A február 3.ai hangverseny címe – Fehér éjszakák – északra utal, arra a jelenségre, amely akkor tapasztalható, amikor a Nap nem nyugszik le, és így huszonnégy órán át világos van. Mit jelent észak a közgondolkodásban? Ha dél a temperamentumot, kelet az ázsiai országok egzotikumát, nyugat pedig a fejlett technikát és civilizációt, akkor észak, valljuk meg, a kegyetlen hideget és a keménységet. De vajon a sokszor nagyon is szenvedélyes, energikus északi zenékre nem éppen mindennek az ellenkezője igaz?
Ha már égtájakról esett szó: a hangverseny szólistája, Baráti Kristóf az izgalmas dél tájait is az északi est közönségének eszébe juttathatja, hiszen zenei eszmélésének idejét két és tizenkét éves kora között Venezuelában töltötte. A Kossuth-díjas hegedűművészt ma a világ minden táján ünneplik, repertoárja a hangszer valamennyi fontos művét tartalmazza. A koncert ifjú karmestere, a huszonhat esztendős, Junior Prima díjas Rajna Martin eddigi pályafutása során vezényelte már a Brandenburgisches Staatsorchestert, a Győri Filharmonikus Zenekart, a Magyar Állami Operaház Zenekarát, sőt a Nemzeti Filharmonikus Zenekar élén sem ez alkalommal vendégeskedik először.
A műsor első száma, Jean Sibelius rendkívül népszerű Valse triste-je valójában programzene: a haldokló édesanyja betegágyánál virrasztva álomba merülő fiú tragikus látomása. A norvég Edvard Grieg 1875-ben komponált Peer Gynt-kísérőzenéjének megalkotására maga a dráma szerzője, Henrik Ibsen kérte fel a komponistát, aki vonakodva írta meg művét, amely azonban végül legnépszerűbb alkotása lett. Hasonló népszerűségnek örvend Sibelius 1904-ben megalkotott Hegedűversenye is, amely sok évtizede a hangszer irodalmának egyik sarokköve. A Grieg-műben a közönség Szalai Ágnes szopránját hallhatja.
A hangverseny megtekinthető a Müpa Budapest honlapján és YouTube-csatornáján.
