függőséget, hanem maga is súlyos függőséget okoz, Freud mégis élt vele, a migrénjére és orrbetegségére használta.
Bölcs vagy sarlatán?
Ezt a kérdést nem én teszem fel, bár a fentiek értelmében bennem is és másokban is felmerülhetne. A kérdést azonban Mikkel Borch-Jacobsen professzor tette fel izgalmas könyvében. A Freud páciensei – Mítosz és valóság című könyve a Corvina Kiadó gondozásában látott napvilágot. A Dániában született filozófus, Mikkel Borch- Jacobsen Freud elhallgatott dolgainak járt utána. A professzor a pszichoanalízis, a hipnózis és a pszichiátria történetének kutatója, mélyen beleásta magát Freud néhány páciensének igaz történetébe.
Tudtad, hogy Freud a saját feleségét is hipnotizálta és a tulajdon lányát, Annát is analízisbe vette? Én pár dolgon igencsak elcsodálkoztam a könyv olvasása közben, leginkább talán azon, hogy a mester közismertebb esettanulmányaiban is csúsztatott. A díványán fekvők közül sokaknál Freud gyógymódjai hatástalanok, ami rosszabb, rombolóak voltak.
Freud félresiklott terápiás módszere
Álljon itt egy történet ízelítőként, ami Mikkel Borch-Jacobsen professzor könyvéből megismerhető. Anna von Lieben Freud egyik legfontosabb nőpáciense volt, ugyanakkor a legfőbb bevételi forrásai is. A szeszélyes, morfiumfüggő nő Freud egyik legelső olyan páciense volt, akit az ekkortájt bevezetett új terápiás módszerrel kezelt. A traumák kezeléséhez azok újraélésében látta a siker receptjét az ideggyógyász. Így Annát is így kezelte a varázslónak is nevezett neurológus. Furcsa rítusokra késztető transzállapotba hozta páciensét, aki sokszor sikított is. Ez a katartikus kúra azonban voltaképp morfinkúra volt.
Az eredmények csalódást keltettek. A trauma hipnózisban történő újraélése és a roham morfiummal történő csillapítása nem hozhatott érdemleges változást, még rontott is a nő állapotán. Anna kezelését át is vett egy másik neurológus, de csodákat ő sem tett. A nő szívrohamban halt meg az ötvenes évei elején.
Ha érdekel, hogy kikkel és milyen eredményeket, bukásokat produkált minden idők egyik legmeghatározóbb orvosa, Freud, akkor olvasd el Mikkel Borsch-Jacobsen professzor könyvét.
A könyvet itt tudod megnézni: corvinakiado.hu/konyvek
Ezek is érdekelhetnek:
