Nehéz titkokat rejthet egy ház, amely az évtizedek alatt többször is gazdát cserélt, és így családról családra, generációról generációra hagyományozódtak a kertben és a falakban eltemetett történetek. Marius von Mayenburg A kő című drámáját Michal Dočekal, a Prágai Városi Színházak igazgatójának rendezésében szeptember 18-án mutatják be a Pesti Színházban. Az előadásban Nagy-Kálózy Eszter, Szilágyi Csenge, Hegyi Barbara, Telekes Péter, Antóci Dorottya és Majsai-Nyilas Tünde lép színpadra.
Egy ház, hat ember és három család titkain keresztül A kő című előadás a 20. századi Európa kérdéseivel és kétségeivel szembesíti a nézőt. Mayenburg művét az teszi különlegessé, hogy nem kronologikusan meséli el egy család történetét, hanem 1935 és 1993 között előre-hátra utazunk az időben, ahogy a szereplők agyában is kavarognak és felszínre törnek az emlékek. 1935, 1945, 1953, 1978 és 1993 mozaikszerű történéseibe bepillantva, párhuzamosan ismerjük meg a jelen, a közelmúlt és a régmúlt titkait. „Nagyon kevés olyan kortárs dráma születik manapság, ami a közelmúlttal foglalkozik. Elsősorban azért választottam ezt a darabot, mert Közép-Európa 20. századi történetéről szól. Ezzel a művel, rajta keresztül a múlt igazságának feltárásával közelebb kerülhetünk a jelen igazságának felismeréséhez” – meséli Michal Dočekal, a darab rendezője.
1993-at írunk. Heidrun (Szilágyi Csenge) hazatér drezdai szülőházába édesanyjával, Withával (Nagy-Kálózy Eszter) és lányával, Hannával (Antóci Dorottya). Abban reménykedik, hogy új életet kezdhetnek, a költözés és a ház azonban felkavarja az emlékeket, felszínre törnek a falakban és a kertben eltemetett családi titkok. Különös alakok – Mieze (Hegyi Barbara), Wolfgang (Telekes Péter), Stefanie (Majsai-Nyilas Tünde) – lépnek elő a múltból, régóta dédelgetett családi legendák foszlanak semmivé, és fájdalmas hazugságok lepleződnek le. „A kő a teher szimbóluma, és azé, hogy miként számolunk el a múltunkkal. Mindenkinek felelőssége van abban, hogy a következő generációk milyen terheket kénytelenek hordozni” – emeli ki Majsai-Nyilas Tünde.
A szereplők jelenetről-jelenetre váltanak kort és jelmezt, miközben személyes történeteiken keresztül a 20. század történelme sűrűsödik össze 90 percbe. „Az egyik pillanatban még 25 éves vagyok, a másik pillanatban pedig már 80 éves, ami egyszerre nehéz és hálás feladat. Mindig az adott jelenet határozza meg a karakter tónusát, a gondolkodásmódját, jelenlétét. Amikor 80 éves vagyok pontosan tudom mi az a teher, amivel küzdök, amit egy életen át hordozok magamban” – meséli Nagy-Kálózy Eszter, akit Witha szerepében láthatunk, aki 1935 és 1993 között alakítója és őrzője a generációk életét meghatározó családi titoknak.
A kő gyönyörű vallomás a családi legendákról, szeretetről, árulásról és újrakezdésről. Egy kortárs történet, amellyel talán mindannyian megérthetünk valamit a múltunkból, de méginkább a jelenünkből.
