Mindenki ismeri nevét, hiszen az ország leghíresebb gyermekklinikája viseli Heim Pál nevét, aki a csecsemőgondozás úttörője volt, valamint a modern hazai csecsemőgyógyászat atyja.
Heim Pál 1875. november 30-án született Budapesten. Édesapja, dr. Heim Péter részt vett a postahálózat megszervezésében. Pál a középiskola után a svájci Lausanne-ban kezdte meg orvosi tanulmányait, majd itthon folytatta őket a Budapesti Tudományegyetemen, ahol orvosi oklevelet szerzett 1897-ben.
Hamar felküzdötte magát a ranglétrán
Rezidensként kezdett Bókay János professzor szárnyai alatt a gyermekgyógyászati klinikán, azután ösztöndíjasként másfél évig Breslauban (ma: Wrocław), Adalbert Czerny gyermekklinikáján tanulmányozta a csecsemő kórélettanának sajátosságait. Ezután ismét megjárta Lausanne-t, és a párizsi Pasteur Intézetet.
1901-ben kinevezték a budai Irgalmasrendi Kórház gyermekosztályának főorvosává. Néhány évvel később a budapesti egyetem orvosi karán A gyermekkori betegségek szemiotikája című tárgykör magántanára lett. Ezután Preisich Kornéllal közösen megírták Az általános haematológia c. könyvet, ami úttörő műnek számított. De egy másik kimagasló publikációjával is sikert aratott – nem beszélve a sok életről, amit megmentett -, ugyanis rájött, hogy a csecsemők esetében a hasmenés, és az anyagcsere összeomlásának egyik fő oka a víz és a só arányának felborulása.
A katonai kórház parancsnokából a „Heim-nővérek” képzője
Részt vett az első világháborúban a katonai járványkórház parancsnokaként Sanokban, majd 1916-tól a székesfővárosi csecsemőkórház főorvosa lett. Két évvel később az anya- és csecsemővédelem országos biztosa lett. Ezenfelül kinevezték a pozsonyi Erzsébet királyné Tudományegyetem gyermekgyógyászati tanszékére, ám az egyetemet át kellett helyezni Budapestre a Monarchia összeomlása miatt, így 1921/22-es tanévben ő lett a rektor.
Részt vett az anyák és csecsemők védelmére létrehozott Országos Stefánia Szövetség megalapításában, és a szervezet orvosi bizottságának elnöke lett. Kiemelten fontosnak tartotta a megelőző-, felvilágosító- és nevelőmunkát. Elindította a gondozóképzést a Központi Védőnőképző Iskolában, így létrejött a gyermekápolónői iskola. A kétéves továbbképzést követően a Heim-nővérek oklevelet kaptak, akiket igen nagy becsben tartottak.
Lenyűgöző kutatói munkásságot folytatott
Rengeteget foglalkozott csecsemők helyes táplálásával, a veleszületett szifilisszel, valamint a különböző tápanyagok, a diéták emésztésre gyakorolt hatásával. Ezenfelül elmerült a szervezet folyadék- és sóforgalmában bekövetkezett változások kutatásában, illetve a fehérvérsejtek sajátosságaival, a tuberkulin-allergiával témakörével is foglalkozott. Kimutatta a hasmenés miatt fellépő kiszáradás jelentőségét, és az anyatej, illetve a vitaminok fontosságát is. Nem győzött könyveket írni a csecsemők és a gyerekek táplálásáról.
A pesti Gyermekklinika igazgatója lett
1929 őszén meghívták a pesti Gyermekklinika élére, amit el is fogadott. Néhány hónappal kinevezése után, 54 évesen elhunyt tüdőgyulladásban. A Kerepesi temetőben nyugszik. A budapesti Üllői úti gyermekkórház és rendelőintézet 1957-ben vette fel nevét, de örökségét továbbvitték az utódai is: Heim Ernő Ybl Miklós-díjas építész lett. Dédunokája, Heim Pál életvezetési tanácsadó, valamint a Heim Pál alapítvány és Gyógyhírek című lap alapítója.
forrás: Pécsi Tudományegyetem
Érzelmi hegek, amelyet a bántalmazott gyerekek felnőttként is hordoznak
