A Netflix valódi bűnügyet bemutató Mit követett el Jennifer Pan? dokumentumfilmje egy 2010-es kanadai bérgyilkosságról szól. A címszereplőt életfogytiglani börtönre ítélték, mert meg akarta öletni a szüleit. Anyja meghalt, apja súlyosan megsebesült. 2023-ban Ontario szövetségi állam fellebviteli bírósága a gyilkossági vád újratárgyalását rendelte el, a gyilkossági kísérletét viszont nem.
Erről a Toronto környékén történt, egész Kanadát megrázó esetről készített dokumentumfilmet a Netflix. Úgy tűnik, hogy a filmben mesterséges intelligencia (MI) által generált vagy manipulált képeket is használtak – állítja a Futurism, amelynek állításait az MI-vel kapcsolatos anyagai, az oldal hisztérikus MI-ellenessége miatt nem árt némi kétkedéssel fogadni.
Ki az a Jennifer Pan?
A streaming szolgáltató fényképekkel illusztrálta a vietnámi-kínai származású Pan (szülei Vietnámból menekültek Kanadába), középiskolai barátja, Nam Nguyen által „életvidámnak, boldognak, magabiztosnak és nagyon őszintének” leírt személyiségét. A huszonnyolcadik perc körül megjelenő képek viszont szinte mindent tartalmaznak, ami az MI-vel készült, átdolgozott fotókat jellemzi: furcsa kezek és ujjak, eldeformálódott arcvonások, túl hosszú fülbevaló és elülső fog, elcsúszott tárgyak a háttérben.
Pan képei elsőre valódinak tűnnek, de ha közelebbről megnézzük, tényleg szembesülünk a generatív MI jellegzetes hibáival. Ilyen hibákat nem gyakran, de azért vét képalkotásnál, képek minőségének javításánál a technológia.
Generatív MI használata egy valódi bűntényt feldolgozó dokumentumfilm kulcsszereplőjének bemutatására felborzolja a kedélyeket. Hátterekhez, ruhákhoz más esetekben is alkalmaztak már mesterséges intelligenciával létrehozott anyagokat, de igazi személyek, ráadásul olyan valaki esetében ezzel a megoldással élni, aki az újratárgyalást várva, még mindig börtönben ül, és a jelen állás szerint legkorábban 2040-ben szabadulhat, mindenképpen több mint elgondolkodtató – amennyiben persze igazat állít a Futurism.
Manipulálja a nézőt az MI?
Ebben az esetben nem a szórakoztatásért kitalált fiktív történetről van szó, hanem egy igaz történet megjelenítéséhez manipulálhatták a valóság szövetét. Propagandaanyagokban szokás ilyen eszközöket használni, a jövőben azonban más mozgóképekben is egyre gyakrabban szembesülhetünk velük.
Elképzelhető, hogy a mesterséges intelligencia Pan igazi fényképei alapján generálta a képeket. De az eredmény ilyenkor is lehet túlzó, a néző véleményét elviheti valamilyen irányba, tehát befolyásolja a közönséget. Egyes kritikusok szerint a Netflix alkotása az erőszakos tartalmak iránti, mindent felemésztő és végtelen étvágyat kielégítő „valódi bűnügyi ipari komplexum” példája. Ha a Netflix manipulálta a képeket, igazolja ezt az álláspontot.
Az amerikai, a kínai, az európai uniós és más döntéshozók „mesterségesintelligencia-törvényeket” léptettek érvénybe, az MI-vel készült dokumentumfilm-képekre és videókra vagy más tartalmakra viszont még nincs speciális szabályozás.
A magyarázatot váró Futurism felvette a kapcsolatot a Netflix-szel.
(Képek: Netflix)
