Felhasználók széles körében egészen megdöbbentő tévhitek élnek a kibertámadásokról. Túlzás nélkül, ezek egy része minden alapot nélkülöző, naiv vélemény. A beérkező visszajelzések alapján ezekből mutatnak be négy olyat a Heimdal Security védelmi megoldásait itthon forgalmazó Maxvalor szakemberei, amelyek itthon is a legjellemzőbbek. Mindez rávilágít arra, hogy a felhasználói tudatosság növelése az informatikai védekezés egyik sarokpontja, amelyet nem véletlenül az e hónapban zajló ’Európai Kiberhónap’ is hangsúlyoz.
- Egyszerű felhasználóként biztonságban vagyok, a hackerek a nagyobb halakra vadásznak
A Statista friss kimutatása szerint a magyarok több mint fele kételkedik abban, hogy internetes felhasználói fiókját feltörhetik (56%). Ennél csak a kínai felhasználók magabiztosabbak biztonságukat illetően. A globális felmérésből az is kiderül, hogy átlagosan minden harmadik (34%) ember számít olyan támadásra, amiben a hackerek az e-mail, közösségi média, illetve banki felhasználói fiókját veszik célba.
A mai napig sokan úgy gondolják, hogy az internet méretéből adódóan kizárt, hogy célpontokká váljanak, vagy ha így is lenne, nincs olyan értékes adat a birtokukban, amit a hackerek ellophatnának. Valójában csak idő kérdése, hogy az ilyen szemléletű felhasználókra a támadók lecsapjanak. A mai online bűnözők ugyanis már automatizált robotok segítségével szondázzák a világhálót, és válogatás nélkül mérnek csapást a védelem nélkül használt eszközeinkre.
- Nincs szükségem biztonsági programokra, hiszen nem látogatok gyanús oldalakat
Sokak szerint a józan ész is elegendő ahhoz, hogy biztonságban tudják az internetre kapcsolt eszközeiket a rosszindulatú programoktól, vírusoktól, spamektől, adathalászattól, személyazonosság-lopástól és az online támadásoktól. Ez igaz is többek közt az e-mail mellékletek, kockázatos webhelyek, valamint a felugró hirdetések esetén, hiszen az ezek mögött megbúvó veszélyt valóban nem nehéz felismerni.
Ám bőven akadnak a világhálón olyan típusú rosszindulatú támadások – például jól ismert weboldalak mögé bújtatott fertőző kódok –, amiket nem könnyű felismerni. Az online biztonság nagyon hasonló az autóvezetéshez: sokszor elég ésszel, a potenciális veszélyekre odafigyelve kormányozni az autónkat, de nem mindig kiszámítható, hogy a forgalomban körülöttünk lévők mire készülnek. Így a támadás bárhol, bármikor és bárkivel szemben elindulhat, függetlenül attól, milyen oldalakat látogat.
- Erős jelszavakat használok, így védettek a fiókjaim
Általános ajánlás minden felhasználónak, hogy erős jelszót állítson be, mert minél bonyolultabb, annál nehezebb azt feltörnie egy hackernek. Számos weboldal addig nem is enged tovább, amíg nem teljesítjük ezt a feltételt. Ezek az összetett jelszavak mindazonáltal komoly kényelmetlenséget jelentenek: meglehetősen nehéz megjegyezni őket, ezért vagy papírra írjuk fel, vagy rosszabb esetben a számítógépünkbe, ami végső soron így növeli a fiókunkhoz való illetéktelen hozzáférés kockázatát.
A legtöbb internetfelhasználó azonban nem bajlódik a bonyolult jelszavakkal, hanem inkább könnyen megjegyezhető változatokat használ, ráadásul több, akár banki fiókhoz is ugyanazt. Az „123456” és a „password” jelszavak továbbra is vezetik a világszerte leggyakrabban használt biztonsági kulcsok listáját, ezzel pedig a hackerek is pontosan tisztában vannak, amit rendszerint ki is használnak.
- Ha megfertőzik a gépem, biztosan észreveszem
Ez régen valóban így volt, többnyire bosszantó felugró ablakok jelezték, ha vírus került a számítógépünkre. Mára azonban annyit fejlődtek a kiberbűnözők módszerei, hogy a legtöbb esetben egy átlagos felhasználó észre sem veszi, hogy rendszerét spamkampányok vagy összehangolt online támadások lebonyolítására használják.
A mai rosszindulatú szoftvereket úgy építik fel, hogy a hagyományos vírusirtó termékek ne legyenek képesek felismerni és lenyomozni azokat, ezért úgy kerülhetnek személyes adataink a bűnözők kezére, hogy azt észre sem vesszük. Ezek megkerülik a védelmi programok észlelőrendszereit és a háttérben futnak, hitelkártyaadatokat és fiókbejelentkezéseket figyelnek, és egy átlagos felhasználó számára semmilyen látható nyomot nem hagynak maguk után.
